A rosszul feltüntetett THM nem okozza a szerződés semmisségét
A rosszul feltüntetett THM miatt számos kölcsönszerződéssel akadtak vélt, vagy valós problémák, ám a Kúria döntött – mutatjuk a részleteket.
A Kúria már májusban meghozta azon döntését, ami szerint egy szerződés semmisségét önmagában nem okozza a rosszul feltüntetett THM, csak ha egyáltalán nem foglalták azt bele a szerződésbe. Mivel ez a döntés megjelent a Magyar Közlönyben is, mégpedig már május 19.-én, és jogegységi határozatról van szó, nem lehet ezzel az indokkal megtámadni egy hitelszerződést.
Előzmény
A korábbiakban nem egy esetben fordult elő az, hogy egy hitelfelvevő ügyfél semmissé akarta nyilvánítani a kölcsönszerződését, mivel azon rosszul feltüntetett THM szerepelt. Ez főként a 2008-as hitelválság és a lakáshitelek tömeges bedőlése után volt rendszeres, ám még napjainkban is vannak olyanok, akik e módon szeretnének megszabadulni a korábbi hiteleiktől.
A Kúria indokai
A rosszul feltüntetett THM-mel kapcsolatos döntésre azért volt szükség, mert egyes ítéletek között eltérés mutatkozott abban a kérdésben, hogy a szigorú semmisségi jogkövetkezmény levonására csak akkor van-e mód, ha a lakossági, fogyasztási kölcsönszerződés egyáltalán nem tartalmazta a THM-et, vagy akkor is, ha az nem a jogszabályok által elvárt módon számított THM-et tartalmazza. A Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a törvény semmisségi okként a THM megjelölésének teljes hiányát írja körül. Az indoklás a következő: a „nem tartalmazza” feltétel nyelvi és nyelvtani szempontból nem azonosítható a „nem megfelelően tartalmazza” megfogalmazással, tehát a jogalkotó nyilvánvalóan nem kívánta semmissé tenni azokat a hitelszerződéseket, amelyeken rosszul feltüntetett THM szerepel.
Mindebből levonható a következtetés, miszerint a fogyasztási, illetve az egyéb, lakossági kölcsönszerződések semmissége akkor állapítható meg, ha az egyáltalán nem tartalmazta a THM-et. Ráadásul eljárásra ilyen esetekben nem semmisséggel kapcsolatosan, hanem az érvénytelenséget kiváltó megtámadási okok közé tartozó tévedés, megtévesztés alapján kerülhetne sor, és ez azért fontos, mert a semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat, a semmisség megállapításához pedig külön eljárásra sem lenne szükség.
