5 százalék alatti THM-et vár el a kormány a lakáshiteleknél

A kormány legutóbbi bejelentése szerint a cél az, hogy a lakáshitelek teljes hiteldíj-mutatója (THM) 5% alá csökkenjen. Ez a lépés sokakat meglepett, hiszen a jelenlegi gazdasági helyzetben a hitelek kamatai és a pénzpiaci feltételek nem feltétlenül teszik lehetővé egy ilyen alacsony THM fenntarthatóságát. De mit is jelent ez az 5%-os THM célkitűzés a lakáshitelek piacán, és hogyan érintheti a hitelfelvevőket? Mutatjuk.

Mi is az a THM, és miért fontos?

A THM (teljes hiteldíj-mutató) egy összetett mérőszám, amely magában foglalja a hitelhez kapcsolódó valamennyi költséget, beleértve a kamatokat, kezelési költségeket, adminisztrációs díjakat és egyéb járulékos kiadásokat. 

A THM tehát nem csak a kamatokat jelöli, hanem azt az összeget is, amit valójában a hitelért fizetünk. 

Éppen ezért, a hitel kiválasztásakor érdemes a THM-et figyelni, hiszen ez mutatja meg, hogy a hitel mennyibe fog kerülni.

A jelenlegi gazdasági környezetben, ahol az infláció magas, a jegybanki alapkamat pedig szintén emelkedett, egy alacsony THM célkitűzése sokak számára meglepő lehet. 

Az infláció és a jegybanki alapkamat növekedése a hitelköltségek emelkedéséhez vezethet, hiszen a bankok drágábban tudják beszerezni a forrást, amelyet a hitelfelvevőknek továbbadnak.

Hogyan működik a THM csökkentése?

Ahhoz, hogy a THM valóban 5% alá csökkenjen, a bankoknak több lehetőségük van. 

Ezek közé tartozik a kamatok csökkentése, a kezelési költségek mérséklése, valamint állami támogatások bevonása. 

Az állam különböző eszközökkel segítheti elő a hitelek olcsóbbá tételét, például kamattámogatások biztosításával, vagy különböző garanciák nyújtásával. 

A kormány célja valószínűleg az, hogy ezekkel az intézkedésekkel támogassa az alacsonyabb THM megvalósítását.

Az alacsonyabb THM elérése azért is lenne fontos, mert a lakosság egy jelentős része a magas hitelköltségek miatt nem mer, vagy nem tud hitelt felvenni, illetve a már felvett hitelek törlesztése jelentős anyagi terhet ró a háztartásokra. 

Ha a THM csökken, az azt jelentené, hogy több ember lenne képes lakást vásárolni, ami hozzájárulna a lakáspiac fellendüléséhez.

Miért most merült fel a THM-csökkentés kérdése?

A gazdasági környezet, amelyben most élünk, nem kedvez a hitelkamatok alacsonyan tartásának. 

Az infláció folyamatosan magas, a Magyar Nemzeti Bank pedig egyre magasabb alapkamatokkal próbálja féken tartani az árak emelkedését. 

Az infláció és a magas alapkamat együttese a hitelkamatok növekedését eredményezheti. Ebből következik, hogy a bankok számára nehéz lenne önerőből 5% alatti THM-et kínálni, így a kormányzati beavatkozás elengedhetetlen lehet.

Emellett a lakosság hitelállománya az elmúlt években jelentősen növekedett, főleg a kedvezőbb hitelkonstrukciók, mint a CSOK és a Babaváró hitel miatt. 

Az alacsonyabb THM-re vonatkozó célkitűzés a lakásvásárlók további ösztönzését szolgálhatja, és segíthet abban, hogy a lakáspiaci kereslet ne zuhanjon vissza a magas hitelköltségek miatt.

Reális-e az 5% alatti THM?

A kérdés azonban továbbra is fennáll: valójában reális célkitűzés-e az 5% alatti THM? 

A Banknavigátor pénzügyi szakértőinek véleménye szerint a jelenlegi gazdasági környezetben, ahol az infláció magas, és az MNB kamatemelési ciklusban van, a kormány átfogó támogatás nélkül nem lesz képes tartósan fenntartani az alacsony hiteldíjakat. 

Az alacsony THM fenntartása különösen nehéz lehet, ha az infláció tovább emelkedik, és a nemzetközi piacok is bizonytalanok maradnak.

Más szakértők optimistábbak, és úgy gondolják, hogy az állami beavatkozásokkal, például kamattámogatásokkal vagy különböző kedvezményes hitelkonstrukciókkal elérhető az alacsonyabb THM. 

Az állami garanciavállalások és a kamattámogatások csökkenthetik a bankok kockázatát, és így lehetőség nyílhat az alacsonyabb kamat fenntartására.

Hogyan érinti ez a hitelfelvevőket?

Az alacsonyabb THM bevezetése jelentős könnyítést jelentene a hitelfelvevők számára. 

A lakáshitelek egyik legfontosabb terhe a kamatfizetés, amely nagyban befolyásolja a havi törlesztőrészletek nagyságát. 

Ha a THM csökken, az azt jelenti, hogy a törlesztőrészletek is alacsonyabbak lesznek, így több ember engedheti meg magának a lakásvásárlást, vagy könnyebben tudja törleszteni a meglévő hiteleit.

Azonban fontos megjegyezni, hogy a hitelfelvevők számára nem csak a THM számít. 

A hitelkonstrukciók sokfélesége miatt érdemes minden részletet megvizsgálni, mielőtt döntést hozunk. 

Az állami támogatások, például a CSOK Plusz vagy a Babaváró hitel továbbra is népszerűek lehetnek, hiszen ezek segíthetnek csökkenteni a hitelköltségeket, különösen a fiatal házasok vagy gyermeket vállalók körében.

Az 5% alatti THM célkitűzése ambiciózus, és komoly kihívásokkal néz szembe a jelenlegi gazdasági környezetben. 

Az infláció és a jegybanki alapkamat magas szintje miatt a bankok önerőből nem valószínű, hogy képesek lennének ilyen alacsony hiteldíjakat kínálni. 

Azonban az állami beavatkozások, például kamattámogatások és garanciák révén ez a célkitűzés mégis elérhető lehet. 

A hitelfelvevők számára mindenképpen előnyös lenne egy alacsonyabb THM, hiszen ez csökkentené a havi törlesztőrészleteket, és hozzájárulhatna a lakáspiac élénküléséhez is.

Bár a jövőbeni gazdasági feltételek bizonytalanok, egy dolog biztos: a lakáshitelek költségeinek csökkentése központi kérdés marad mind a kormányzat, mind pedig a lakosság számára.