Neked mit jelent a befektetés? Számunkra ez nem jelent mást, mint az anyagi biztonságot és a jövőbeli terveink alapját. Erre az egyik legmegbízhatóbb lehetőséget kínálja a Magyar Államkötvény, amelynek változatos futamideje és kamatozása a befektetni kívánók számára igazán vonzó lehet.
A hosszú távú kötvények stabil hozamot nyújtanak, míg az adózás terén kedvező feltételeket kínálnak. A visszaváltási opció pedig rugalmasságot biztosít a befektetőknek, lehetővé téve a pénzügyi célokhoz igazodó befektetési stratégia kialakítását és annak rugalmas alakítását. A Magyar Államkötvények beszerzése könnyen megvalósítható, ami még vonzóbbá teszi ezt a befektetési lehetőséget. Összességében, a Magyar Államkötvény egy megbízható eszköz a jövőbeli pénzügyi célok eléréséhez, és fontos szerepet játszhat a portfólió diverzifikálásában és a hosszú távú anyagi tervezésben.
A következőkben tüzetesebben megismerjük a Magyar Államkötvényt, annak minden jellemzőjével, előnyével, és hátrányával.
A Magyar Államkötvény különleges befektetési eszköznek tekinthető. Annak ellenére, hogy magánszemélyek is megvásárolhatják, a Magyar Államkötvény nem számít lakossági állampapírnak, és ennek következtében a kereskedése összetettebb. Annak ellenére, hogy bizonyos sorozatok magas hozamúak lehetnek, a változó árfolyamok miatt a lejárat előtti visszaváltás során jelentős veszteségek is keletkezhetnek. De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük meg, miként viselkedik e befektetési eszköz a piacon.
A Magyar Államkötvény – vagy rövidebb nevén MÁK –leginkább a hosszú távú pénzügyi tervezéshez kínál befektetési lehetőséget. Ezen állampapír általában hosszabb – akár tíz évet is meghaladó – futamidővel rendelkezik. A legrövidebb lejáratú kötvények 3 éves futamidővel rendelkeznek, míg a leghosszabb konstrukció 20 éves távlatra nyújt befektetésit. Leginkább intézményi befektetők számára vonzóak az ilyen jellegű állampapírok, bár elérhetők a lakosság számára is. A MÁK címletei tízezer forintosak, és a különböző sorozatok eltérő kamatlábakkal rendelkeznek, melyek lehetnek fix vagy változó kamatozásúak. A kamatfizetés gyakorisága is eltérő lehet, lehet negyedéves, féléves vagy éves.
Fontos megjegyezni, hogy az előzőleg 2019. június 1-je előtt kibocsátott Magyar Államkötvények után kamatadót és szochót kell fizetni, míg az ezt követő sorozatok adómentesek. A Magyar Államkötvények megvásárolhatók a Magyar Államkincstárban és a hazai kereskedelmi bankoknál is. A Magyar államkötvény adózás tekintetében is számos lehetőséget kínál, a kamatadó mértéke 0 és 28 százalék között változhat.
A Magyar Államkötvények vételi és eladási árfolyamát a kereslet és kínálat határozza meg, így ezeknél az állampapíroknál az árfolyam nagy jelentőséggel bír. Bár a Magyar Államkötvények fő célközönsége nem a lakosság, de mind hazai, mind külföldi magánszemélyek számára elérhetőek. Emellett vállalatok és intézmények is vásárolhatnak államkötvényeket, legyenek azok hazai vagy külföldi jogi személyek, illetve jogi személyiség nélküli szervezetek.
A Magyar Államkötvények beszerzése számos intézményen keresztül lehetséges, többek között a Magyar Államkincstárnál, hazai kereskedelmi bankoknál, illetve egyéb pénzügyi forgalmazóknál. Ezek a forgalmazók naponta frissített vételi és eladási árfolyamokat kínálnak a Magyar Államkötvények különböző sorozataira, lehetővé téve azok megvásárlását és eladását a futamidő alatt is. Most pedig tegyünk egy kis kitérőt, és vizsgáljuk meg, hogyan működik a háttérben az adás-vétel egy kereskedelmi bank szemszögéből.
Kérj ajánlatot!A Magyar Államkötvények kibocsátása aukciók során történik, és egy másodlagos piacon – általában a tőzsdén kívül – adhatók és vehetők. Jellemzően minden pénzintézetnél így működik a vásárlás. Ezt követően befektetőként a bankfiókokban, illetve – amennyiben van – az internetbank applikációkban vásárolhatóak meg az értékpapírok. A MÁK vásárlásának feltétele, hogy rendelkezzünk megfelelő értékpapírszámlával. Amennyiben nem rendelkezünk a vásárláshoz szükséges értékpapírszámlával, úgy szinte ma már bármelyik bankfiókban nyithatunk ilyen számlát, akár az állampapír vásárlásával egy időben is.
Azt fontos megjegyezni, hogy a fix kamatozású Magyar Államkötvényeknél a kamatfizetési periódus és a kifizetendő kamat összege már a kibocsátáskor rögzítésre kerül. A változó kamatozású papíroknál csak a kamatmegállapítás módja és ideje van meghatározva, a kamat mértéke pedig mindig az aktuális kamatfizetési periódusra vonatkozik. Az államkötvénnyel bármikor – még a lejárat előtt is – kereskedhetünk, ám csak a fentiek függvényében és a mindenkori bruttó árfolyam mellett, amely az aktuális piaci helyzettől függ. Így, akár veszteséget is okozhat számunkra az értékesítés, tehát érdemes kellő figyelmet szentelni eladáskor az árfolyamra.
A kötvénykereskedés működését könnyebb megérteni egy gyakorlati példán keresztül, így az alábbiakban egy konkrét állampapír-sorozatot veszünk alapul az árfolyam megértéséhez. Amennyiben a Magyar Államkincstárnál nyitottuk meg az értékpapírszámlánkat, úgy a WebKincstárba vagy a MobilKincstárba belépve a menüsorból könnyen kiválaszthatjuk az állampapírokat, majd rászűrhetünk a Magyar Államkötvényekre is.
Amikor megvizsgáljuk a Magyar Államkötvényeket, fontos a névérték és az árfolyam közti különbség értelmezése. A névérték jelzi az állampapír tényleges értékét, míg az árfolyam az aktuális piaci értékét mutatja. Ennek értelmében a kötvény 100 százaléka fogja jelenti a névértéket, ám kibocsátáskor vagy kamatfizetés után a bruttó árfolyam is 100 százalék. Ez azt jelenti, hogy a kötvényre még nem rakódott időarányos kamat, így az árfolyam megegyezik a befektetett tőkével.
A vételi és eladási árfolyamok közötti eltérés azt jelenti, hogy a kötvényt drágábban vagy olcsóbban lehet megvásárolni a névértékéhez képest. A változó kamatozású kötvényeknél a kamat mértéke az aktuális kamatfizetési periódusra vonatkozik, ami befolyásolja az árfolyamok alakulását.
Egy kötvény vásárlása előtt fontos megérteni, hogy a kamatfizetés módja és ideje miként határozza meg a kamatot. A kamatperiódus alatt a kamat napról napra időarányosan növekszik, ami befolyásolja az állampapír árfolyamát. Ezt a változást – azaz két kamatfizetés közötti időszakot – nevezzük kamatperiódusnak. Kötvény vásárlásánál ezt az időarányos kamatot is ki kell fizetni, legyen az magánszemély vagy jogi személy. A gyakorlatban ez a következőképp jelenik meg: vegyünk egy államkötvényt, amely éves kamata 7 százalék. Ez az az összeg, amelyet évente fizetnek ki. Ha fél év telt el az előző kamatfizetés óta, akkor a felhalmozott kamat 3,5 százalék lesz, így a kötvényt 103,5 százalékos árfolyamon fogjuk tudni megvásárolni. A Magyar Államkötvények évente fizetnek kamatot, és a tőketörlesztés lejáratakor egyszeri összegben kerülnek kifizetésre. Ez igaz a lakossági állampapírokra, így PMÁP, BMÁP és társaikra is. Azonban a Magyar Államkötvény esetében további bonyolító tényezők is szerepet kapnak.
De mik is azok a bonyolító tényezők? – fogalmazódhat meg bennünk a kérdés. Az alábbiakban ezeket fejtjük ki. Azt már megállapítottuk, hogy a két kamatfizetés közötti időszakban felhalmozott kamatról beszélünk. Ezt minden esetben ki kell fizetni előre kötvény vásárlásakor. ám kamatfizetéskor ezt az összeget visszakapod. Az aktuális vételi bruttó árfolyam tartalmazza ezt a felhalmozott kamatot is. Ha ezt a kamatot kivonjuk a vételi bruttó árfolyamból, akkor nem mást, mint a vételi nettó árfolyam értékét kapjuk meg. De miért fontos ez a vásárlás szempontjából?
Ez az érték amiatt lehet elgondolkodtató, mert nem 100 százalékot kapunk a kötvényből. Márpedig a kötvények esetén fontos megjegyezni, hogy a lejáratkor a névérték 100 százalékát fogjuk visszakapni. A gyakorlatban ez úgy néz k például 100,147 százalékos vételi nettó árfolyamnál, hogy 10 147 forintot kell fizetni, hogy végül a 10 ezer forintos névértéket a kötvény lejáratakor visszakapjunk.
Ez jól illusztrálja, hogy hogyan határozzák meg a kereslet és a kínálat, valamint az alternatív hozamok egy állampapír árát: a befektetők hajlandóak magasabb árat fizetni érte, mert még mindig megéri számukra a kapott hozamért cserébe.
Minden esetben az államkötvény neve jelöli a lejárat időpontját. Az állam csak eddig fizet kamatot, kötvénytől függően negyedévente, félévente, vagy évente. Az állam a névértéket is ekkor fizeti vissza, minden esetben 100 százalékos árfolyamon. Ha az államkötvény magasabb hozamot kínál az aktuális kamatkörnyezethez képest, akkor értéke felértékelődik, és még a névértékénél is többet kaphatunk érte. Ha viszont a kamat alacsonynak számít a piacon, mert a többi kamat időközben emelkedett, akkor csak alacsonyabb áron tudjuk csak értékesíteni.
Természetesen bármikor megeshet, hogy hirtelen szükségünk van nagyobb összegű pénzre, vagy úgy ítéljük meg, hogy az államkötvény már nem a számunkra legoptimálisabb befektetés. Ilyenkor dönthetünk úgy, hogy az értékpapír lejárata előtt eladjuk azt. Ebben az esetben nincs garantáltan 100 százalékos árfolyam, az eladás ára attól függ, hogy mások mennyit hajlandóak érte fizetni – a piac alakítja az árat.
Ebben az esetben a legtöbb szolgáltatónál a bruttó eladási árfolyamot kell tüzetesebben megvizsgálni. Ahogyan már fentebb említettük, a nettó eladási árfolyamot úgy kapjuk meg, hogy a bruttó eladási árfolyamból kivonjuk az addig felhalmozott kamatot. A Magyar Államkincstár esetében például a vételi fogja jelenteni az eladási árfolyamot, hiszen a Kincstár veszi meg tőlünk a kötvényt. Érdemes tisztában lenni a vételi és eladási szempontokkal, hiszen ez szolgáltatóként eltérő lehet. Ha megkapjuk – ez esetben – a nettó eladási árfolyamot, akkor kiszámolhatjuk, mennyiért tudjuk eladni az államkötvényt. Ha ez az érték például 98,7 százalék, akkor azt mondhatjuk, hogy a 10 ezer forintos névértékből csupán 9870 forintot kapunk vissza.
A veszteségünk azonban még ilyenkor sem számszerűsíthető. Az államkötvény értékesítése során bekövetkező veszteség vagy nyereség azon is múlik, hogy milyen árfolyamon vásároltuk a kötvényt, és mekkora volt a felhalmozott kamat. Ezért érdemes óvatosan eljárni a Magyar Államkötvényekkel. Míg a PMÁP vagy BMÁP esetében csak 1 százalékot veszíthetünk a lejárat előtti visszaváltáskor, addig az államkötvényeknél a veszteség jóval nagyobb – akár 50-60 százalékos – is lehet.
Magyar Államkötvények esetében az adózás az alábbiak szerint működik: a 2019. június 1-je előtt kibocsátott Magyar Államkötvények kamata után 15 százalék kamatadót és 13 százalék szochót kell fizetni. Tehát összesen 28 százalék adó terheli a megtakarításunkat, amelyet ki kell fizetni. Az adót a számlavezető, például a Magyar Államkincstár vonja le. A 2019. június 1. napját követően kibocsátott Magyar Államkötvények kamata már mentesül a kamatadó és a szocho fizetése alól egy állami szabályozás következtében. Így ezek a kötvények már adómentesek.
Magyar Államkötvényt számos intézménytől vásárolhatsz, köztük a Magyar Államkincstártól, továbbá olyan hazai és külföldi bankoktól, mint a BNP Paribastól, a CIB Banktól, Citibank Europe-tól, a Deutsche Banktól, továbbá az Erste Befektetési Zrt.-től, a Goldman Sachs Internationaltől, az ING Banktól, a J.P. Morgan Securitiestől, a K&H-tól, az MBH Befektetési Bank Zrt.-től, az MBH Bank Nyrt.-től, az OTP-től, de még a Raiffeisen és Unicredit Banktól is. Ezek a forgalmazók naponta jegyzik a Magyar Államkötvények sorozataira vonatkozó vételi és eladási árfolyamokat, így náluk futamidő alatt is megvásárolhatóak, valamint eladhatóak.
Az állampapírok, így a Magyar Államkötvény is – tartalmazzák a hozam- és tőkegaranciát, amennyiben a futamidő végéig megőrizzük befektetésünket. Fontos megkülönböztetni a közvetlenül a Magyar Államkincstárnál, MÁK-nál vásárolt államkötvényeket a bankoknál vagy más befektetési szolgáltatóknál, brókercégeknél történő vásárlástól.
Amennyiben az államkötvényt közvetlenül a Magyar Államkincstárnál vásároljuk meg – akkor függetlenül az összegtől –, korlátlan garanciát kapunk. De csak abban az esetben lép ez életben, amennyiben valamilyen külső váratlan esemény bekövetkezése érintené az államba fektettünk bizalmunkat megtestesítő megtakarításunkat, például egy államcsőd.
Ha viszont bankoknál vagy brókercégeknél vásároljuk meg az államkötvényt, akkor állami garancia nem védi a megtakarításunkat. Ilyen esetekben a Befektető-védelmi Alap, vagy BEVA nyújt védelmet, azonban itt a maximális kártérítés összege 100.000 euróban van meghatározva.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben a számlavezető bank csődbe megy és az értékpapírjaink valamilyen módon veszteségnek indulnak, a BEVA legfeljebb 100.000 eurót, vagyis körülbelül 35 millió forintot fizet ki, függetlenül a tényleges kár mértékétől. Ám azért azt fontos megjegyezni, hogy ezen események bekövetkezésére igen kicsi az esély a mindennapok folyamán, de semmiképpen sem nem zárható ki. A szakértők azonban továbbra is egyetértenek abban, hogy az államkötvények még mindig az egyik legbiztonságosabb befektetési lehetőséget kínálják, mivel az állam maga vállalja a garanciát arra, hogy kamatokkal együtt visszafizeti a befektetett összeget – de csak a futamidő lejárta után.
Az oldalon megjelent írás kifejezetten informáló jellegű és kizárólag a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. mint a szerzőknek a véleményét jeleníti meg. A szerzők ezen véleményüket az előzetes szakmai tájékozódásuk és az akkor elérhető legrészletesebb információk alapján fogalmazták meg és jelenítik meg a közzétett írásban, ennek ellenére a szöveg tartalmazhat az olvasás napján már elavult és/vagy már nem a valóságnak mindenben megfelelő adatokat. Ennek megfelelően a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. a tévedés jogát teljes mértékben fenntartják, a fenti megfogalmazás semmilyen módon és formában nem tekinthető a tények egyértelmű megjelenítésének. Kérjük a döntése meghozatala előtt feltétlenül tájékozódjon és kérjen szakmai segítséget.
Így kaphatod meg a hitelt
1. Kalkuláció
Versenyeztesd meg a bankok ajánlatait, és válaszd ki a számodra legkedvezőbbet.
2. Kiválasztás
Kattints az "érdekel" gombra és kérj ajánlatot.
3. Igénylés
Állítsd össze a bank által kért dokumentumokat és add be hiteligénylésedet.
4. Szerződés
A kiválasztott bankban megtörténik a szerződéskötés, majd ezt követően hamarosan a folyósítás.
A Magyar Államkötvények futamideje általában 3 és 20 év között változik, attól függően, hogy melyik sorozatról van szó.
A kamatfizetési periódus változó lehet. Megkülönböztethetünk negyedéves, féléves vagy éves rendszerességű kamatfizetési periódust is.
Az államkötvények alapcíme, ellentétben plédául a Prémium Magyar Állampapírral vagy a Bónusz Magyar Állampapírral, ahol 1 forint az értékpapír alapcímlete, a Magyar Államkötvény alapcímlete 10.000 forint.
Az államkötvények lehetnek fix kamatozásúak vagy változó kamatozásúak, attól függően, hogy melyik sorozatról van szó. Változó kamatozású államkötvény esetében a kamat három havi BUBOR-hoz – vagyos Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatlábhoz – van kötve, így a kamat annak alakulásától függ.
A 2019. június 1-je előtt forgalomba hozott államkötvények kamata után 15 százalék kamatadót és 13 százalék szochót kell fizetni, így összesen 28 százalék megtakarítási adó terheli a befektetőket. Azonban a 2019. június 1. napját követően kibocsátott államkötvények kamata mentesül a kamatadó és a szocho alól, vagyis ezek az államkötvények már adómentesek.
A weboldalon megjelenített egyes ajánlatok megjelenítését több tényező befolyásolhatja, így az ajánlatra vonatkozó feltételek és megadott adatok, valamint a weboldalt üzemeltetőnek az ajánlatot tevővel való megállapodásai. Az ajánlatok megjelenítésekor ezért nem független rangsorolás valósulhat meg, hanem a szerződött partnerek ajánlatai kiemeléssel előbbre kerülhetnek a listán.
Az internetes banki szolgáltatások gyors fejlődésével egyre több pénzügyi műveletet végezhetünk otthonunk kényelméből. Az online bankolás kényelme azonban a biztonsági kockázatok növekedésével is együtt jár. A bűnözők folyamatosan új módszereket fejlesztenek ki, hogy hozzáférjenek az emberek személyes és pénzügyi adataihoz. Mi most megmutatjuk, hogyan működnek ezek a csalási technikák, és hogyan védekezhetünk ellenük hatékonyan.
Tovább olvasom
A személyi kölcsönök manapság egyre népszerűbbek, hiszen gyors és kényelmes megoldást kínálnak váratlan kiadások finanszírozására. Azonban ahhoz, hogy a legjobb ajánlatot válasszuk, alapos kutatás és tájékozódás szükséges. Nem mindegy, hogy milyen kölcsönfeltételekkel vágunk bele, hiszen egy rossz döntés hosszú távon pénzügyi nehézségekhez vezethet. Következő írásunkban néhány szakértői tippet és útmutatást adunk ahhoz, hogyan válasszuk ki a legmegfelelőbb személyi kölcsönt.
Tovább olvasom
2025. január 1-jétől újraindul az Otthonfelújítási támogatás, amely a tervek szerint kizárólag az 5000 lakos alatti településeken élő gyermekes családok számára lesz elérhető. A támogatás maximális összege 3 millió forint, amely munkadíjra és anyagköltségre fele-fele arányban fordítható. Emellett legfeljebb 6 millió forintos, kedvezményes kamatozású hitel is igényelhető. A támogatás széles körű felújítási munkákhoz felhasználható, például víz- és fűtésrendszerek korszerűsítésére, szigetelésre, tetőcserére, napkollektorok telepítésére, belső burkolatok cseréjére, kerítés vagy garázs építésére, akadálymentesítésre, illetve konyhai gépek beépítésére. A kérelmeket a Magyar Államkincstárnál lehet benyújtani 2025. január 1. és 2026. június 30. között. A támogatás utólagos finanszírozású, ezért azt az igénylőknek kell megelőlegezniük. Mutatjuk a részleteket.
Tovább olvasom
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a fenntartható pénzügyi fejlődés támogatására és a klímavédelmi célok előmozdítására olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek a zöld hitelezést, vagyis a környezetbarát projektek finanszírozását helyezik előtérbe. Az új szabályozási keret célja, hogy ösztönözze a lakossági és vállalati szektor szereplőit a zöld beruházások és energiatakarékos lakásvásárlások előmozdítására, miközben kockázatmentesebb és minőségi hitelpiaci környezetet teremt.
Tovább olvasom