A Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) árusítása folyamatosan elérhető az értékesítőknél, és a felajánlott mennyiség rugalmasan bővíthető annak érdekében, hogy minden vételi szándék kielégítésre kerülhessen.
Ez egy lakossági állampapír, melyet 5 éves futamidővel bocsátanak ki.
A jegyzési egysége 1 forint. Kamatjuttatás az első évben félévente, a következő években pedig évente történik. A kamatfizetés napján (kivéve az utolsó, lejáratkor történő kamatfizetést), az elérhető pénzügyi kamat egyenértékű mennyiségű, ugyanazon sorozathoz tartozó állampapírban kerül jóváírásra a MÁP Plusz tulajdonosának értékpapírszámláján.
A futamidő végén, az utolsó, lejáratkor történik a forintban kifejezett kamatösszeg kifizetése a MÁP Plusz tulajdonosának.
A kamat mértéke a következőképpen alakul: Első félév: évente 3,5 százalék. Második félév: évente 4,0 százalék. Második év: évente 4,5 százalék. Harmadik év: évente 5,0 százalék. Negyedik év: évente 5,5 százalék. Ötödik év: évente 6,0 százalék.
A lejáratkor elérhető maximális hozam mértéke (egységesített értékpapír hozam mutató – EHM): 4,95 százalék. A kibocsátás napjától a lejárat napjáig terjedő 5 éves időszakra fizetendő teljes kamat mértéke: 27,35 százalék.
A Magyar Állampapír Plusz utáni kamatbevétel adómentes.
Annak érdekében, hogy a befektetők könnyen összehasonlíthassák az egyes értékpapírokat, a jogszabályok előírják, hogy azoknál az értékpapíroknál, amelyeknél a kibocsátó által meghatározott kamat érvényes a még hátralévő futamidőre, az egységesített értékpapír hozam mutatót (EHM) kötelező közzétenni a jogszabályban meghatározott módon, két tizedesjegy pontossággal.
Ez az érték a kamatot mutatja meg, amely a hátralévő időszakra esik. Az évesített forma lehetővé teszi a befektetők számára, hogy összehasonlítsák különböző értékpapírok hozamait.
Fontos megjegyezni, hogy a számítás során minden egyéb díjat is figyelembe kell venni, kivéve a kamatadót.
Kérj ajánlatot!A MÁP Plusz lejárat előtti visszaváltása lehetséges. A Magyar Állampapír Plusz eladás bármikor megtörténhet. A MÁP Plusz eladás egyszerűen végrehajtható, hiszen a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) visszaváltható lejárat előtt is.
A visszaváltásnak két módja van:
Díjmentes visszaváltás: Minden évben, a kamatfizetés napja utáni 5 munkanapban díjmentesen visszaváltható a MÁP Plusz. Ebben az időszakban az állam 100%-os névértéken veszi vissza az állampapírt.
Díjas visszaváltás: A kamatfizetés napja utáni 5 munkanapon kívül díjmentesen visszaváltható a MÁP Plusz, de ebben az esetben a visszaváltási árfolyam 99,5%.
A MÁP Plusz visszaváltásának menete a következő:
A befektetőnek be kell jelentkeznie a Magyar Államkincstár értékpapír-kereskedelmi rendszerébe.
Meg kell adni a visszaváltani kívánt MÁP Plusz sorozatkódját és darabszámát.
Meg kell adni a visszaváltás módját (díjmentes vagy díjas).
A befektetőnek meg kell erősítenie a visszaváltást.
A visszaváltás után a befektető a visszaváltási árfolyamon kapja meg a névértéket és a felhalmozott kamatokat.
A visszaváltás az állampapírszámlán lévő egyenleg erejéig lehetséges.
A visszaváltás csak teljes névértéken lehetséges.
A befektetőnek újabb állampapírt kell vásárolnia a visszaváltás után, ha továbbra is szeretné állampapírban tartani a megtakarításait.
Példa a MÁP Plusz visszaváltására:
Tegyük fel, hogy egy befektető 2023. január 1-jén vásárol 100 darab, 100.000 forintos névértékű MÁP Pluszt. A befektető 2023. augusztus 2-án, a 2023. júliusi kamatfizetés utáni 5 munkanapon belül díjmentesen visszaváltja az állampapírokat.
A visszaváltási árfolyam 100%, így a befektető 100 darab, 100.000 forintos névértékű MÁP Plusz visszaváltásáért 10.000.000 forintot kap.
A Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) egy 5 éves futamidejű, fix kamatozású állampapír. A MÁP Plusz kamatozása sávos, az első évben félévente 3,5%, illetve 4,0%, az azt követő években évente 4,5%, 5,0%, 5,5%, illetve 6,0%.
Az infláció egy gazdasági mutató, amely a fogyasztói árak átlagos változási ütemét méri. Az infláció hatására a pénz vásárlóértéke csökken, azaz azonos összegből kevesebbet lehet vásárolni.
A MÁP Plusz fix kamatozású, így a befektetők számára garantált a bevétel.
Azonban, ha az infláció magasabb, mint a MÁP Plusz kamatozása, akkor a befektetők reálértékben veszítenek a pénzükből.
Például, ha az infláció 5%, és a MÁP Plusz kamatozása 4,5%, akkor a befektetők reálértékben 0,5%-ot veszítenek.
A MÁP Plusz egy biztonságos befektetési lehetőség, amely garantált bevételt biztosít a befektetőknek. Azonban, ha az infláció magas, akkor a befektetők reálértékben veszítenek A pénzükből.
Hogyan lehet minimalizálni a reálérték-veszteséget? A reálérték-veszteség minimalizálására több lehetőség is van. Az egyik lehetőség az, hogy a befektetők olyan állampapírt választanak, amelynek kamatozása magasabb, mint az infláció. Egy másik lehetőség az, hogy a befektetők diverzifikálják a befektetéseiket, és nem csak állampapírba fektetnek.
Példa a MÁP Plusz reálérték-veszteségének kiszámítására:
Tegyük fel, hogy egy befektető 2023. január 1-jén vásárol 100 darab, 100.000 forintos névértékű MÁP Pluszt. A befektető 2028. január 1-jén, a lejáratkor 100 darab, 100.000 forintos névértékű MÁP Pluszt kap vissza.
Tegyük fel továbbá, hogy az infláció 5%.
A befektető 2023. január 1-jén 10.000.000 forintot fizetett az állampapírokért. A lejáratkor a befektető 10.000.000 forintot kap vissza.
Azonban, ha az infláció 5%, akkor a 10.000.000 forint 2028-ban kevesebbet ér, mint 2023-ban. A 2023-as 10.000.000 forintnak a 2028-as vásárlóértéke 9.523.809 forint.
Tehát, a befektető reálértékben 4,76%-ot veszített.
A Magyar Állampapír Plusz vásárlás jó befektetés lehet. A MÁP Plusz vásárlás tökéletessé tehet egy portfóliót. A Magyar Állampapír Plusz hozam hozzájárulhat a sikerességhez, hiszen a MÁP Plusz kamatozása jónak mondható.
A Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) egy 5 éves futamidejű, dematerializált, sávos, fix kamatozású lakossági állampapír. A MÁP Plusz kamatozása az első évben félévente 3,5%, illetve 4,0%, az azt követő években évente 4,5%, 5,0%, 5,5%, illetve 6,0%.
A MÁP Plusz kamatozása tehát a következőképpen alakul:
Első év:
Első félév: 3,5%
Második félév: 4,0%
Második év: 4,5%
Harmadik év: 5,0%
Negyedik év: 5,5%
Ötödik év: 6,0%
A MÁP Plusz kamatozása fix, így a befektetők számára garantált a bevétel. Azonban, ha az infláció magasabb, mint a MÁP Plusz kamatozása, akkor a befektetők reálértékben veszítenek pénzt.
Például, ha az infláció 5%, és a MÁP Plusz kamatozása 4,5%, akkor a befektetők reálértékben 0,5%-ot veszítenek.
Összességében a MÁP Plusz egy biztonságos befektetési lehetőség, amely garantált bevételt biztosít a befektetőknek. Azonban, ha az infláció magas, akkor a befektetők reálértékben veszítenek a pénzükből.
A Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) egy biztonságos befektetési lehetőség, amely garantált bevételt biztosít a befektetőknek. Azonban, mint minden befektetésnek, a MÁP Plusznak is vannak kockázatai.
A MÁP Plusz veszélyei a következők:
Infláció: ha az infláció magasabb, mint a MÁP Plusz kamatozása, akkor a befektetők reálértékben veszítenek a pénzükből.
Árfolyam-ingadozás: a MÁP Plusz árfolyama eltérhet a névértéktől, különösen akkor, ha a kamatok változnak.
Állami fizetésképtelenség: bár a Magyar Állam Kincstára (MÁK) fizetőképességében nincs okunk kételkedni, mindig fennáll a kockázata annak, hogy az állam nem fizeti ki a kamatokat vagy a névértéket.
A MÁP Plusz kockázatainak csökkentése érdekében a befektetők a következőket tehetjük:
Diverzifikáljuk befektetéseit: ne csak állampapírba fektessünk, hanem más eszközökbe is, például részvényekbe vagy ingatlanokba.
Kövessük az inflációt: rendszeresen ellenőrizzük az infláció mértékét, és válasszunk olyan állampapírt, amelynek kamatozása legalább annyira magas, mint az infláció.
Ismerjük az állampapírpiacot: mielőtt állampapírt vásárolunk, alaposan tájékozódjunk az állampapírpiacról és a különböző állampapír típusokról.
A MÁP Plusz egy biztonságos befektetési lehetőség, amely megfelelően diverzifikált befektetési portfólióba illesztve segíthet a befektetőknek megőrizni megtakarításaik értékét.
A Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) utáni kamat jövedelem nem minősül kamatjövedelemnek, ezért utána nem kell kamatadót fizetni. Ez azt jelenti, hogy a befektetők a MÁP Plusz kamatjövedelmük után nem kell, hogy adót fizessenek.
A MÁP Plusz utáni kamatjövedelem adómentességét a 2019. évi C. törvény 9. § (1) bekezdésének 11. pontja biztosítja. A törvény szerint a következő állampapírok utáni kamat jövedelem nem minősül kamatjövedelemnek: a Magyar Államkincstár által kibocsátott, dematerializált, sávos, fix kamatozású lakossági állampapír.
A MÁP Plusz adómentessége azt jelenti, hogy a befektetők számára a MÁP Plusz egy rendkívül kedvező befektetési lehetőség. A befektetők a MÁP Plusz utáni kamatjövedelmüket teljes egészében megtarthatják, és nem kell utána adót fizetniük.
Lényeges, hogy a MÁP Plusz utáni kamatjövedelem adómentessége csak a 2019. június 1-jét követően kibocsátott MÁP Pluszokra vonatkozik. A 2019. június 1-je előtt kibocsátott MÁP Pluszok utáni kamatjövedelem után adót kell fizetni.
Egy magyar állampapír jó befektetés lehet az alacsony kockázat miatt, mivel azokat az állam garantálja, és általában stabil hozamokat kínálnak.
Továbbá, egyes magyar állampapírok adókedvezménnyel járhatnak, ami növelheti a hozamot.
Az állampapírok hosszú távú pénzügyi tervezéshez is hasznosak lehetnek, és segíthetnek a tőkevédelemben a bizonytalan piaci időszakokban.
Lényeges, hogy az állampapírok hozama általában alacsonyabb, mint más befektetési lehetőségeké, és az inflációval való lépéstartás szempontjából ezt figyelembe kell venni.
Ha magasabb hozamra törekszünk egy magyar állampapírnál, akkor fontolóra vehetünk olyan alternatív befektetési lehetőségeket, amelyek magasabb kockázattal járnak, de potenciálisan nagyobb hozamot is kínálhatnak. Néhány ilyen lehetőség:
Részvények: a részvények a hosszú távú befektetők számára lehetnek vonzóak. A részvények hosszú távon magasabb hozamot hozhatnak.
Kötvényalapok: a kötvényalapok diverzifikált portfóliókat kínálnak, és lehetővé teszik a kockázat széles skálájának kezelését. Különböző kötvényalapok érhetők el, például államkötvények, vállalati kötvények, és ezek magasabb hozamot kínálhatnak a magyar állampapíroknál.
Ingatlanbefektetések: az ingatlanbefektetések hozama hosszú távon kedvező lehet. Az ingatlanok bérbeadása vagy ingatlanalapokba történő befektetés lehet alternatív lehetőség.
Nyersanyagok: a nyersanyagok, például arany vagy olaj, az infláció elleni védelemként is szolgálhatnak, és hozamot hozhatnak.
Kockázatosabb eszközök: ezek közé tartozhatnak például vállalati kötvények alacsonyabb besorolású vállalatoktól vagy feltörekvő piaci részvények. Az ilyen befektetések magasabb hozamokat kínálhatnak, de nagyobb kockázattal is járnak.
Lényeges, hogy a magasabb hozamok magasabb kockázatokat is jelentenek. Az alternatív befektetések kiválasztása előtt fontos, hogy alaposan vizsgáljuk meg a kockázatvállaló képességünket, és lehetőleg konzultáljunk pénzügyi szakértőkkel vagy befektetési tanácsadókkal.
Az egyes eszközök hozamai és kockázatai piaci változásoktól függően is változhatnak, így figyelemmel kell kísérni a portfóliót, és szükség esetén módosítani azt.
Kérj ajánlatot!A kockázatvállalási hajlandóság rendkívül fontos szempont egy befektetés kiválasztásánál, mivel határozza meg, hogy milyen mértékben vagyunk hajlandóak kockáztatni a tőkénket, és milyen szintű veszteséget vagyunk hajlandóak elviselni.
A kockázatvállalási hajlandóság az egyéni pénzügyi helyzetünktől, pénzügyi céljainktól és a személyes hozzáállásunktól függ.
Néhány fontos ok, miért fontos a kockázatvállalási hajlandóság:
Kockázat és hozam összefüggése: az alacsonyabb kockázatú befektetések kevesebb hozamot hoznak, míg a magasabb kockázatúak magasabb hozamot kínálnak. A kockázatvállalási hajlandóság meghatározza, milyen mértékben kívánjuk optimalizálni ezt az arányt.
Hosszú távú tervezés: a hosszú távú pénzügyi terveinket a kockázatvállalási hajlandóságunk alapján kell meghatározni. Például, ha hosszú távú befektetési célokat tűzünk ki, mint a nyugdíj előkészítése, a kockázatvállalási hajlandóságunk meghatározza, milyen típusú eszközöket kell választanunk.
Érzelem: a kockázatvállalási hajlandóságunk összhangban kell, hogy legyen az érzelmi komfortzónánkkal. Ha nem tudjuk elfogadni a veszteségeket, akkor olyan befektetéseket kell választanunk, amelyek kisebb kockázattal járnak.
Diverzifikáció: a kockázatvállalási hajlandóság a portfólió diverzifikációjának meghatározásában is szerepet játszik. A nagyobb kockázatot vállalók hajlandóak több magas kockázatú eszközt tartalmazó portfóliót létrehozni.
Életkor és pénzügyi helyzet: az életkor és a pénzügyi helyzetünk szintén befolyásolja a kockázatvállalási hajlandóságunkat. Fiatalabb befektetők általában hajlandóak magasabb kockázatot vállalni, míg az idősebbek inkább a tőkevédelemre összpontosítanak.
Lényeges, hogy a kockázatvállalási hajlandóságunkat alaposan értékeljük, és ennek megfelelően válasszuk ki a befektetési eszközöket és stratégiákat. Ezenkívül a kockázatvállalási hajlandóság idővel változhat, így fontos rendszeresen felülvizsgálni, és szükség esetén módosítani a befektetéseinket.
A befektetési döntés számos tényezőtől függ, például a pénzügyi cél, kockázatvállalási hajlandóság és az aktuális piaci körülmények. Ha a biztonság és a stabil hozamok fontosak, akkor a magyar állampapír jó választás lehet. Ha azonban magasabb hozamra törekszünk, akkor érdemes lehet más befektetési lehetőségeket is megfontolni, például részvényeket vagy kötvényalapokat.
Az oldalon megjelent írás kifejezetten informáló jellegű és kizárólag a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. mint a szerzőknek a véleményét jeleníti meg. A szerzők ezen véleményüket az előzetes szakmai tájékozódásuk és az akkor elérhető legrészletesebb információk alapján fogalmazták meg és jelenítik meg a közzétett írásban, ennek ellenére a szöveg tartalmazhat az olvasás napján már elavult és/vagy már nem a valóságnak mindenben megfelelő adatokat. Ennek megfelelően a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. a tévedés jogát teljes mértékben fenntartják, a fenti megfogalmazás semmilyen módon és formában nem tekinthető a tények egyértelmű megjelenítésének. Kérjük a döntése meghozatala előtt feltétlenül tájékozódjon és kérjen szakmai segítséget.
Így kaphatod meg a hitelt
1. Kalkuláció
Versenyeztesd meg a bankok ajánlatait, és válaszd ki a számodra legkedvezőbbet.
2. Kiválasztás
Kattints az "érdekel" gombra és kérj ajánlatot.
3. Igénylés
Állítsd össze a bank által kért dokumentumokat és add be hiteligénylésedet.
4. Szerződés
A kiválasztott bankban megtörténik a szerződéskötés, majd ezt követően hamarosan a folyósítás.
A MÁP Plusz egy olyan állampapír, amely a Magyar Államkincstár által kerül kibocsátásra. A befektetők számára fix kamatozást biztosít, amely az első évben félévente, az azt követő években évente kerül kifizetésre. A MÁP Plusz névértéken, azaz 100,00%-os árfolyamon vásárolható meg.
A MÁP Plusz kamatozása sávos, azaz az első évben félévente 3,5%, illetve 4,0%, az azt követő években évente 4,5%, 5,0%, 5,5%, illetve 6,0%. A lejáratkor a befektetők a névértéket és a felhalmozott kamatokat kapják meg.
A MÁP Pluszt a Magyar Államkincstárnál és a forgalmazóinál lehet vásárolni. A forgalmazók listája a Magyar Államkincstár honlapján található meg.
A MÁP Plusz utáni kamatbevétel adómentes.
Fix kamatozás, amely garantált bevételt biztosít a befektetőknek.
5 éves futamidő, amely megfelelő időt biztosít a befektetők számára a megtakarításaik növelésére.
Kedvező adózás, A MÁP Plusz utáni kamatbevétel adómentes.
A weboldalon megjelenített egyes ajánlatok megjelenítését több tényező befolyásolhatja, így az ajánlatra vonatkozó feltételek és megadott adatok, valamint a weboldalt üzemeltetőnek az ajánlatot tevővel való megállapodásai. Az ajánlatok megjelenítésekor ezért nem független rangsorolás valósulhat meg, hanem a szerződött partnerek ajánlatai kiemeléssel előbbre kerülhetnek a listán.
Az internetes banki szolgáltatások gyors fejlődésével egyre több pénzügyi műveletet végezhetünk otthonunk kényelméből. Az online bankolás kényelme azonban a biztonsági kockázatok növekedésével is együtt jár. A bűnözők folyamatosan új módszereket fejlesztenek ki, hogy hozzáférjenek az emberek személyes és pénzügyi adataihoz. Mi most megmutatjuk, hogyan működnek ezek a csalási technikák, és hogyan védekezhetünk ellenük hatékonyan.
Tovább olvasom
A személyi kölcsönök manapság egyre népszerűbbek, hiszen gyors és kényelmes megoldást kínálnak váratlan kiadások finanszírozására. Azonban ahhoz, hogy a legjobb ajánlatot válasszuk, alapos kutatás és tájékozódás szükséges. Nem mindegy, hogy milyen kölcsönfeltételekkel vágunk bele, hiszen egy rossz döntés hosszú távon pénzügyi nehézségekhez vezethet. Következő írásunkban néhány szakértői tippet és útmutatást adunk ahhoz, hogyan válasszuk ki a legmegfelelőbb személyi kölcsönt.
Tovább olvasom
2025. január 1-jétől újraindul az Otthonfelújítási támogatás, amely a tervek szerint kizárólag az 5000 lakos alatti településeken élő gyermekes családok számára lesz elérhető. A támogatás maximális összege 3 millió forint, amely munkadíjra és anyagköltségre fele-fele arányban fordítható. Emellett legfeljebb 6 millió forintos, kedvezményes kamatozású hitel is igényelhető. A támogatás széles körű felújítási munkákhoz felhasználható, például víz- és fűtésrendszerek korszerűsítésére, szigetelésre, tetőcserére, napkollektorok telepítésére, belső burkolatok cseréjére, kerítés vagy garázs építésére, akadálymentesítésre, illetve konyhai gépek beépítésére. A kérelmeket a Magyar Államkincstárnál lehet benyújtani 2025. január 1. és 2026. június 30. között. A támogatás utólagos finanszírozású, ezért azt az igénylőknek kell megelőlegezniük. Mutatjuk a részleteket.
Tovább olvasom
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a fenntartható pénzügyi fejlődés támogatására és a klímavédelmi célok előmozdítására olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek a zöld hitelezést, vagyis a környezetbarát projektek finanszírozását helyezik előtérbe. Az új szabályozási keret célja, hogy ösztönözze a lakossági és vállalati szektor szereplőit a zöld beruházások és energiatakarékos lakásvásárlások előmozdítására, miközben kockázatmentesebb és minőségi hitelpiaci környezetet teremt.
Tovább olvasom