Így áll jelenleg a magyar lakosság pénzügyi stabilitása

Cikkünkben bemutatjuk a magyar lakosság pénzügyi stabilitásának jelenlegi helyzetét, főbb kihívásait és a 2025-re vonatkozó kilátásokat.

A pénzügyi stabilitás a modern társadalmak egyik alapvető feltétele. A lakosság gazdasági biztonsága nemcsak az egyének és háztartások jóléte szempontjából meghatározó, hanem a teljes nemzetgazdaság fenntarthatóságára is hatással van.

Magyarországon az elmúlt évtizedekben jelentős változások történtek ezen a téren: a 2008-as pénzügyi válság, a devizahitelezés krízise, a pandémia okozta sokk, valamint a 2022–2023-as inflációs hullám mind-mind befolyásolták a háztartások pénzügyi helyzetét.

Szakértőink segítségével most áttekintjük a magyar lakosság pénzügyi stabilitásának jelenlegi helyzetét, az azt befolyásoló tényezőket, valamint a jövőbeni kilátásokat.

Mit jelent a pénzügyi stabilitás a lakosság szintjén?

A pénzügyi stabilitás azt jelenti, hogy az egyének és háztartások képesek rendszeresen fedezni alapvető kiadásaikat, rendelkeznek vésztartalékkal váratlan helyzetekre, valamint lehetőségük van hosszabb távú pénzügyi célok – például lakásvásárlás, gyermekvállalás vagy nyugdíj-előtakarékosság – megvalósítására. E stabilitás feltételei közé tartozik a megfelelő jövedelmi szint, az adósságok kezelhetősége, a megtakarítási hajlandóság, valamint a pénzügyi ismeretek megléte.

Jövedelmi viszonyok és kiadási struktúra

A KSH adatai alapján a magyar háztartások jövedelmi helyzete az elmúlt évtizedben összességében javult, különösen 2013 és 2021 között, amikor a bérek évről évre dinamikusan nőttek, részben a gazdaság bővülése, részben pedig a minimálbér-emelések és a családtámogatási rendszer átalakítása révén. Ugyanakkor az inflációs hullám, amely 2022-ben gyorsult fel és 2023-ban tetőzött – az éves inflációs ráta 2023 januárjában elérte a 25,7%-ot – komoly reáljövedelmi veszteséget okozott a háztartásoknak.

A kiadási struktúra tekintetében jelentős tételt képviselnek az élelmiszerre, lakhatásra és rezsire fordított összegek. Ezek aránya a teljes háztartási költésen belül magasabb, mint az EU-átlag, különösen az alacsony jövedelmű rétegek esetében. Ez a struktúra korlátozza a megtakarítási és beruházási lehetőségeket.

Megtakarítási szokások és pénzügyi tartalék

A lakossági megtakarítások volumene Magyarországon az utóbbi években változó képet mutat. 2020-ban, a pandémia idején jelentős növekedés volt tapasztalható a bankbetétekben, köszönhetően a bezártságnak és a fogyasztás visszafogásának. 2021-ben és 2022 első felében a megtakarítási arány továbbra is viszonylag magas maradt, azonban 2022 második felétől az inflációs nyomás és az emelkedő megélhetési költségek fokozatosan elolvasztották a pénzügyi tartalékokat.

Az MNB adatai szerint a lakossági megtakarítások jelentős része továbbra is alacsony kockázatú, könnyen hozzáférhető formákban van: folyószámlákon, lekötött betétekben, állampapírokban. A Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) népszerűsége 2019-es bevezetése óta folyamatos, bár 2023-ra a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) inflációkövető kamata egyre több megtakarítót vonzott.

A probléma ugyanakkor kettős: egyrészt a lakosság egy jelentős része továbbra sem rendelkezik háromhavi vésztartalékkal, másrészt a megtakarítással bírók köre erősen szegmentált, jellemzően a magasabb jövedelmű rétegek tudnak félretenni.

Lakossági eladósodottság: helyzet és kockázatok

A devizahitelezés kivezetését és az adósságrendezéseket követően a magyar lakosság eladósodottsága hosszú ideig viszonylag stabil volt. A hitelek döntő többsége már forintalapú, és a változó kamatozású konstrukciók aránya is visszaszorult. A háztartások adóssága a GDP-hez viszonyítva az EU-átlag alatt van, ami egyfelől pénzügyi stabilitást mutat, másfelől viszont a lakáshitelezés alacsony szintjére és a lakosság korlátozott hitelhez jutására is utal.

Az elmúlt években, különösen 2021–2022-ben, élénk kereslet volt személyi hitelekre és lakáshitelekre, részben az állami támogatások (pl. CSOK, Babaváró hitel) miatt. Azonban 2023-ra a kamatok emelkedése visszavetette a hitelfelvételi kedvet, és megnőtt a törlesztési terhek aránya is. A bankok szigorúbb bírálati gyakorlattal reagáltak, ami különösen a fiatalok és az alacsonyabb jövedelműek hitelhez jutását nehezíti.

Pénzügyi ismeretek és tudatosság

A pénzügyi stabilitás egyik alappillére a lakosság pénzügyi műveltsége. A magyar társadalomban e téren még mindig jelentős hiányosságok mutatkoznak. A PISA-felmérések alapján a magyar diákok pénzügyi tudása elmarad a fejlettebb országokétól, és a felnőtt lakosság körében is alacsony az olyan alapvető fogalmak ismerete, mint a kamatos kamat, infláció, vagy a diverzifikáció.

Az MNB és más intézmények több pénzügyi edukációs programot is indítottak (pl. Pénzügyi Navigátor), és az iskolákban is helyet kapott a pénzügyi nevelés. Mindezek ellenére az önálló, tudatos pénzügyi döntések aránya alacsony: sokan nem hasonlítanak össze pénzügyi termékeket, nem keresnek jobb ajánlatokat, és jellemző a „kényszermegtakarítás”, amikor nem hosszú távú célból, hanem csak a váratlan kiadások miatti félelemből tesznek félre.

Digitális pénzügyi szolgáltatások elterjedése

Az elmúlt években dinamikusan nőtt a digitális banki megoldások igénybevétele. A mobilbankok, netbankok, fintech alkalmazások (pl. Revolut, SimplePay, Apple Pay) használata egyre általánosabbá válik, főként a fiatalabb generációk körében. A 2020-as pandémia erőteljesen felgyorsította ezt a trendet, hiszen a készpénzhasználat csökkent, és előtérbe kerültek az online fizetések.

A digitális pénzügyi tér előnyei mellett azonban új kihívásokat is hozott: az online csalások, adathalász támadások és digitális pénzügyi kizártság (különösen az idősebb, alacsonyan iskolázott rétegek esetében) komoly kockázatot jelenthetnek a pénzügyi stabilitásra nézve.

A 2025-ös kilátások: visszatérés a növekedéshez vagy újabb kihívások?

A 2024-ben megindult inflációcsökkenés, valamint a reálbérek lassú emelkedése 2025-re már javulást vetít elő a lakossági pénzügyi stabilitásban. A fogyasztás élénkülése, a megtakarítási hajlandóság újraéledése és a lakáshitelezés óvatos újraindulása pozitív jelzések.

Ugyanakkor továbbra is fennálló kihívásokat jelent:

• az elöregedő társadalom miatt csökken a munkaképes korú lakosság aránya,
• az energiahordozók ára és az élelmiszerinfláció még mindig magas szinten van,
• a geopolitikai bizonytalanságok és az EU-s források körüli kérdések befolyásolhatják a gazdaságpolitikai mozgásteret.

Összefoglalva: jelenleg sok a kihívás

A magyar lakosság pénzügyi stabilitása sokat fejlődött az elmúlt tíz évben, különösen a devizahitel-válság utáni években. A jövedelmek emelkedése, az állami támogatási programok és az adósságok jobb kezelhetősége hozzájárult a gazdasági biztonság növekedéséhez. Ugyanakkor a 2022–2023-as inflációs sokk megmutatta, milyen törékeny is lehet ez a stabilitás.

A jövő kulcsa a pénzügyi tudatosság fejlesztésében, a megtakarítási kultúra erősítésében, a digitális megoldásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosításában, valamint az arányos és igazságos gazdaságpolitikai intézkedésekben rejlik. Ha ezek együttesen megvalósulnak, akkor a magyar háztartások pénzügyi stabilitása nemcsak megőrizhető, hanem hosszú távon is fenntarthatóvá válik.