Ezen az oldalon a következőkről olvashatsz
A 15 millió forint összeget elérő ingatlanfedezet nélküli finanszírozás a hazai lakossági hitelezés felső határait feszegeti, ahol a pénzintézetek kockázatvállalási hajlandósága drasztikusan lecsökken. Egyetlen igénylő nettó munkabére ritkán elegendő a szigorú törlesztési korlátok teljesítéséhez, ezért a bankok bírálati gyakorlata szinte kivétel nélkül megköveteli egy társigénylő bevonását. A két kereső jelenléte ugyanakkor nem jelenti a bevételek automatikus és egyenértékű összeadását a kockázati modellekben. A banki hitelbírálat során meghatározó szerepet játszik, hogy az egyes jövedelemtípusok miként minősülnek, és melyik adós milyen arányban járul hozzá a közös fizetőképességhez.
Az elsődleges és másodlagos jövedelmek elkülönítése a banki scoring rendszerben
A banki kockázatkezelési szabályzatok szigorúan elválasztják egymástól az elsődlegesen elfogadható és a kiegészítő jellegű bevételeket a nagy összegű személyi kölcsön bírálata során. Az elsődleges igazolt jövedelmek közé kizárólag a határozatlan idejű munkaszerződésből származó munkabér, az öregségi nyugdíj, valamint a tisztviselői illetmények tartoznak. Az igénylők közül legalább az egyik félnek rendelkeznie kell ilyen típusú, független és stabil bevétellel, hiszen ez képezi a hitelgondozás alapját. Ha mindkét kereső kizárólag másodlagos jövedelmet tud felmutatni, a kérelem automatikus elutasításra kerül a scoring algoritmus első lépésében. Ezért a bírálati folyamat kezdetén a pénzintézet azt vizsgálja, hogy a főadós vagy az adóstárs rendelkezik-e a megfelelő stabilitású elsődleges forrással.
A másodlagos jövedelmek, mint például a családi pótlék, a gyermekgondozási díj, a KATA szerinti vállalkozói kivét vagy az ingatlanbérbeadásból származó összeg, önmagukban nem képezhetik a 15 millió forintos fedezetlen hitel alapját. Ezen bevételek beszámíthatósága nagyfokú eltérést mutat a különböző kereskedelmi bankok egyedi üzletszabályzataiban. Egyes intézmények a másodlagos tételeket teljes egészében hozzáadják az elsődleges jövedelemhez, míg más pénzintézetek meghatározott százalékos korlátot vagy tételalapú plafont alkalmaznak. A vállalkozói jövedelmek esetében a NAV által kiállított jövedelemigazolás számít mérvadónak, ám a kockázati elemzők gyakran alkalmaznak büntetőszorzókat a lezárt üzleti év nettó eredményére. Az adóstárs másodlagos bevételei így csak akkor növelik érdemben a mozgásteret, ha a főadós elsődleges jövedelme már önmagában is eléri a bank által elvárt minimális belépési küszöböt.
A jövedelemigazolások feldolgozásakor a pénzintézetek nem csupán a papíron szereplő bruttó és nettó számokat értékelik, hanem a folyósítási számlatörténetet is górcső alá veszik. A három vagy hat hónapos bankszámlakivonatok elemzése során feltárulnak az esetleges munkabérelőlegek, a rendszeres végrehajtási levonások és a nem hivatalos pénzmozgások. Amennyiben a társigénylő jövedelme rendszertelenül, eltérő jogcímeken vagy készpénzes befizetések formájában érkezik a számlára, azt a kockázatkezelés részben vagy egészben figyelmen kívül hagyhatja. A bírálat szempontjából a legkedvezőbb eljárás az, ha mindkét kereső munkabére banki átutalás formájában, átlátható módon érkezik meg a munkáltató által igazolt számlaszámra. Ha a jövedelmi profil szilárd, érdemes megvizsgálni a piaci kínálatban elérhető, egyedi feltételeket biztosító struktúrákat.
K&H Bank Zrt.
A két jövedelem összeadása és a JTM-korlát számítási mechanizmusa
A Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató (JTM) szabályozás jogszabályi keretei határozzák meg, hogy a háztartás összesített igazolt nettó jövedelmének mekkora hányada fordítható legfeljebb adósságszolgálatra. Két kereső bevonása esetén a bank a főadós és az adóstárs elfogadható nettó jövedelmét egyetlen közös adóalappá vonja össze. Ebből az összevont nettó jövedelemből indul ki az a matematikai számítás, amely kijelöli a 15 millió forintos törlesztőrészlet felső határát. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a jogszabályi plafon csupán a maximális elvi korlátot adja meg, a banki belső bírálati modellek ennél jóval szigorúbb egyedi korlátokat alkalmaznak. A pontos korlátok és a terhelhetőség kiszámításához célszerű a JTM kalkulátor segítségével előzetes méréseket végezni.
A két jövedelem összeadásakor a pénzintézetek nem csupán a bevételeket halmozzák, hanem a meglévő fizetési kötelezettségeket és a megélhetési költségeket is levonják a háztartás büdzséjéből. A meglévő hitelek törlesztőrészletei, a meglévő hitelkártyák és folyószámlahitel-keretek keretösszegének előírt százaléka mind csökkentik a rendelkezésre álló szabad jövedelmet. Ha a társigénylőnek van egy kihasználatlan hitelkártyája vagy egy kisebb áruhitele, az bírálati szempontból olyan meglévő tehernek minősül, amely drasztikusan lefaraghatja a 15 millió forintos igénylés elvi keretét. A bankok ráadásul egy minimális megélhetési költséget – úgynevezett megléti puffert – is levonnak fejenként vagy háztartásonként a számtani egyenlegből. Így fordulhat elő az a finanszírozási anomália, hogy egy alacsonyabb jövedelmű adóstárs bevonása a magasabb megélhetési levonások miatt nem növeli, hanem csökkenti a felvehető maximális hitelösszeget.
A hitelképesség kalkulátor használata során világossá válik, hogy a két kereső együttes jövedelme miként alakítja át a hitelbírálati scoring pontszámot. A banki döntéshozatali szoftverek nem lineárisan számolnak, hanem a háztartási szintű nettó cash-flow tartalékot pontozzák. Ha mindkét igénylő magasabb jövedelmi kategóriába esik, a bank az alacsonyabb kockázati besorolás miatt kamatkedvezményeket vagy egyedi elbírálást is biztosíthat. Ezzel szemben, ha a két jövedelem közül az egyik sérülékeny szektorból származik vagy változó jutalékalapú, a scoring rendszer magasabb kockázati prémiumot épít be az árazásba. A sikeres igénylés feltétele a kiszámítható, kiegyensúlyozott és megfelelően dokumentált együttes jövedelmi háttér.
CIB bank
Kockázati tényezők és az adóstárs bevonásának rejtett következményei
A társigénylő bevonása a bírálati folyamatba nemcsak a jövedelmi oldalra, hanem a kockázati szűrésre is kétszeres terhet ró. A pénzintézet mindkét fél teljes pénzügyi múltját lekérdezi a Központi Hitelinformációs Rendszerből (KHR). Ha a főadós jövedelme makulátlan is, ám a másodlagos kereső KHR-státuszában negatív információ, korábbi késedelem vagy aktív mulasztás szerepel, a 15 millió forintos igénylést azonnal elutasítják. Ugyancsak bírálati sarokkő a munkaviszonyban eltöltött idő és a próbaidő jelenléte. Bármelyik igénylő áll próbaidő vagy felmondási idő alatt, a kérelmet a kockázatkezelés azonnal felfüggeszti vagy véglegesen visszadobja.
Az adóstárs jogi helyzete a szerződéskötést követően teljesen egyenértékűvé válik a főadós kötelezettségeivel, mivel a magyar jogrendben a társigénylő egyetemes kötelezettként felel a teljes tartozásért. Ez azt jelenti, hogy a bank nem felfeles alapon követeli a törlesztőrészleteket, hanem nemfizetés esetén a teljes 15 millió forintos tőketartozást és annak kamatait bármelyik féltől közvetlenül behajthatja. Ez a strukturális kockázat jelentősen befolyásolja a társigénylő jövőbeni hitelképességét is, hiszen ez a fedezetlen kölcsön teljes terjedelmében megjelenik az ő személyes KHR-profiljában is. Ha a jövőben a társigénylő saját részre szeretne hitelt felvenni, a meglévő 15 milliós kötelezettség drasztikusan lecsökkenti az ő egyéni törlesztési kapacitását. Az ügylet előkészítésekor ezért a feleknek alaposan át kell gondolniuk az évekre szóló jogi és anyagi elköteleződést.
A hosszú távú kockázatok kezelésére a bankok gyakran előírják vagy erősen ajánlják a törlesztési védelem beépítését a hitelszerződésbe. A nemvárt élethelyzetek – mint a keresőképtelenség, a tartós betegség vagy a munkanélküliség – ugyanis az egész háztartás fizetőképességét megingathatják. Egy 15 millió forintos fedezetlen kölcsön esetében a havi törlesztőrészlet nagyságrendje komoly terhet ró a családi költségvetésre, így a személyi kölcsön biztosítás megkötése elengedhetetlen likviditási puffert jelenthet. A biztosítási díj természetesen növeli a havi kiadásokat és a THM értékét, viszont védelmet nyújt arra az esetre, ha az egyik kereső kiesne a törlesztésből. Bankonként eltérő, hogy a biztosítási fedezet mindkét keresőre vagy csak a magasabb jövedelmű főadósra terjed-e ki.
A 15 millió forintos hiteligénylés előkészítéseként első lépésként el kell végezni mindkét kereső jövedelmének auditálását és a KHR-státusz díjmentes lekérdezését. Részletesen össze kell gyűjteni az elmúlt hat hónap számlakivonatait, és le kell zárni minden használaton kívüli hitelkártyát vagy folyószámlahitel-keretet a nettó törlesztési kapacitás maximálása érdekében. Ezt követően a háztartás összevont nettó jövedelmét össze kell vetni a banki megélhetési költségszámítási modellekkel, hogy kiderüljön, az adóstárs bevonása valóban növeli-e a felvehető hitelösszeget. Amennyiben az adóstárs rendelkezik kisebb fennálló hitelekkel, azokat érdemes a beadás előtt előtörleszteni vagy lezárni, megelőzve a JTM-számítás torzulását. A munkaviszonyok stabilitását is ellenőrizni kell, gondoskodva arról, hogy egyik fél se tartózkodjon próbaidő alatt vagy szervezeti átalakítás előtt. Ezen lépések szigorú végrehajtása biztosítja, hogy a banki scoring rendszer a lehető legmagasabb hitelképességi kategóriába sorolja a közös kérelmet.
A dokumentáció hiánytalan összeállítása után a következő döntési pont a megfelelő banki ajánlat kiválasztása a jövedelemelfogadási szabályzatok és a THM-értékek összehasonlítása alapján. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a kiválasztott bank miként kezeli a másodlagos jövedelmeket és az adóstárs egyedi vállalkozói vagy munkavállalói státuszát. Célravezető a hitelbírálati kérelem benyújtása előtt előzetes hitelbírálatot kérni, elkerülve az elutasítással járó időveszteséget és a felesleges KHR-lekérdezési nyomokat. Az ajánlatok értékelésekor ne csupán a kezdő törlesztőrészletet, hanem a teljes visszafizetendő összeget, az előtörlesztési díjakat és a kötelezően előírt bankszámlavezetési feltételeket is elemezni kell. Amennyiben az egyik banki partnereknél a feltételek kedvezőbbek a társigénylők számára, a kérelmet célszerű oda benyújtani a végleges szerződéskötés és a sikeres folyósítás érdekében. A személyi kölcsön kalkulációk áttekintésével azonnal megkezdhető a legkedvezőbb finanszírozási struktúra kiválasztása.
Címkék:
Kapcsolódó cikkek
Összes cikk →
Személyi kölcsönAlacsony törlesztő, magas teljes visszafizetés: így nézd át a személyi kölcsön valódi árát
2026. 07. 22. • 1 perc
Személyi kölcsönVáratlan családi kiadás hitelből: mikor segít a személyi kölcsön, és mikor mélyíti a bajt?
2026. 07. 21. • 1 perc
Személyi kölcsönCIB személyi kölcsön hitelkiváltásra: mikor csökkentheti a havi terhet, és mikor csak átrendezi az adósságot?
2026. 07. 13. • 1 perc