Év végi adóoptimalizálás nyugdíj- és egészségpénztárral: így hozd ki a maximumot családként is

Év végén néhány tízezer forint plusz pénz múlhat azon, hogyan használod a nyugdíj- és egészségpénztári befizetéseket. Megmutatjuk, hogyan működik a 20%-os adójóváírás, mennyi befizetéssel érheted el a maximumot, mire figyelj többgyermekes szülőként, és miben más ez a megoldás a bankbetéthez, állampapírhoz vagy nyugdíjbiztosításhoz képest.

Az év utolsó heteiben sokan összegezik, hogyan alakultak a bevételeik, kiadásaik, és mit tehetnének még azért, hogy pénzügyileg jobban zárják az évet. Az egyik legerősebb, mégis sokszor alulértékelt lehetőség a nyugdíj- és egészségpénztári befizetésekhez kapcsolódó adójóváírás.

A lényege egyszerű: amit az év végéig befizetsz a pénztáradba, arra a következő évben az adóbevallásod alapján az állam 20 %-ot visszaad, mégpedig úgy, hogy ezt az összeget közvetlenül a pénztári számládra utalja. Ha ügyesen tervezel, ez a visszatérítés együttesen akár 150 000 forinttal is növelheti megtakarításod.

A cikkben végigvesszük:

• hogyan működik az adójóváírás rendszerben gondolkodva;

• miben más a nyugdíjpénztár és az egészségpénztár;

• hogyan érdemes számolnod családként, különösen, ha három vagy négy gyermeket nevelsz;

• milyen gyakorlati példák mentén tudod eldönteni, mennyit fizess be év végén;

• hogyan viszonyul ez a lehetőség más megtakarítási formákhoz.

Célunk, hogy a végére pontos képed legyen arról, mit nyerhetsz egy jól megtervezett, év végi plusz befizetéssel.

Hogyan működik az adójóváírás a pénztáraknál?

Az önkéntes pénztári befizetések után járó adójóváírás az egyik legkiszámíthatóbb állami ösztönző. A szabály lényege:

• az önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és önsegélyező pénztári befizetéseid után 20 % adójóváírásra lehetsz jogosult;

• a három típusra együtt a jóváírás felső határa évi 150 000 forint;

• a jóváírás nem készpénzben kerül a zsebedbe, hanem a választott pénztári számládon jelenik meg.

A 20 % a pénztárak esetében azt jelenti, hogy:

• 100 000 forint befizetés után 20 000 forint adójóváírás jár;

• 500 000 forint befizetés után 100 000 forint;

• 750 000 forint befizetés után érhető el a 150 000 forintos maximum.

Fontos, hogy az adójóváírást csak akkor kapod meg teljes egészében, ha az adott évben fizetsz ennyi személyi jövedelemadót. Ha a befizetések alapján járna például 120 000 forint jóváírás, de az éves SZJA-d csak 90 000 forint, akkor legfeljebb ennyit tud visszaadni az állam – a különbözet elvész.

Az adójóváírás igényléséhez az éves adóbevallásodban meg kell jelölni, melyik pénztáradhoz kéred a visszatérítést. Ha több pénztárad is van, akár meg is oszthatod a jóváírást, de mindig csak olyan pénztárra kérhetsz, amelynél volt befizetésed az adott évben.

Nyugdíjpénztár: hosszú távú vagyonépítés azonnali plusz támogatással

Az önkéntes nyugdíjpénztár célja, hogy kiegészítse a jövőbeni állami nyugdíjat. A befizetéseid befektetési portfóliókba kerülnek, és hosszú éveken, évtizedeken át gyarapodnak. Az adójóváírás itt különösen értékes, mert:

• az egyéni befizetéseid után jár;

• a munkáltatói hozzájárulás is beleszámíthat a kedvezmény alapjába;

• az így jóváírt plusz pénz is ugyanúgy befektetésre kerül, tovább növelve a nyugdíjcélú vagyonodat.

Nyugdíjpénztár esetében az év végi adóoptimalizálás szempontjából mindig azt érdemes megnézni, hogy:

1. mennyi volt az éves befizetésed (saját + munkáltatói);

2. ez alapján mennyi adójóváírást kaphatsz;

3. mennyi hiányzik még a 150 000 forintos felső határig.

Nyugdíjpénztárba akkor érdemes év végén pluszt befizetni, ha:

• hosszú távon vállalod, hogy a pénz nagy részéhez csak nyugdíjasként férsz hozzá;

• szeretnéd, hogy a jövőbeni nyugdíjad mellé komolyabb saját megtakarítás is társuljon;

• az éves SZJA-d alapján a jóváírás valóban „le tud csapódni”, vagyis van miből visszaigényelni.

Egészségpénztár: gyorsabban elérhető pénz a mindennapi kiadásokra

Az egészségpénztár jóval kézzelfoghatóbb a mindennapokban. A befizetéseket rövidebb időn belül felhasználhatod:

• gyógyszerekre, vitaminokra;

• magánorvosi vizsgálatokra;

• fogászati kezelésekre;

• szemüvegre, kontaktlencsére;

• gyógyászati segédeszközökre;

• sokszor gyermekekkel kapcsolatos egyes kiadásokra is.

Az adójóváírás mértéke itt is 20 %, és az egészségpénztári egyenleg gyakran a teljes család érdekében hasznosul: egy számláról több családtag kiadásait lehet finanszírozni, ha ők kedvezményezettként fel vannak vezetve.

Év végén egészségpénztári plusz befizetés akkor különösen ésszerű, ha:

• biztosan tudod, hogy jövőre lesz nagyobb egészségügyi kiadás (például fogpótlás, nagyobb szemüveg-vásárlás, tervezett műtét, rendszeres magánorvosi kontroll);

• családtagjaid is sok olyan szolgáltatást vesznek igénybe, amely elszámolható a pénztáron keresztül;

• szeretnél egy olyan „egészségkeretet”, amelyről év közben könnyen, kártyával fizethetsz.

Ilyenkor valójában nem csak év végi adóoptimalizálást végzel, hanem előrehozod a jövő évi egészségügyi kiadásokat egy olyan csatornába, ahol az állam 20 %-kal megtoldja az összeget.

Kérj ajánlatot!

Van-e elég SZJA-d a jóváíráshoz? – különösen fontos kérdés többgyermekes szülőként

A pénztári adójóváírásnál a leggyakoribb félreértés, hogy sokan azt hiszik: ha befizetnek, automatikusan jár a 20 %-os visszatérítés. A valóság ennél szigorúbb: a jóváírás csak addig jár, ameddig van miből visszaadni.

Ha az adott évben kevés személyi jövedelemadót fizettél, mert:

• alacsony a jövedelmed;

• többféle kedvezményt is igénybe vettél (például családi kedvezményt, 30 év alatti anyák kedvezménye);

• olyan élethelyzetben vagy, ahol egyes jövedelmeid adómentesek,

akkor előfordulhat, hogy a még papíron járó adójóváírás egy részét már nem tudod érvényesíteni.

Ez különösen érinti a három- és négygyermekes anyákat.

• A négygyermekes anyák munkával szerzett jövedelme egy bizonyos szabály óta teljes egészében mentes a személyi jövedelemadó alól.

• A háromgyermekes anyák, illetve a fiatal, 30 év alatti anyák külön kedvezményei is oda vezethetnek, hogy a jövedelmük után gyakorlatilag nem marad levont SZJA.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy 3–4 gyermeket nevelő anya sok esetben:

• vagy egyáltalán nem fizet személyi jövedelemadót,

• vagy csak nagyon kis összegben.

Ilyenkor hiába fizet be akár jelentős összeget nyugdíj- vagy egészségpénztárba, nem fog tényleges pénzt látni az adójóváírásból, mert az adóhatóság csak abból tud visszaadni, amit az év során SZJA-ként befizettek utána. Az adójóváírás ebben az esetben csak elméleti lehetőség marad.

Ezért családosként érdemes családi szinten tervezni:

• Ha az anya SZJA-mentes, viszont a másik szülő fizet személyi jövedelemadót, akkor célszerű a fő pénztári tagságot vagy a nagyobb befizetéseket arra a családtagra „rátenni”, akinek van SZJA-ja.

• Így a befizetések után járó 20 %-os jóváírás valóban megjelenik pénztári egyenlegként, és a család szintjén érhető el a 150 000 forintos maximum.

Ha a többgyermekes anya már tag egy pénztárnál, az év végi plusz befizetés akkor is hasznos lehet – de fontos tisztában lenni vele, hogy akkor nem az adójóváírásért fizet, hanem a hosszú távú megtakarításért vagy az egészségügyi szolgáltatásokért. A döntés előtt ezért mindig érdemes:

1. megnézni az éves SZJA-összeget,

2. kiszámolni, hogy ebből mennyi jóváírás „fér bele”,

3. végiggondolni, kin keresztül érdemesebb a befizetést növelni.

Gyakorlati példák: mennyi befizetés kell a maximumhoz?

1. példa – Csak nyugdíjpénztár, még van mozgástér

Képzeld el, hogy:

• egész évben csak nyugdíjpénztárba fizettél;

• a munkáltatói hozzájárulással együtt az éves befizetésed 500 000 forint;

• nincs egészségpénztári tagságod.

Az 500 000 forint 20 %-a 100 000 forint. Ez az az összeg, amennyi adójóváírásra jogosult lennél, ha az éves SZJA-d ezt fedezi.

A teljes, 150 000 forintos kerethez 750 000 forint befizetés szükséges. Mivel már 500 000 forintnál tartasz, az év végéig még 250 000 forintot érdemes befizetni, ha:

• van rá szabad pénzed;

• hosszú távon nem fog hiányozni;

• az éves SZJA-d valóban lehetővé teszi, hogy a plusz 50 000 forint adójóváírást is érvényesítsd.

2. példa – Nyugdíjpénztár + egészségpénztár, családi felhasználással

Második példában:

• az önkéntes nyugdíjpénztárba 400 000 forint ment;

• az egészségpénztárba 150 000 forint;

• összesen tehát 550 000 forint a jogosító befizetés.

Ennek a 20 %a 110 000 forint. A maximumhoz 150 000 forint adójóváírásig még 40 000 forint hiányzik. Ehhez további 200 000 forintos plusz befizetésre van szükség.

Hogyan dönthetsz?

• Ha elsősorban a nyugdíjad miatt aggódsz, a 200 000 forint mehet a nyugdíjpénztárba.

• Ha tudod, hogy jövőre több fogászati, szemészeti vagy magánorvosi kiadás lesz a családban, érdemes inkább az egészségpénztárba irányítani, mert onnan hamar felhasználható.

3. példa – Háromgyermekes család, anya szja-mentes

Tegyük fel:

• három gyermeketek van;

• az anya jogosult olyan kedvezményre, amely miatt a munkabére után nem vonnak szja-t;

• az apa teljes állásban dolgozik, és utána vonnak SZJA-t.

Ha az anya fizet be 300 000 forintot a nyugdíjpénztárába, papíron járna érte 60 000 forint adójóváírás, de mivel nincs befizetett SZJA, a gyakorlatban ez a 60 000 forint nem jelenik meg.

Ha ugyanezt a 300 000 forintot az apa saját pénztári számlájára fizetitek be – és az apa után van elegendő SZJA–, akkor a 60 000 forint adójóváírás valóban megérkezik a pénztárba.

A megtakarítás tehát családi szinten ugyanakkora, csak az a kérdés, ki a pénztári tag és kinek a SZJA-ja „viseli el” az adójóváírást.

Összehasonlítás más pénzügyi megoldásokkal

Pénztár vs. bankbetét

A bankbetét előnye az egyszerűség és a könnyű hozzáférés. Ugyanakkor tisztán betéti kamattal nagyon nehéz megközelíteni azt a hozamhatást, amit a 20 %-os adójóváírás ad.

• 500 000 forint betétben a kamat mértéke dönti el, mennyit keresel.

• Ugyanez az összeg pénztárban, adójóváírással együtt már induláskor 100 000 forintnyi pluszt hozhat, ha az szja-d ezt lehetővé teszi.

Rövid távú, teljesen rugalmas tartaléknak a bankbetét továbbra is hasznos, de adóoptimalizálásra, év végi „hozamfokozásra” a pénztári befizetés sokkal erősebb eszköz.

Pénztár vs. állampapír

Az állampapír erős eszköz, mert a kamatokat sok esetben kamatadó nélkül élvezheted, és az állami garancia is biztonságot ad. Ugyanakkor az állampapír nem ad plusz 20 %-os adójóváírást.

Ésszerű stratégia:

• először a pénztári befizetésekkel kihasználni a 150 000 forintos adójóváírási keretet;

• az ezt meghaladó megtakarításokat állampapírban tartani.

Így ötvözöd az azonnali „hozamot” jelentő adójóváírást az állampapír stabilitásával.

Pénztár vs. nyugdíj-előtakarékossági számla és nyugdíjbiztosítás

A nyugdíj-előtakarékossági számla és a nyugdíjbiztosítás is 20 %os adójóváírást kínál, igaz, más összeghatárokkal. Ezeknél:

• a befektetési döntések gyakran bonyolultabbak;

• a költségszerkezet sokszor magasabb;

• a hozzáférés feltételei összetettebbek.

A pénztárak ezzel szemben:

• egyszerűbb felépítésűek;

• széles körben ismertek;

• az egészségpénztárnál gyors, a nyugdíjpénztárnál hosszú távú felhasználást kínálnak.

Sok megtakarító számára ezért logikus sorrend: először a pénztári 150 000 forintos keret kihasználása, és csak ezután a további nyugdíjcélú eszközök bevonása.

Mire figyelj év végén? – rövid ellenőrzőlista

1. Számold össze az idei befizetéseidet.
   Nyugdíjpénztár, egészségpénztár, önsegélyező pénztár – mindent írj össze, ami után járhat adójóváírás.

2. Számold ki a 20 százalékot.
   Nézd meg, hogy az éves befizetésed 20 %-a mennyi. Ha ez 150 000 forint alatt van, elvileg van még kereted.

3. Ellenőrizd az éves SZJA-dat.
   Ha több kedvezményt is igénybe veszel, vagy három–négy gyermekes anya vagy, könnyen előfordulhat, hogy nincs elegendő SZJA-d a teljes jóváíráshoz.

4. Döntsd el, ki legyen a „fő” pénztári tag a családban.
   Ha családként gondolkodsz, érdemes a nagyobb befizetéseket annál a családtagnál összpontosítani, aki ténylegesen fizet SZJA-t.

5. Ne hagyd az utolsó napra az utalást.
   A pénztárak az adott évre általában azokat a befizetéseket veszik figyelembe, amelyek december 31-ig meg is érkeznek. A banki átfutási idő miatt jobb, ha néhány nappal korábban elindítod az utalást.

Rövid év végi tanács: gondolkodj keretben és családban

Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetésekhez kapcsolódó adójóváírás az egyik leghatékonyabb, gyakorlatilag kockázatmentes módja annak, hogy az állam pénzzel támogassa a saját megtakarításaidat. Év végén akkor használod ki igazán okosan, ha:

• pontosan tudod, mennyi volt az idei befizetésed;

• látod, mekkora jóváírás járna érte;

• tisztában vagy azzal, mennyi SZJA-t fizettél;

• családosként nem csak egyénileg, hanem családi szinten tervezel, és oda irányítod a befizetést, ahol tényleg le tud csapódni a 20 %.

Ha mindezt végiggondolod, az év végi egyetlen, jól célzott befizetésed is jelentős, akár több tízezer forintos pluszt hozhat a következő évben – miközben a jövődet és a családod biztonságát is erősíted.