A tranzakciós illeték és annak banki kezelése
A tranzakciós illeték az egyik legérdekesebb pénzügyi eszköz, amelyet a modern gazdaságokban alkalmaznak. Magyarországon 2013. január 1-jén vezették be, mint egy újfajta adózási formát, amely a pénzforgalmi tranzakciókat célozza meg. Az illeték célja kettős: egyrészt bevételt generál az állam számára, másrészt pedig befolyásolja a pénzügyi szektor és a fogyasztók viselkedését. Írásunkban a tranzakciós illeték lényegét, annak hatásait, valamint a bankok általi kezelését vizsgáljuk.
Mi az a tranzakciós illeték?
A tranzakciós illeték alapvetően egy pénzügyi adó, amelyet a banki tranzakciók után kell megfizetni. Magyarországon a legtöbb banki átutalásra, készpénzfelvételre, csoportos beszedésre és pénzforgalmi műveletre kiterjed. Az illeték mértéke általában az adott tranzakció értékének egy meghatározott százaléka, jellemzően 0,3%, de tranzakciónként maximalizálva van (jelenleg legfeljebb 6000 forint). Bizonyos tranzakciók, például a lakossági bankszámlák első két havi készpénzfelvétele – legfeljebb 150 ezer forintig – mentesek az illeték alól, amennyiben az ügyfél ezt külön kéri.
A bevezetés indoka az volt, hogy az állam stabil bevételi forrást biztosítson, amely nemcsak a gazdaság különböző szektoraitól, hanem a lakossági pénzforgalomtól is származik. Ez az intézkedés jelentős bevételt generál az államkasszába, amelyet különféle közfeladatok finanszírozására lehet fordítani.
A bankok kezelési módjai
A tranzakciós illeték bevezetése kihívások elé állította a bankokat, mivel ez egy új költségelemet hozott létre, amelyet valamilyen módon kezelniük kellett.
Két fő módon reagáltak a bankok:
-
Az illeték áthárítása az ügyfelekre
A legtöbb bank a tranzakciós illetéket az ügyfelekre hárította át, különböző díjak és költségek formájában. Például az átutalási díjak emelkedtek, és a készpénzfelvétel díja is magasabb lett, hogy fedezze az illeték összegét. Ez a stratégia ugyan biztosította, hogy a bankok pénzügyi helyzete ne romoljon jelentősen, de a lakossági ügyfelek terhei megnövekedtek, ami elégedetlenséghez vezetett.
-
Költséghatékonysági intézkedések
Néhány bank megpróbálta optimalizálni működését, hogy részben vagy egészben kompenzálja az illeték által okozott költségnövekedést. Ez magában foglalhatta az adminisztratív költségek csökkentését, az innovatív technológiai megoldások bevezetését, vagy a nem hatékony folyamatok átalakítását.
A tranzakciós illeték hatása
A tranzakciós illeték bevezetése óta számos gazdasági és társadalmi hatást figyelhetünk meg.
Készpénzhasználat növekedése: A lakosság egy része a tranzakciós illeték elkerülése érdekében visszatért a készpénzhasználathoz, különösen a nagyobb összegű tranzakciók esetében. Ez ellentmond az állam azon törekvésének, hogy a gazdaságot digitalizálja és csökkentse a készpénzforgalmat.
A banki verseny átrendeződése: A tranzakciós illeték megemelte a pénzügyi szolgáltatások költségeit, ami a bankok közötti versenyt is befolyásolta. Egyes bankok megpróbáltak kedvezőbb díjstruktúrákat kínálni, hogy ügyfeleket vonzzanak vagy tartsanak meg, míg mások kevésbé rugalmasan reagáltak.
Az ügyfélviselkedés átalakulása: Az ügyfelek gyakran átgondolják, hogy milyen tranzakciókat végeznek. A gyakori, kisebb összegű utalások helyett többen választják az egyszeri, nagyobb összegű tranzakciókat, hogy minimalizálják a költségeket.
Jövőbeli kilátások
A tranzakciós illeték jövője és hatásai a pénzügyi szektorra és a lakosságra továbbra is viták tárgyát képezik. Egyes szakértők szerint az illeték hosszú távon fenntarthatatlan, mivel visszafogja a digitális fizetési rendszerek fejlődését és ösztönzi a készpénzhasználatot. Mások úgy vélik, hogy az illeték hatékony eszköz lehet az állami bevételek növelésére, ha azt megfelelően szabályozzák és alkalmazzák.
A bankok és a kormányzat közötti együttműködés kulcsfontosságú lehet a problémák kezelésében. Az illeték átgondolt módosítása, például a kedvezmények kiterjesztése vagy a mentesített tranzakciók körének bővítése, hozzájárulhat a gazdaság dinamizálásához és az ügyfelek terheinek csökkentéséhez.
A tranzakciós illeték 2024 augusztusától jelentősen emelkedik Magyarországon, ami számos pénzügyi műveletet drágábbá tesz. Az általános átutalásoknál az illeték mértéke 0,3%-ról 0,45%-ra nő, míg készpénzfelvételeknél 0,6%-ról 0,9%-ra emelkedik. Emellett új kiegészítő illetéket vezettek be a pénznemváltást igénylő tranzakciókra, ami további 0,45%-os terhet jelent, maximum 20 ezer forintos plafonnal.
A kormány célja az illetékemeléssel az állami bevételek növelése; 2024-re 85 milliárd forintos többletbevételt várnak ettől. Ugyanakkor 2024 végéig tiltják, hogy a bankok ezt a költséget közvetlenül áthárítsák az ügyfelekre. A bankok azonban a díjemelési stop lejártával valószínűleg új tarifákkal és konstrukciókkal reagálnak majd, ami közvetetten növelheti a lakossági ügyfelek kiadásait, például tranzakciós díjak formájában.
A készpénzfelvételek esetében itthon és külföldön egyaránt jelentős díjemelkedés várható. Például az OTP automatáinál a díj alapja 1,49%-ról 1,79%-ra nő, míg külföldön akár 2,12%-ot is elérhet a különböző valuták esetében.
Ez az intézkedés a banki stratégiákat és a lakossági ügyfelek pénzügyi szokásait is átalakíthatja a következő években. A változások egyik célja, hogy a költségek egy részét a pénzügyi szektorra hárítsák át, miközben az állam számára biztosítják a költségvetési célokat
További kérdések
A tranzakciós illeték olyan adózási forma, amely jelentős hatást gyakorolt mind a pénzügyi szektorra, mind a lakosság pénzügyi szokásaira. Bár az állam számára stabil bevételt jelent, a bankok számára kihívásokat okoz, amelyek kezelésére különböző stratégiákat alkalmaznak. A lakosság szempontjából pedig további kérdéseket vet fel, hogy mennyire fenntartható ez az adó, illetve milyen irányba tereli a pénzügyi kultúrát. A jövőbeli szabályozás és innováció határozza meg, hogy a tranzakciós illeték mennyire marad életképes és elfogadott része a gazdasági rendszernek.
Összefoglalva
A tranzakciós illeték egy 2013-ban bevezetett pénzügyi adó, amely a banki tranzakciókra, például átutalásokra és készpénzfelvételekre vonatkozik. Mértéke jellemzően 0,3%, de maximum 6000 forint. Az illeték növeli az állami bevételeket, de a banki költségek és a készpénzhasználat növekedéséhez vezethet. A 2024-es emelések tovább drágítják a tranzakciókat, bár ideiglenesen tiltott az áthárítás az ügyfelekre.
Az oldalon megjelent írás kifejezetten informáló jellegű és kizárólag a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. mint a szerzőknek a véleményét jeleníti meg. A szerzők ezen véleményüket az előzetes szakmai tájékozódásuk és az akkor elérhető legrészletesebb információk alapján fogalmazták meg és jelenítik meg a közzétett írásban, ennek ellenére a szöveg tartalmazhat az olvasás napján már elavult és/vagy már nem a valóságnak mindenben megfelelő adatokat. Ennek megfelelően a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. a tévedés jogát teljes mértékben fenntartják, a fenti megfogalmazás semmilyen módon és formában nem tekinthető a tények egyértelmű megjelenítésének. Kérjük a döntése meghozatala előtt feltétlenül tájékozódjon és kérjen szakmai segítséget.
