Ma hatályba lépett a devizahiteles törvény: leállnak az érintett perek és végrehajtások, de ez még nem végleges rendezés

Ma hatályba lépett a devizahiteles törvény, amely átmenetileg megállítja az érintett fogyasztói szerződésekhez kapcsolódó folyamatban lévő pereket és végrehajtási intézkedéseket. A szabályozás fontos védelmet jelenthet azoknak, akiknek az ügyében még nincs lezárt jogi helyzet, de nem törli automatikusan a tartozásokat és nem rendezi véglegesen az elszámolási kérdéseket. A következő időszakban különösen fontos lesz megérteni, hogy pontosan mely szerződések tartoznak a törvény hatálya alá, és milyen lépéseket tehet az érintett adós.

2026 június 10-én hatályba lépett az a devizahiteles törvény, amely átmenetileg új helyzetet teremt a még folyamatban lévő ügyekben. A szabályozás célja, hogy a devizahiteles szerződésekkel kapcsolatos jogi keretek felülvizsgálatáig ne történjenek olyan végrehajtási intézkedések, amelyek később már nehezen vagy egyáltalán nem lennének visszafordíthatók. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett pereket a bíróságok hivatalból felfüggesztik, a végrehajtási eljárásokban pedig fő szabály szerint nem lehet további eljárási cselekményt vagy intézkedést foganatosítani.

A törvényt az Országgyűlés június 8-án fogadta el, a Magyar Közlöny június 9-i számában hirdették ki, és a kihirdetését követő napon lépett hatályba. A gyors időzítés azt mutatja, hogy a jogalkotó elsőként az azonnali kockázatokat kívánta kezelni. A hosszabb távú megoldás kidolgozása ettől elkülönülő feladat marad, ezért a következő hónapokban további szabályozási lépésekre lehet számítani.

A mostani döntés nem lezárja, hanem ideiglenesen befagyasztja a jogviták egy részét. Ez fontos különbség. Az érintett családok számára azonnali könnyebbséget jelenthet, ha egy végrehajtási folyamat megáll, de ebből még nem következik automatikusan, hogy megszűnik a tartozás, visszajár minden korábban befizetett összeg, vagy minden devizaalapú szerződés érvénytelennek minősül.

Átmeneti védelmet ad a jogszabály

Az Országgyűlés által elfogadott törvény kifejezetten arra az időszakra szól, amíg megszületnek a szükséges további jogalkotási lépések. A szabályozás mögött az a felismerés áll, hogy a folyamatban lévő perek és végrehajtások folytatása olyan helyzeteket teremthetne, amelyek később ütköznének az új jogi keretekkel. Egy ingatlan elárverezése vagy egy kilakoltatás esetén különösen erős az igény arra, hogy a végleges döntések előtt ne következzen be visszafordíthatatlan változás.

A jogszabály ezért nem egy új elszámolási képletet vezet be, és nem határozza meg azt sem, hogy az egyes ügyekben pontosan mekkora összeg járhat vissza az adósnak vagy a pénzügyi intézménynek. A jelenlegi lépés egy védelmi időszakot nyit meg. A végleges rendezéshez további törvényalkotásra és az egyedi ügyek megfelelő jogi értékelésére lesz szükség.

Mely szerződésekre terjed ki a változás?

Nem minden hitelügy kerül automatikusan ugyanabba a körbe

A devizahiteles törvény nem terjed ki automatikusan minden olyan háztartásra, amelynek valaha devizában nyilvántartott kölcsöne volt. A jogszabály meghatározott fogyasztói szerződéseket érint. Ide tartoznak azok a szerződések, amelyek a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá estek, valamint azok a későbbi szerződések is, amelyek az eredeti jogviszony helyébe léptek, és az abból származó követelés teljesítését szolgálják.

A törvény azokra az esetekre is gondol, amikor a végrehajtási ügyben a fogyasztói szerződésből eredő követelést zálogszerződés vagy kezesi kötelezettség biztosítja, illetve amikor az eredeti fél helyébe jogutód lépett. Ez a gyakorlatban azért fontos, mert a hosszú évek alatt számos követelés más jogosulthoz kerülhetett. Az érintettséget ezért nem kizárólag abból lehet megítélni, hogy jelenleg melyik szervezet küld értesítést vagy tartja nyilván a tartozást.

A már lezárt eljárásokat a jogszabály önmagában nem nyitja meg újra. Ha korábban már jogerős döntés született vagy befejeződött a végrehajtás, az eltérő jogi helyzetet jelenthet. Ilyenkor különösen fontos, hogy az érintett ne általános következtetést vonjon le egy hírből, hanem a saját dokumentumait vizsgáltassa meg.

Ez azért lényeges, mert két első látásra hasonló élethelyzet jogi szempontból eltérhet egymástól. Más lehet a megítélése egy még folyamatban lévő pernek, egy követeléskezelőhöz került tartozásnak, egy korábban megkötött egyezségnek vagy egy már lezárt végrehajtási ügynek. A szabályozás elsősorban a folyamatban lévő eljárásokat kezeli, ezért minden érintettnek a saját szerződését és az ügy jelenlegi állapotát kell megvizsgálnia.

Mi történik a folyamatban lévő perekkel?

A bíróságoknak soron kívül és hivatalból kell felfüggeszteniük a törvény hatálya alá tartozó peres eljárásokat. Az adósnak tehát fő szabály szerint nem kell külön kérelmet beadnia ahhoz, hogy a felfüggesztés megtörténjen. A jogszabály ugyanakkor meghagyja a fogyasztó döntési lehetőségét: ha az érintett kéri, a bíróságnak el kell rendelnie a per folytatását.

Ez a lehetőség azért fontos, mert nem minden adós érdeke azonos. Van, aki számára a kivárás nyújthat biztonságot, míg más olyan szakaszban tart a perben, amelyben a továbblépést tartja célszerűnek. A döntést nem érdemes kizárólag általános hírek alapján meghozni. Egy folyamatban lévő jogvita esetében a szerződés tartalma, a korábbi bírósági döntések, a benyújtott kereseti kérelem és az ügy aktuális állása együtt határozhatja meg, melyik irány szolgálja jobban a fogyasztó érdekeit.

Mit jelent a változás a végrehajtásoknál?

A törvény hatálya alá tartozó végrehajtási ügyekben fő szabály szerint nem lehet eljárási cselekményt vagy intézkedést foganatosítani addig, amíg egy külön törvényben meghatározott intézkedés meg nem születik. A végrehajtónak az ilyen ügyet szünetelő ügyként kell nyilvántartania. Az érintett határidők megszakadnak, majd a későbbi folytatást követően újraindulnak.

A gyakorlati hatás különösen jelentős lehet ott, ahol ingatlanárverés, kilakoltatás vagy más vagyoni végrehajtási lépés fenyegetett. A jogszabály az árverési vevő helyzetére is kitér. Ha a teljes vételár megfizetése még nem történt meg, arra a végrehajtás későbbi folytatása után, a végrehajtó felhívására nyílhat új határidő. Ha a vételárat már megfizették, de az árverés még nem emelkedett jogerőre, az előlegen felüli összeg visszaigényelhető.

Külön helyzetet jelenthet, ha a végrehajtás a hatálybalépés napján már azért szünetelt, mert az adós részletfizetést kapott, vagy a munkáltató igazolta a letiltás előjegyzését, és más intézkedésre nem volt szükség. Ezekben az esetekben az adós a végrehajtónál kérheti az új szabály alkalmazását. Ez a részlet jól mutatja, hogy a törvény gyakorlati hatása egyes ügyekben nem teljesen automatikusan, hanem kérelem alapján érvényesülhet.

A szabályozás nem akadályozza meg, hogy az adós önként teljesítsen, vagy hogy a követelés megszűnését, illetve csökkenését bejelentsék. A törvény azt sem zárja ki, hogy bizonyos, a végrehajtás elrendeléséhez kapcsolódó lépések megtörténjenek. A lényeg az, hogy a tényleges végrehajtási intézkedések átmenetileg ne vigyék tovább az ügyeket egy olyan időszakban, amikor a jogalkotó a keretek felülvizsgálatára készül.

Az egyedi ügyek megítéléséhez azt is fontos tisztázni, hogyan és milyen előzmények után indult el a végrehajtás. A folyamat alapvető lépéseit a fizetési meghagyásból induló végrehajtásról szóló útmutatónkban részletesen bemutatjuk.

Miért került ismét napirendre a devizahitelek ügye?

A devizaalapú hitelezés a 2008-as pénzügyi válság előtti években azért vált széles körben elterjedtté, mert a forinthiteleknél jellemzően kedvezőbb induló törlesztőrészletet kínált. A háztartások egy része azonban jelentős árfolyamkockázatot vállalt. Amikor a forint gyengült, a törlesztőrészletek és a fennálló tartozások forintban számított összege megemelkedett, ami sok család pénzügyi helyzetét tartósan megterhelte. Az árfolyamváltozás hiteltörlesztésre gyakorolt hatásáról részletesebben is írtunk az euró-forint árfolyam és a hiteltörlesztés kapcsolatát bemutató cikkünkben.

A korábbi rendezési lépések között szerepelt az elszámolás és a forintosítás, de a bíróságokon továbbra is maradtak vitás ügyek. Az elmúlt időszakban ismét erősebb figyelem irányult arra, milyen következménye lehet annak, ha egy szerződésben az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás vagy kikötés tisztességtelennek bizonyul.

Az Európai Unió Bíróságának C-630/23. számú ügyben hozott ítélete, majd a Kúria 10/2025. jogegységi határozata fontos jogértelmezési keretet adott. A Kúria kimondta, hogy ha egy devizaalapú kölcsön- vagy pénzügyi lízingszerződés az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezés tisztességtelensége miatt teljes egészében érvénytelen, akkor a szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye, kivéve, ha ezt a fogyasztó megfelelő tájékoztatás után maga kéri. Ez nem jelenti azt, hogy valamennyi egykori devizahiteles szerződés automatikusan érvénytelen lenne. Az egyedi vizsgálat továbbra is meghatározó marad.

Mit jelenthet a törvény a családi költségvetésben?

Aki végrehajtási eljárás alatt áll, annak az átmeneti leállás azonnali pénzügyi és lelki könnyebbséget hozhat. Ettől azonban nem szabad úgy tervezni, mintha a korábbi kötelezettség végleg eltűnt volna. A most nyert időszak arra alkalmas, hogy az érintett rendezze az iratait, áttekintse a befizetéseit, beszerezze a szerződésmódosításokat és az elszámolásokat, valamint szakértő segítségével felmérje a következő lépéseket.

A háztartási pénzügyek szempontjából az a legfontosabb, hogy a bizonytalanság idején se vállalj új kötelezettséget olyan feltételezéssel, amelynek jogi alapja még nem tisztázott. Egy felfüggesztett végrehajtás nem feltétlenül jelent tartósan felszabaduló havi összeget. A családi költségvetést ezért óvatosan érdemes megtervezni, külön tartalékot képezve arra az esetre, ha a későbbi rendezés további fizetési kötelezettséget állapítana meg.

Hogyan érintheti a bankokat és a követeléskezelőket?

A bankok, pénzügyi vállalkozások és követeléskezelők számára a törvény közvetlenül elsősorban eljárási változást jelent. Az érintett ügyekben átmenetileg nem folytathatók a végrehajtási intézkedések, miközben a végleges pénzügyi hatás még nem számítható ki pontosan. Az majd attól függ, milyen tartalmú további szabályok születnek, hogyan alakul a bírósági gyakorlat, és az egyedi szerződések vizsgálata milyen eredményre vezet.

A jelenlegi helyzet ezért nem egy egyszerű banki kamat- vagy hitelezési kérdés. A devizahiteles ügyekben a fogyasztóvédelem, a szerződési jog, az uniós jog és a pénzügyi stabilitás szempontjai egyszerre jelennek meg. A következő jogalkotási lépéseknek úgy kell kezelniük a múltból fennmaradt vitákat, hogy közben kiszámítható jogi környezetet teremtsenek az adósok és a pénzügyi intézmények számára is.

Mi következhet a következő hónapokban?

A most hatályba lépett devizahiteles törvény időt ad a jogalkotónak, a bíróságoknak és az érintetteknek. Az egyik legfontosabb kérdés az lesz, mikor és milyen tartalommal születik meg az a külön szabályozás, amely után a felfüggesztett ügyek folytatódhatnak. Addig az adósok számára a legjobb gyakorlati lépés az, ha nem passzívan várnak, hanem rendszerezik a dokumentumaikat, ellenőrzik az eljárásuk státuszát, és szükség esetén személyre szabott jogi tanácsot kérnek. A következő időszakban nem az általános ígéretek, hanem az egyedi iratok és a pontos eljárási helyzet ismerete adhat valódi biztonságot.