Mikor évül el az adótartozás? – 2025-ös, közérthető szakmai útmutató

Az adótartozás elévülését sokan összekeverik az adó megállapításához való jog elévülésével. Előbbinél azt vizsgáljuk, meddig hajtható be a már nyilvántartott tartozás (végrehajtás), utóbbinál pedig azt, meddig állapíthat meg az adóhatóság adókülönbözetet (ellenőrzés). A két „stopper” külön fut, eltérő kezdőnappal, megszakító és nyugvó okokkal. Az alábbi útmutató lépésről lépésre, gyakorlati példákkal mutatja be, mikor évül el az adótartozás, mire érdemes figyelni, és hogyan számold ki a saját ügyedben.

Először a lényeg: két külön elévülés, két külön „stopper”

Adóügyekben az „elévülés” szó legalább két – egymástól független – jogi helyzetet takar:

1. Az adó megállapításához való jog elévülése: meddig állapíthat meg az adóhatóság adókülönbözetet egy adott időszakra. Főszabály szerint 5 év, azzal az indulónappal, amelyik év végén az adott kötelezettségre a bevallást meg kellett volna tenni (bevallás hiányában: amikor a fizetés esedékes lett volna).
2. Az adótartozás végrehajtásához (behajtásához) való jog elévülése: meddig hajtható be a már nyilvántartott tartozás (inkasszó, letiltás, foglalás, árverés stb.). Főszabály szerint 4 év, az esedékesség naptári évének utolsó napjától számítva. Ha útközben végrehajtási cselekmény történik, a határidő tipikusan 6 hónappal meghosszabbodik. Bizonyos helyzetekben az elévülés nyugszik (nem telik), máskor megszakad (és újraindul).

Az adótartozás végrehajtáshoz való jogának elévülése – hogyan számolj?

Az alapképlet: 4 év az esedékesség évének utolsó napjától

Ha az adó 2022-ben vált esedékessé (bármely napon), a végrehajtási elévülés 2022.12.31-től indul. Alapesetben 4 évig tart, tehát 2026.12.31-én jár le. Ez a végső határidő nem azonos a fizetési határidő napra pontos évfordulójával; mindig az év vége a start.

Mi minősül „végrehajtási cselekménynek”?

Az elévülés hosszabbításához a hatóságnak alkalmas végrehajtási cselekményt kell tennie, például:

• Hatósági átutalási megbízás (inkasszó) bankszámlára,
• Munkabér/járandóság letiltása,
• Ingó- vagy ingatlanfoglalás, jármű lefoglalása,
• Követelésfoglalás,
• Árverés kitűzése/lebonyolítása,
• Helyszíni végrehajtási eljárás.

Nem minden irat vagy értesítés számít ilyen cselekménynek. A lényeg, hogy a lépés valóban alkalmas legyen a behajtás előmozdítására. Egy puszta felszólítás vagy adminisztratív nyilvántartási mozdulat önmagában rendszerint kevés.

Mikor „nyugszik” az elévülés?

Az elévülés ilyenkor nem telik – a stopper áll, majd az akadály megszűnése után onnan folytatódik, ahol abbahagyta. Tipikus nyugvó okok:

• Végrehajtás felfüggesztése vagy szünetelése (például folyamatban lévő részletfizetés/halasztás ideje alatt),
• Zár alá vétel, lefoglalás miatti eljárási helyzetek,
• Szerkezetátalakítási/felszámolási eljárás moratóriuma,
• Hagyatéki eljárás adózó halála után.

Mikor „szakad meg” és indul újra?

Két gyakori példa:

• Késedelmes bevallás az adott időszakra: a benyújtás megszakítja a végrehajtási elévülést, és az másnaptól újrakezdődik.
• Felszámolási eljárás megindulása: szintén megszakítás, majd a jogerős befejezéstől újrakezdés.

Mi történik a pótlékokkal és bírságokkal?

A késedelmi pótlék és többnyire a járulékos terhek sorsa a főtartozást követi: ha a végrehajtási jog elévül, önállóan sem lesznek érvényesíthetők. Külön szankciók (pl. végrehajtási költségek) viszont önállóan is megjelenhetnek; ezek kezelése ügyspecifikus.

„Ideiglenesen eredménytelen” végrehajtás

Ha a hatóság nem talál behajtható jövedelmet vagy vagyont, a végrehajtás ideiglenesen eredménytelennek minősíthető. Ilyenkor időszakos felülvizsgálat következik, de ez nem teszi végtelenné a behajtást: az elévülés végső határa továbbra is irányadó, csak a közben történt cselekmények/nyugvások módosíthatják.

Az adó megállapításához való jog elévülése – 5 év, kivételekkel

A megállapítási (ellenőrzési) elévülés főszabálya 5 év. A kezdőnap az az év utolsó napja, amelyben a bevallást az adott kötelezettségre be kellett volna adni. Ha egyáltalán nem volt bevallás, a fizetési kötelezettség esedékessége szerinti év vége a mérvadó.

Mi hosszabbíthatja vagy állíthatja meg az 5 évet?

• Közigazgatási per folyamatban: a per ideje alatt az elévülés nyugszik.
• Bűncselekmény gyanúja (például költségvetési csalás): a büntethetőség elévüléséhez igazodóan a megállapítási jog nem évül el a büntetőjogi határidőn belül.
• Másodfok/felügyeleti intézkedés/bíróság által elrendelt új eljárás: az új eljárás tipikusan egyszeri hosszabbítást eredményez (például +12 hónap).
• Önellenőrzés: a korábban lezárt időszak is megnyílhat ellenőrzésre, de jellemzően időben korlátozottan (pl. 1 éven belül a hatóság még vizsgálhatja az önellenőrzés tárgyát).

„Adók módjára behajtandó” terhek – nem csak az adókra figyelj

Számos fizetési kötelezettséget adók módjára hajtanak be (például egyes bírságok, illetékek, díjak). Ezekre általában a 4 éves végrehajtási elévülési logika vonatkozik, de előfordulnak eltérő, hosszabb elévülési idők is (például bizonyos uniós jogcímeknél akár 10 év). Mindig ellenőrizd, hogy a külön törvény nem állapít-e meg speciális szabályt.

Így számolj a gyakorlatban – módszertan és buktatók

1. Határozd meg az esedékesség évét minden egyes tartozásnál (külön jogcímenként és időszakonként!).
2. Indulónap: az esedékesség év vége (12.31.).
3. Végső határ: +4 év, de jegyezd fel az összes végrehajtási cselekményt (inkasszó, letiltás, foglalás, árverés), mert +6 hónappal kitolja a határidőt.
4. Nyugvás: rögzíts minden felfüggesztést/szünetelést, fizetési kedvezményt, moratóriumot – ezek alatt az idő nem telik.
5. Megszakítás: késedelmes bevallás, felszámolás – az elévülés újrakezdődik.
6. Kiegészítők: késedelmi pótlék, bírságok – a főtartozás sorsát követik, de az eljárási költségek (pl. végrehajtói költség) önálló tételként is megjelenhetnek.
7. Dokumentumkontroll: minden dátumot igazolj iratokkal (NAV-értesítés, végrehajtási jegyzőkönyv, banki értesítés inkasszóról).

Esetpéldák (számolással)

1) Havi áfa-tartozás 2020-ból

• Esedékesség éve: 2020 → induló nap: 2020.12.31.
• Alap vége: 2024.12.31.
• Esemény: 2023.06.12-én a NAV inkasszót tett.
• Hatás: a futó határidő +6 hónappal hosszabbodik → új vége: 2025.06.30.
• Közben: 2022.03.01–2022.09.01. között részletfizetés volt.
• Nyugvás: ezalatt a stopper állt, ezért a 2024.12.31-ig tartó alapidőből 6 hónapot át kell „tolni” → tényleges vége e nélkül is 2025 nyarára csúszik, az inkasszó +6 hónapjával együtt pedig még későbbre. Ilyenkor érdemes naptár szerint napra pontos számítást készíteni.

2) Késve beadott bevallás (szja 2021-ről, beadva 2023-ban)

• Esedékesség éve: 2022 (hiszen 2021-ről 2022 tavaszán kellett beadni) → induló nap: 2022.12.31.
• Alap vége: 2026.12.31.
• Esemény: 2023.05.10-én késedelmes bevallás benyújtva.
• Hatás: megszakítás, az elévülés 2023.05.11-től újra ketyeg → új vége: 2027.05.10. (további események ezt még módosíthatják).

3) Felszámolás alatt álló cég 2022-től

• Esedékesség éve: 2021 → induló nap: 2021.12.31.
• Alap vége: 2025.12.31.
• Esemény: 2022.08.03-án felszámolás indult.
• Hatás: megszakítás, majd a felszámolás jogerős befejezésétől újrakezdődik a 4 év. A konkrét vége így a befejezés napjától számított 4 év (mínusz a speciális események hatásai).

4) „Adók módjára” behajtott közigazgatási bírság 2021-ből

• Esedékesség éve: 2021 → induló nap: 2021.12.31.
• Alap vége: 2025.12.31.
• Figyelem: ellenőrizni kell, nem vonatkozik-e különös, hosszabb elévülés az adott jogcímre (például uniós visszafizettetésnél akár 10 év). Ha nincs külön szabály, a 4 éves főszabály irányadó, végrehajtási cselekményeknél +6 hónap léphet be.

5) Magánszemély, több adónem és eltérő események

• 2020-as gépjárműadó: esedékesség éve 2020 → alap vége 2024.12.31.; 2023.02.14-én bérletiltás → +6 hónap (2025.06.30.).
• 2021-es szja pótlék: esedékesség éve 2022 → alap vége 2026.12.31.; 2024.01.10–2024.07.10. részletfizetés → nyugvás 6 hónap; 2024.11.05-én inkasszó → a nyugvás utáni új véghatáron +6 hónap.
• 2022-es áfa: esedékesség éve 2022 → alap vége 2026.12.31.; nincs esemény → változatlan.

Gyakori tévhitek és pontosításuk

„Minden adó 5 év alatt évül el.”
Nem igaz. Az ellenőrzési (megállapítási) jog általában 5 év, a behajtási (végrehajtási) jog általában 4 év. Két külön stopper, külön szabályokkal.

„Bármilyen NAV-levél meghosszabbítja az elévülést.”
Nem. Az alkalmas végrehajtási cselekmény számít. Egy udvarias emlékeztető önmagában jellemzően nem.

„Ha nincs vagyonom, sosem évül el.”
Az „eredménytelen végrehajtás” nem szünteti meg az elévülést. Az idő telik (kivéve nyugvásnál), és egyszer véget ér.

„A késedelmi pótlék külön is maradhat.”
A pótlék tipikusan a főtartozás sorsát követi. Ha a végrehajtási jog elévül, a pótlék sem hajtható be önállóan.

„A részletfizetés gyorsítja az elévülést.”
Épp ellenkezőleg: a részletfizetés időszaka tipikusan nyugvás, azaz megállítja a stoppert erre az időre.

Mit tegyél, ha szerinted már elévült a tartozásod?

1. Kérj részletes adófolyószámla-kivonatot és/vagy végrehajtási naplót. Ezeken látod az események dátumát (inkasszó, letiltás, foglalás, árverés, felfüggesztés).
2. Állíts össze idővonalat: esedékesség éve → indulónap (év vége) → események és hatásuk (+6 hó/nyugvás/újrakezdés) → kalkulált véghatár.
3. Írásban jelezd az adóhatóságnak az elévülésre alapított álláspontodat, és kérd a végrehajtás megszüntetését. Ha az ügy végrehajtónál van, végrehajtási kifogás jöhet szóba.
4. Önkormányzati adók esetén az illetékes önkormányzati adóhatósághoz fordulj. A logika hasonló, de nézd meg, van-e helyi vagy különös szabály.
5. Bizonyítékok: minden állítást iratokkal támassz alá (banki értesítés az inkasszóról, NAV-határozat, fizetési kedvezményről szóló döntés).

Rövid iránymutatás könyvelőknek és pénzügyi vezetőknek

• Iratmenedzsment: minden NAV-levelet, banki értesítést, jegyzőkönyvet ügyazonosítóval és dátummal rendszerezz.
• Kedvezmények: a halasztás/részlet kezdete–vége kerüljön külön listára; ezek az időszakok tipikusan nyugvást okoznak.
• Peres helyzetek: folyamatban lévő per nyugvást eredményez a megállapítási elévülésnél – időzítsd ehhez az önellenőrzést vagy egyeztetést.
• Speciális jogcímek: uniós visszafizettetés, támogatások, illetékek – mindig ellenőrizd, nincs-e hosszabb elévülés.
• Ellenőrzési és végrehajtási naplók szétválasztása: ne keverd a két típust; külön 5 éves és 4 éves táblákat használj.

GYIK – Gyakran felmerülő kérdések

Mikor indul a 4 éves behajtási elévülés?
Az esedékesség évének utolsó napján. Nem a fizetési határidő napján, hanem az év végén.

Új 4 év indul minden végrehajtási cselekménynél?
Nem. Tipikusan nem indul új 4 év, hanem az aktuális határidő +6 hónappal hosszabbodik. (Megszakító esemény más: például késedelmes bevallás vagy felszámolás.)

Mit jelent a „nyugvás”?
Azt, hogy az elévülési idő nem telik. A nyugvó ok megszűnése után a stopper onnan folytatódik, ahol abbahagyta.

Elévülhet a késedelmi pótlék, ha a főtartozás nem?
A pótlék rendszerint a főtartozás sorsát követi. Ha a fő nem évült el, a pótlék sem „esik le” önmagában.

Mi a teendő, ha a NAV szerint még nem évült el, én viszont úgy látom, igen?
Kérj írásbeli állásfoglalást vagy indítványozd a végrehajtás megszüntetését. Ha végrehajtónál az ügy, élhetsz végrehajtási kifogással. A kulcs a dátumok pontos bemutatása.

Gyakorlati ellenőrzőlista (checklist)

• Minden jogcímhez azonosítottad az esedékesség évét?
• Megvan az indulónap (év vége) és az alap véghatár (+4 év)?
• Összegyűjtötted a végrehajtási cselekményeket dátummal (inkasszó, letiltás, foglalás, árverés)?
• Számoltál a +6 hónapos hosszabbítással alkalmas cselekménynél?
• Rögzítettél minden nyugvó időszakot (felfüggesztés, szünetelés, kedvezmény, moratórium)?
• Ellenőrizted a megszakító eseményeket (késedelmes bevallás, felszámolás)?
• Készült idővonal és tételes táblázat minden követelésről?

Rövid összefoglaló

• Az adóügyekben két külön elévülés van: az ellenőrzési/megállapítási (általában 5 év) és a behajtási/végrehajtási (általában 4 év).
• A behajtási elévülés az esedékesség évének utolsó napjától indul. Alkalmas végrehajtási cselekmény esetén a határidő jellemzően +6 hónappal hosszabbodik; nyugvó okok (pl. részletfizetés) alatt nem telik.
• Megszakító esemény lehet például a késedelmes bevallás vagy a felszámolás, ilyenkor az elévülés újrakezdődik.
• A késedelmi pótlék többnyire a főtartozás sorsát követi; az „eredménytelen végrehajtás” pedig nem teszi végtelenné a behajtást.
• Speciális jogcímeknél (adók módjára behajtott terhek, uniós visszafizettetés) eltérő, hosszabb elévülési idők is előfordulhatnak.
• A dátumok és dokumentumok döntik el a kimenetet: készíts részletes idővonalat, és minden eseményt rögzíts bizonyítékkal.

Jogi megjegyzés: a fenti összefoglaló tájékoztató jellegű. Konkrét ügyben – különösen nagy összegnél vagy több, egymásra ható eseménynél – érdemes könyvelővel vagy jogi szakértővel tételes számítást készíteni.