Életbiztosítás – gyakori kérdések és válaszok

Az ember életében sajnos gyakran előfordulhat baleset, súlyosabb betegség, műtét, valamilyen tartós egészségkárosodás, az életbiztosítás ezen esetekben, illetve halálesetnél jól jöhet, hiszen anyagi segítséget jelenthet a nehéz helyzetben. Ezek mellett az életbiztosítás befektetési célokat is szolgálhat.

Igen. Elsőként vegyük a kockázati elnevezésű életbiztosítást, amely akkor fizet, ha a szerződésben meghatározott esemény (általában baleset, vagy betegség miatt bekövetkezett haláleset, de lehet más egészségkárosodás is) bekövetkezik. A biztosítók általában felső korhatárt szabnak a szerződés megkötésére, adott időszakra lehet kötni, a biztosítás díját havonta kell fizetni, ha nem történik káresemény a kontraktus ideje alatt, akkor nincs kifizetés.

A megtakarítási, vagy befektetési egységhez kötött életbiztosítás már egy bonyolultabb típus. Ebben az esetben kapunk egy értékpapírszámlát, a biztosító pedig befekteti az általunk befizetett összeget. Ez működhet úgy, hogy egyszeri alkalommal fizetünk egy nagyobb összeget, vagy úgy, hogy havi díjakat fizetünk rendszeresen. Érdemes figyelembe venni, ha megszüntetjük a szerződést, a befektetésünk csak egy részét kaphatjuk vissza. Minél korábban tesszük ezt, annál rosszabbul járunk. Emellett a járulékos költségekkel kapcsolatban is fontos tájékozódni, mielőtt szerződünk.

Az életbiztosítás lehet nyugdíjcélú is, amelyet az állam is támogat, 20 százalékos, évente legfeljebb 130.000 forintos adókedvezmény vehető igénybe rá. A nyugdíjcélú életbiztosításnak több módozata van.

A kockázati életbiztosítás a szerződésben meghatározott káresemények után fizet. A szerződés lejártakor nem kapunk vissza semmit a befizetett összegből.

A megtakarítási életbiztosítás ettől abban különbözik a legfőképpen, hogy a szerződés lejártakor megkapjuk a befizetett összeget a hozamokkal együtt. Amennyiben a biztosított idő előtt elhalálozik, akkor a kedvezményezett az aktuális megtakarítási és a kockázati biztosítási összeget fogja megkapni. Ha megszüntetjük, azaz visszavásároljuk a biztosítást, akkor tulajdonképpen kivesszük az addig összegyűlt összeget. Ebben az esetben a biztosító a kivenni kívánt összeg mértékétől függően plusz díjat számol fel.

A kockázati életbiztosítások esetében az éves díj mértékét érdemes figyelembe venni, illetve azt, hogy mennyit fizet a biztosító a különböző káreseményeknél. Érdemes személyes helyzetünknek megfelelően csomagot választani.

A megtakarítási életbiztosításnál a befektetés kamatait, illetve az egyéb költségeket is figyelni kell. Az összehasonlításban segítséget nyújthat a teljes költség mutató (TKM).

Ez sok mindentől függ, elsősorban a biztosított életkorától, egészségügyi állapotától, illetve más egyéb, egészségünket befolyásoló tényezőktől. A befektetéssel kombinált biztosításánál pedig plusz költségekkel (például: eladási és vételi árfolyamkülönbség, adminisztrációs díj, alapváltási díj, biztosítási kockázati díj) is számolni kell.

Azt jelenti, hogy az életbiztosítás mellé lehet kiegészítő szolgáltatást is választani, az adott csomaghoz így ráadásul kedvezményesen juthatunk hozzá. Az életbiztosítást lehet például balesetbiztosítással, egészségbiztosítással, vagy nyugdíjbiztosítással kombinálni.

Ha a szerződésben van kedvezményezett, akit megnevezünk, akkor az összegyűlt megtakarítást ő örökli. Amennyiben nincs, akkor a végrendelet számít, az örökösöket a biztosítási összeg akkora hányada illeti meg, amilyen arányban a végrendelet szerint igényt tarthatnak rá.

A weboldalon megjelenített egyes ajánlatok megjelenítését több tényező befolyásolhatja, így az ajánlatra vonatkozó feltételek és megadott adatok, valamint a weboldalt üzemeltetőnek az ajánlatot tevővel való megállapodásai. Az ajánlatok megjelenítésekor ezért nem független rangsorolás valósulhat meg, hanem a szerződött partnerek ajánlatai kiemeléssel előbbre kerülhetnek a listán.