Nagy az érdeklődés a kormány által biztosított gyorskölcsön iránt
Gyorskölcsön vállalkozások számára? Már elérhető – mutatjuk a részleteit!
Március 8. óta elérhető vállalkozások számára a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön, amely mostanra több ezer vállalkozás életében jelentett fordulópontot, és a számuk napról napra növekszik. Ugyan a hitelkérelmek döntő többsége a vendéglátás, a kiskereskedelem és a turisztika területén működő vállalkozások részéről érkezett, ám ez korántsem jelenti azt, hogy csak az ezen a területen tevékenykedő vállalkozók számára érhető el.
Mit lehet tudni a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönről?
A Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön az MFB Pontokat működtető öt kereskedelmi banknál érhető el: az OTP Banknál, az MKB Banknál, a Takarékbanknál, a Budapest Banknál és a Gránit Banknál. A minimálisan igényelhető hitelösszeg 1, a maximum 10 millió forint, a kölcsön kamatmentes, és gyakorlatilag forgóeszköz-hitelként működik, azaz készletek beszerzésére, a működési költségek fedezésére, bér- és járulékfizetésre, valamint a rezsiköltségek finanszírozására fordítható. A törlesztésre akár 3 éves türelmi idő is kérhető, a futamidő pedig a kölcsönszerződés megkötésétől számított 120 hónap.
A Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön feltételei
Azok a vállalkozások igényelhetik a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönt, amelyek:
• rendelkeznek 2020-as évre vonatkozóan teljes lezárt (12 havi) beszámolóval
• a 2020-ra vonatkozó árbevételük nem nagyobb, mint 100 millió forint
• a 2020-ra vonatkozó tárgyévi éves átlagos állományi létszámuk nem nagyobb, mint 25 fő
• a 2020. évi árbevételük minimum 30 százalékkal alacsonyabb, mint a 2019. évi.
A kölcsön további feltétele, hogy az igénylő vállalkozásnak rendelkeznie kell a 2019-es évre vonatkozóan is egy lezárt üzleti évvel, mivel a felvett összeg nem haladhatja meg a 2019-es árbevételt.
Mely vállalkozások igényelhetik a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönt?
A Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönt azok a mikro-, kis- és középvállalkozások igényelhetik, amelyek devizabelföldinek minősülnek, és Magyarország területén székhellyel, illetve telephellyel rendelkeznek. Emellett fontos kitétel, hogy az érintett vállalkozásnak gazdaságilag potenciálisan életképesnek kell lennie, és csupán azért van szüksége hitelre, mert a finanszírozási forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékében juthat hozzá.
