Hirdetés

Bizonyára Te is találkoztál már a kezesség fogalmával, még ha személyesen nem is kellett részt venned egy ezzel kapcsolatos ügyletben. A kezes a legtöbbször családtag, esetleg barát szokott lenni, és komoly bizalmi kapcsolatra van szükség ahhoz, hogy az ember bevállaljon egy ekkora felelősséggel járó szerepet.

A kezesség ugyanis nem csak annyi, hogy segítesz a másiknak hitelhez jutni, hanem utána a futamidő végéig a fejed felett lebegő Damoklész kardja, ami bármikor lesújthat rád. Ha a szerződő fél, azaz a rokonod, vagy barátod nem fizet, akkor előbb, vagy utóbb neked kell azt helyette megtenni, és a teljes vagyonoddal, azaz akár egy élet munkájával lehetsz szegényebb, ha rossz embernek szavazol bizalmat.

A kezesség a kölcsönszerződések, illetve más ügyletek esetén a biztosíték szerepét tölti be. A kezes vállalja, hogy ha a szerződés kötelezettje nem teljesít, akkor ő maga fogja kvázi helyettesíteni a kötelezettet. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy amíg a szerződés kötelezettje teljesíti a szerződésben foglaltakat, a teljesítés nem követelhető a kezestől.

Fontos, hogy a kezes nem azonos az adóstárssal, utóbbi ugyanis a szerződés kötelezettjével együtt köteles a szerződés teljesítésére.

A kezességet mindig szerződésben kell rögzíteni, ezt pedig írásba kell foglalni, ha ugyanis nincs írásos nyilatkozat, a kezesség nem jön létre, tehát a kezes egyoldalú kötelezettségvállalása önmagában nem elegendő, a jogosultnak el is kell azt fogadnia.

Mikor kell a kezesnek fizetnie?

A kezesnek alapesetben akkor kell fizetnie a kötelezett helyett, ha a jogosult felszólította a teljesítésre. Fontos azonban tudni, hogy a kezességnek több, egész pontosan három típusát különböztetjük meg, és mindegyikre más és más szabályok érvényesek.

A sortartó kezesség esetében a fizetési kötelezettség nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kezesnek azonnal fizetnie kell, azaz önmagában nem elegendő, ha az adós elmulasztja a törlesztést. A tartozás azonnali behajtásának elkerülése végett a kezesnek egy úgynevezett sortartási kifogást kell beadnia a jogosult felé, az pedig bizonyítani köteles, hogy a kötelezettől minden lehetséges módon megkísérelte behajtani a követelést. A kezes csakis ez után kötelezhető fizetésre.

A készfizető kezesség esetében nincs lehetőség kifogással élni, ugyanis a banknak ilyenkor nem kell várnia, hiszen semmilyen jogi eljárásra nincs szükség, azaz azonnal a kezesre terhelheti a tartozást, ő pedig nem hivatkozhat arra, hogy azért nem törleszt az adós helyett, mert a követelés rajta is behajtható lenne. A készfizető kezesség ennek ellenére a leggyakoribb.

Létezik még az úgynevezett kártalanító kezesség is, amelynek lényege, hogy a kezes kizárólag arra vállal kezességet, amit az adóstól nem lehet behajtani, és csak akkor fizet, ha a jogosult már mindent megtett a tartozás behajtása érdekében, a végrehajtás pedig eredménytelenül zárult le.

Lényeges tudni, hogy a kezesség utólag nem módosulhat úgy a kezes beleegyezése nélkül, hogy az a kezes számára rosszabb helyzetet eredményezzen, úgy viszont igen, hogy jobb helyzetbe kerüljön. Példaként a legjobb a futamidő módosítása: ha rövidül, a kezes hozzájárulása nem feltétlenül kell, azonban hosszabbításnál már igen.

A kezesség minden típusának esetében automatikusan kiterjed a kötelezett szerződésszegésének következményeire is, így például a kötbér fizetésére, de a kezesség az elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre, például a kamatfizetési kötelezettségre is.

Mielőtt kezességet vállalsz valaki más hitelügyletében, vagy más szerződésében, tudatosítsd magadban, hogy a kezes a teljes vagyonával felel az ügyletért, bár akad kivételes eset is: ha a kezességi szerződésben a kezességvállalás mértékét a felek korlátozzák, például meghatároznak egy értékhatárt, akkor nem lesz „veszélyben” a teljes vagyonod.