Minimálbér-emelés 2026-ban: ennyivel nő a táppénz, a GYED, a GYOD és az álláskeresési járadék

2026 elején emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ami automatikusan feljebb húzza több fontos ellátás, például a táppénz, a GYED, a GYOD és az álláskeresési járadék összegét. A cikkben végigvesszük a konkrét változásokat, gyakorlati példákkal és összehasonlításokkal.

Miért kulcsfontosságú a minimálbér-emelés?

A minimálbér emelésének híre elsőre sokaknak csak a legalacsonyabb bérekben foglalkoztatott munkavállalókról szól. A valóságban azonban ennél jóval szélesebb kört érint. Számos ellátás – például a táppénz, a gyermekgondozási díj (GYED), a gyermekek otthongondozási díja (GYOD) és az álláskeresési járadék – számítási alapja közvetlenül a minimálbérhez kötött.

Amikor tehát a minimálbér emelkedik, nem csak azok járnak jobban, akik minimálbért keresnek, hanem mindenki, aki a jövőben ilyen jellegű ellátást kaphat. Ez érintheti azt, aki hosszabb ideig betegállományba kényszerül, aki gyermeket vállal, aki tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermeket ápol otthon, vagy aki elveszíti a munkahelyét.

2026. január 1-jétől:

• a havi minimálbér 290 800 forintról 322 800 forintra,

• a garantált bérminimum 348 800 forintról 373 200 forintra emelkedik.

Ez nem csak „szép kerek szám” a rendeletben: minden olyan ellátásnál, amelyet a minimálbér százalékában vagy többszörösében határoznak meg, érezhető változást hoz a családi kasszában.

Minimálbér és garantált bérminimum 2026-ban – kikre vonatkozik?

A minimálbér az a legkisebb havi bér, amelyet teljes munkaidős foglalkoztatásért törvény szerint meg kell kapnia a munkavállalónak, ha nincs középfokú vagy magasabb végzettséget igénylő munkaköre.

A garantált bérminimum ennél magasabb összeg, és azoknál a munkaköröknél kötelező, amelyek betöltéséhez legalább középfokú szakképesítés vagy érettségi szükséges.

2026-tól:

• Minimálbér: bruttó 322 800 Ft/hó

• Garantált bérminimum: bruttó 373 200 Ft/hó

Nem csak az számít, hol helyezkedsz el ezen a skálán, hanem az is, hogy milyen ellátást kapsz egy váratlan élethelyzetben. A következő fejezetekben azt nézzük meg, hogyan húzza fel ez az emelés a legfontosabb juttatások összegét.

Hogyan „épülnek rá” a juttatások a minimálbérre?

Számos társadalombiztosítási ellátásnál a jogszabály nem fix forintösszeget mond, hanem a mindenkori minimálbérhez köti a felső határt.

Tipikus megoldások:

• a táppénz legmagasabb napi összege a minimálbér kétszeresének harmincad része,

• a GYED legmagasabb havi összege a minimálbér kétszeresének hetven százaléka,

• a GYOD összege megegyezik a minimálbérrel,

• az álláskeresési járadék napi felső határa a minimálbér napi összege.

Ez azt jelenti, hogy hiába magasabb a korábbi béred, a ténylegesen kifizethető ellátás nem lépheti át ezeket a határokat. A minimálbér-emelés tehát a plafont tolja feljebb.

Táppénz 2026-ban: nagyobb mozgástér hosszabb betegség esetén

A táppénz akkor lép életbe, amikor lejárt az évente legfeljebb 15 nap betegszabadság, és az orvos igazolja, hogy keresőképtelen vagy. A táppénz alapját a korábbi jövedelmed átlaga adja, de a jogszabály egy felső napi korlátot is meghatároz.

2025-ben a napi táppénz legfeljebb 19 387 forint lehetett.
2026-tól a napi legmagasabb összeg 21 467 forintra emelkedik.

A táppénz aránya jellemzően:

• 60% a napi átlagkeresetből, ha legalább két év folyamatos biztosítási időd van, és otthon gyógyulsz,

• 50%, ha még nincs meg a két év, vagy kórházi ápolásra szorulsz.

Gyakorlati példa táppénzre 2025 vs. 2026

Tegyük fel, hogy a bruttó béred 450 000 forint havonta, legalább két éve folyamatosan biztosított vagy, és 20 napig vagy keresőképtelen, otthon gyógyulsz.

Napi átlagkereset:
450 000 Ft / 30 nap ≈ 15 000 Ft/nap

Táppénz alap:
15 000 Ft × 60% = 9 000 Ft/nap

Ez az összeg alatta van a táppénz napi felső határának mind 2025-ben, mind 2026-ban, így a plafon ebben az esetben nem játszik szerepet. A napi 9 000 forint marad a tényleges bruttó összeg.

Más a helyzet, ha valaki magasabb bért keres.

Vegyünk egy bruttó 700 000 forintos havi bért:

• Napi átlagkereset: 700 000 / 30 ≈ 23 333 Ft

• 60%-os táppénz: 23 333 × 0,6 ≈ 14 000 Ft/nap

Ez még mindig a maximum alatt van, tehát itt sem érjük el a plafont. A felső határ igazán a kimagasló béreknél válik fontossá.

Tegyük fel, hogy valaki bruttó 1 200 000 forintot keres havonta:

• Napi átlagkereset: 1 200 000 / 30 = 40 000 Ft

• 60%-os táppénz: 40 000 × 0,6 = 24 000 Ft/nap

Itt már érvényesül a felső korlát:

• 2025-ben legfeljebb 19 387 Ft/nap járhatott,

• 2026-ban már 21 467 Ft/nap lehet a napi legmagasabb összeg.

Ha valaki például 30 napot tölt táppénzen:

• 2025-ben legfeljebb kb. 581 ezer forint bruttó táppénzt kaphatott,

• 2026-ban ez a plafon kb. 644 ezer forintra nő.

Álláskeresési járadék: magasabb napi összeg, de rövid időtartam

Az álláskeresési járadék (köznyelvben „munkanélküli segély”) azoknak jár, akik elveszítették a munkájukat, és megfelelnek a jogosultsági feltételeknek (például a megelőző években elegendő időt dolgoztak bejelentett munkaviszonyban).

A járadék összege a korábbi járulékalapot képező jövedelem 60 %-ából indul ki, de:

• nem haladhatja meg a minimálbér napi összegét,

• legfeljebb 90 napig folyósítható.

2025-ben a napi legmagasabb összeg 9 694 Ft volt.
2026-ban a minimálbér emelésével ez 10 733 Ft/napra nő.

Példa: mennyit jelent ez a gyakorlatban?

Tegyük fel, hogy valaki bruttó 400 000 forintos bér mellett veszti el az állását, és jogosult a legmagasabb járadékra.

A saját béréből számolt 60% alap:

• 400 000 / 30 ≈ 13 333 Ft/nap

• ennek 60%-a ≈ 8 000 Ft/nap

Ez az összeg mind 2025-ben, mind 2026-ban a plafon alatt marad, tehát nem a maximum határozza meg.

A maximális korlát inkább a magasabban keresőknek fontos. Ha a számított 60%-os összeg meghaladná a minimálbér napi összegét, akkor:

• 2025-ben napi 9 694 Ft-nál,

• 2026-tól napi 10 733 Ft-nál húzódik a „stopvonal”.

Ha valaki 90 napig jogosult a maximális álláskeresési járadékra:

• 2025-ben: 9 694 × 90 ≈ 872 ezer forint bruttó összesen,

• 2026-ban: 10 733 × 90 ≈ 966 ezer forint bruttó összesen.

Ez körülbelül 94 ezer forinttal magasabb összjuttatást jelent három hónap alatt.

GYED 2026-ban: magasabb felső határ a kisgyermekes szülőknek

A gyermekgondozási díj (GYED) az egyik legfontosabb jövedelempótló ellátás kisgyermekes családoknál. A lényege:

• a jogosult szülő keresetének 70%-a az alap,

• de a havi összeg nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének 70%-át.

2025-ben a GYED legmagasabb bruttó összege kb. 407 137 Ft/hó volt.
2026-ban ez a felső határ 450 800 Ft/hó körüli összegre emelkedik.

Gyakorlati példa: kinek számít a plafon?

Tegyük fel, hogy az anya bruttó 600 000 forintot keresett a szülés előtt.

• Havi átlagkereset 70%-a: 600 000 × 0,7 = 420 000 Ft/hó

2025-ben:

• a GYED maximuma 407 137 Ft, tehát nem a 420 ezer forint, hanem a plafon szerinti kb. 407 ezer forint volt kifizethető.

2026-ban:

• a felső határ már 450 800 Ft, így a 420 000 Ft
  belefér a plafonba, vagyis ebben az esetben az anya már a tényleges 70%-os összeget kaphatja meg.

Ez az emelés tehát kifejezetten azokat a szülőket érinti kedvezően, akik a gyermekvállalás előtt magasabb bérrel rendelkeztek.

GYOD: a minimálbérhez kötött létfontosságú támogatás

A gyermekek otthongondozási díja (GYOD) azoknak a szülőknek (vagy más hozzátartozóknak) jár, akik tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket ápolnak otthon. Ez az ellátás teljes munkaidős ápolási tevékenységet feltételez, és az érintett családok számára gyakran az egyetlen stabil pénzbeli forrás.

A szabály szerint a GYOD összege megegyezik a minimálbérrel.

• 2025-ben: bruttó 290 800 Ft/hó

• 2026-tól: bruttó 322 800 Ft/hó

Ez 32 000 forintos bruttó emelkedést jelent havonta. Mivel a GYOD nem „extra pénz”, hanem gyakran egy kieső munkabér helyett érkezik, minden forint számít. A minimálbérhez kötöttség itt valóban érdemi segítséget ad.

Diplomás GYED: mit jelent a minimálbér-emelés a fiatal diplomásoknak?

A diplomás GYED sajátos ellátás: olyan felsőfokú tanulmányokat folytató vagy nemrég végzett fiataloknak járhat, akik még nem rendelkeznek hosszabb munkaviszonnyal, de kisgyermeket vállalnak.

A szabály lényege:

• alapképzés esetén az ellátás alapja a minimálbér 70%-a,

• mesterképzés esetén a garantált bérminimum 70%-a.

2026-tól, a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése miatt nagyságrendileg az alábbi bruttó összegekkel lehet számolni:

• alapképzésnél: 322 800 × 0,7 ≈ 225 960 Ft/hó,

• mesterképzésnél: 373 200 × 0,7 ≈ 261 240 Ft/hó.

Ezek közelítő bruttó értékek, a ténylegesen kézhez kapott összeg természetesen az adó- és járuléklevonásoktól függ. A minimálbér és a bérminimum emelése azonban egyértelműen láthatóan feljebb húzza a fiatal szülőknek járó juttatásokat is.

Összehasonlítás más pénzügyi lehetőségekkel

A fenti juttatások mind állami ellátások, amelyek a társadalombiztosítás rendszeréhez kapcsolódnak. Érdemes megnézni, hogyan viszonyulnak más pénzügyi eszközökhöz.

1. Táppénz vs. jövedelempótló biztosítás

A táppénz:

• a jövedelem 50–60%-át adja,

• felső korláttal,

• legfeljebb egy évig.

Ezzel szemben egyes piaci jövedelempótló biztosítások:

• meghatározott fix összeget fizethetnek betegség esetén,

• akár kiegészítésként, a táppénz fölé.

Előnye a táppénznek:
nem kell külön szerződést kötni, minden biztosított munkavállalót megillet, ha teljesülnek a feltételek.

Hátránya:
még a mostani emelés után is gyakran csak a jövedelem felét-háromnegyedét fedezi, így tartós betegség esetén a családi költségvetés könnyen feszültté válhat.

2. Álláskeresési járadék vs. munkanélküliségi biztosítás

Az álláskeresési járadék:

• legfeljebb 90 napig jár,

• a korábbi jövedelem 60%-ából indul,

• de a minimálbér napi összegénél nem lehet magasabb.

Egy kiegészítő munkanélküliségi biztosítás:

• hosszabb ideig fizethet,

• meghatározott fix összeget adhat a járadékon felül.

Lényeges különbség:
az álláskeresési járadék időben szűk, és erősen korlátozott összegű. A minimálbér-emelés javít a helyzeten, de nem oldja meg azt a problémát, hogy három hónap viszonylag rövid idő új munkahely találására.

3. GYED, GYOD vs. önerőből felépített tartalék

A GYED és a GYOD hosszú távú ellátások, de még a mostani emeléssel együtt sem tekinthetők „teljes fizetésnek”.

• A GYED a jövedelem 70%-áig terjed, de plafonnal.

• A GYOD a minimálbérrel egyezik meg, ami sok esetben jóval alacsonyabb, mint egy korábbi teljes bér.

Ezért még egy kedvezőbb ellátási környezetben is erősen ajánlott, hogy a család vésztartalékot építsen, különösen, ha:

• gyermekvállalást tervez,

• tartós egészségi kockázattal él,

• egyetlen keresőre támaszkodik a háztartás.

Tippek: mire figyelj az új szabályok mellett?

Tipp 1: Nézd át a saját bérszinted és a juttatások plafonját
Ha úgy látod, hogy a jövedelmed a GYED vagy a táppénz felső határa közelében van, érdemes előre kiszámolni, hogy egy betegség, gyermekvállalás vagy munkanélküliség esetén pontosan mennyi pénzre számíthatsz. Így elkerülhető a kellemetlen meglepetés.

Tipp 2: Időzítsd tudatosan a nagyobb életdöntéseket
A minimálbér-emelés dátuma sokaknál befolyásolhatja, mikor kérik az adott ellátást. Előfordulhat, hogy néhány hét különbség is számít a későbbi juttatás alapjában. Nem minden esetben lehetséges az időzítés, de ha van rá mozgástér, érdemes utánaszámolni.

Rövid összefoglaló tanács a végére

A 2026-os minimálbér-emelés nem csak a legalacsonyabb béreket emeli, hanem érezhetően javítja a táppénz, a GYED, a GYOD és az álláskeresési járadék felső határait is. Ez különösen azoknak fontos, akik magasabb bérből kerülnek át valamelyik ellátási formába, mert náluk a plafon emelkedése közvetlenül a pénztárcájukon látszik.

A legfontosabb tanács: számolj előre. Nézd meg, mekkora ellátásra lennél jogosult a saját bérszinted mellett, és ehhez képest tervezz tartalékot. A jogszabályi változások javítják a biztonságot, de a saját tudatos pénzügyi tervezésed az, ami igazán stabil hátteret adhat betegség, munkanélküliség vagy gyermekvállalás idejére.