Hogyan számold ki, mennyi hitelt engedhetsz meg magadnak?

A „mennyi hitelt engedhetek meg magamnak?” kérdésre nem a banki előminősítés adja a legjobb választ, hanem a saját számításod. Ehhez nem elég a fizetésed és a törlesztő összevetése: bele kell számolni a biztos megélhetési kiadásokat, az ingadozó költségeket, a tartaléképítést, a kamatkockázatot, és azt is, hogy mennyire bírod el a rosszabb hónapokat. A cikk lépésről lépésre megmutatja, hogyan állíts fel reális törlesztő összeget, hogyan gondolkodj futamidőben és kamatban, és mikor jobb döntés kisebb hitel, megtakarítás vagy más pénzügyi megoldás.

A hitel felvétele sokáig elméleti kérdés: „jó lenne egy nagyobb lakás”, „kellene egy autó”, „össze kellene vonni a tartozásokat”, „jó lenne tartalékot képezni”. Aztán jön egy konkrét ajánlat, egy konkrét törlesztővel, és hirtelen mindent ez a szám ural. A legtöbben itt követik el a legdrágább hibát: a törlesztőt a jelenlegi fizetésükhöz mérik, és csak azt nézik, hogy belefér-e.

Csakhogy a hitel nem egy hónapra szól, hanem évekre. A jó döntés nem az, hogy most ki tudod-e fizetni, hanem az, hogy rosszabb hónapokban is ki tudod-e fizetni úgy, hogy közben nem borul fel az életed, és nem csúszol bele egy újabb hitelbe a régi finanszírozására. Ehhez pedig a banki „maximális összeg” csak egy felső korlát. A saját, biztonságos határod gyakran ennél alacsonyabb.

Ebben a cikkben kapsz egy használható módszert arra, hogyan számold ki a saját hitelkeretedet. Lesznek gyakorlati példák, és összehasonlítjuk azt is, mikor éri meg inkább kevesebb hitelt felvenni, hosszabb ideig gyűjteni, vagy más pénzügyi megoldást választani.

1. lépés: tisztázd, mire kell a hitel, és mi a valódi cél

A hitel célja nem az, hogy „legyen pénz”, hanem hogy egy konkrét élethelyzetet megoldjon. Mielőtt számolsz, érdemes két mondatban leírni:

• Mire kell pontosan a pénz? (például lakásvásárlás önerő-kiegészítéssel, autócsere, felújítás, adósságrendezés)

• Mi történik, ha nem veszed fel? (például később veszel, kisebbet veszel, bérelsz, halasztasz, más forrásból oldod meg)

Ez azért fontos, mert a hitel nagyságát nem csak a „mit engedhetek meg”, hanem a „mit érdemes” is meghatározza. Ha például egy felújítás növeli a lakás értékét és csökkenti a rezsit, akkor a hitel mögött lehet pénzügyi logika. Ha viszont a hitel csak kényelmet vesz, akkor sokkal szigorúbb keretet érdemes szabni.

2. lépés: számold ki a stabil, ismétlődő havi kiadásaidat

A hitel törlesztője nem a fizetésedből megy, hanem abból, ami a fizetés után marad. Első körben azt kell látni, mennyi a biztos, ismétlődő havi kiadásod:

• lakhatás (lakbér vagy meglévő hitel, közös költség)

• rezsi, internet, telefon

• élelmiszer és háztartás

• közlekedés (bérlet, üzemanyag, parkolás)

• gyerekekkel kapcsolatos fix tételek (óvoda, iskola, különóra)

• biztosítások, előfizetések

Itt ne „jó hónappal” számolj. A cél a reális átlag, de inkább legyen egy kicsit magasabb, mint alacsonyabb.

Gyakorlati trükk: ha nem vezetsz költségvetést, elég 2 hónap bankszámlakivonat. Fogd a legutóbbi kettőt, és írd ki a fix tételeket. Már ettől is pontosabb lesz a képed, mint bármilyen érzésből számolás.

3. lépés: tedd hozzá az ingadozó kiadásokat is, különben túl nagy hitelt vállalsz

A legtöbben itt csúsznak el. A fix kiadások mellé kell egy „ingadozó” keret is:

• gyógyszertár, orvos, fogászat

• autó: szerviz, gumi, biztosítások évközi hatása

• ruházkodás, ajándékok

• háztartási javítások

• váratlan utazások, családi kiadások

Ezeket sokan nem tekintik költségnek, mert nem minden hónapban vannak. Pedig ha évente 360 ezer forint ilyen jellegű tétel összejön, az havi 30 ezer forintnak felel meg. Ha ezt nem teszed bele a képletbe, papíron elbírsz egy magasabb törlesztőt, a valóságban viszont minden váratlan tétel stressz lesz.

4. lépés: építs be tartalékot, mert a hitel a tartalék nélkül veszélyes

Hitel mellett a tartalék nem „jó, ha van”, hanem stabilitási feltétel. Két szinttel érdemes számolni:

1. Havi védőpénz: amit nem költesz el, hanem félreteszel rendszeresen.

2. Biztonsági tartalék: ami több hónapnyi megélhetést fedez, ha baj van.

Ha a hitel miatt megszűnik a tartalékképzés, akkor valójában nem megoldottad a helyzetet, csak átraktad a kockázatot a jövőre.

1 fontos tipp: a „biztonságos törlesztőösszeg” képlete

A bank megmondja, mi a maximum. Te azt számold ki, mi a biztonságos.

Biztonságos törlesztőösszeg = havi nettó jövedelem – (fix kiadások + ingadozó kiadások átlaga + havi tartalék)

A kérdés ezután: ebből mennyit vállalsz be törlesztőnek úgy, hogy maradjon mozgástér? A jó válasz nem a „mindent”, hanem általában a maradék egy része.

Egy egyszerű szabály, ami sok helyzetben működik:
a törlesztő ne vigye el a számolt maradék 70–80%-ánál többet.
A maradék 20–30% legyen élettér: drágább hónapok, kisebb váratlan költségek, és az a bizonyos nyugalom.

5. lépés: számolj jövedelemcsökkenéssel és kamatemelkedéssel is

Sokan úgy vesznek fel hitelt, mintha a mostani jövedelem és a mostani kamat örök lenne. Nem az.

Két kérdésre kell válaszolni:

• Mi történik, ha a jövedelmed 10–20%-kal csökken 3–6 hónapig?

• Mi történik, ha a törlesztő emelkedik (például kamatváltozás miatt)?

Ha bármelyikre az a válasz, hogy „akkor bajban lennék”, akkor a hitelösszeg túl nagy, vagy a futamidő és a konstrukció nincs jól megválasztva.

6. lépés: a futamidő nem csak kényelmi kérdés, hanem teljes költség kérdése

A hosszabb futamidő általában alacsonyabb törlesztőt jelent, de több visszafizetést összesen. A rövidebb futamidő drágább havonta, de olcsóbb összesen.

A jó döntéshez két dolgot érdemes egyszerre nézni:

• elbírod-e a havi törlesztőt rosszabb hónapokban is,

• és mennyire fáj a teljes visszafizetés.

Itt jön a kompromisszum: sokan túl hosszú futamidőt választanak csak azért, hogy „kényelmes” legyen a törlesztő. Ez rövid távon nyugodtabb, de hosszú távon drágább. Ha van mozgástered, gyakran jobb egy közepes futamidő, és mellette tartaléképítés.

Gyakorlati példák

Példa 1: egyedülálló, stabil jövedelemmel

• Nettó jövedelem: 450 000 Ft

• Fix kiadások: 230 000 Ft

• Ingadozó kiadások átlag: 40 000 Ft

• Havi tartalék cél: 30 000 Ft

Maradék: 450 000 – (230 000 + 40 000 + 30 000) = 150 000 Ft

Biztonságos törlesztőrészlet (70–80% szabállyal):

• 70%: 105 000 Ft

• 80%: 120 000 Ft

Következtetés: ha a törlesztő 120 ezer körül van, még marad élettér. Ha 150 ezer, akkor a tartalék vagy a mozgástér tűnik el, és jön a feszültség.

Példa 2: kétkeresős háztartás gyerekkel

• Nettó jövedelem összesen: 780 000 Ft

• Fix kiadások: 430 000 Ft

• Ingadozó kiadások átlag: 90 000 Ft

• Havi tartalék cél: 60 000 Ft

Maradék: 780 000 – (430 000 + 90 000 + 60 000) = 200 000 Ft

Biztonságos törlesztőrészlet:

• 70%: 140 000 Ft

• 80%: 160 000 Ft

Következtetés: a család elbírhat 150–160 ezer körüli törlesztőt úgy, hogy marad mozgástér. Viszont ha a gyerekek miatt nőnek az ingadozó kiadások, akkor a 160 ezer is gyorsan szoros lesz.

Példa 3: meglévő kisebb hitel mellé új hitel

Itt a legfontosabb, hogy a meglévő törlesztő ugyanúgy fix kiadás. Sokan külön kezelik, és emiatt túl nagy új hitelt vesznek fel.

Szabály: a teljes törlesztőcsomagot nézd egyben, és ugyanúgy fuss végig a képleten.

2. tipp: „próbafizetés” 2 hónapig, mielőtt hitelt vállalsz

Ha bizonytalan vagy, hogy elbírod-e a törlesztőt, csinálj próbát:

• Válaszd ki a tervezett törlesztő összegét.

• Két hónapig tedd félre ugyanúgy, mintha fizetnéd.

• Ne nyúlj hozzá.

Ha ezt könnyedén megcsinálod úgy, hogy közben nem romlik az életed és marad tartalék, jó jel. Ha közben folyamatosan „vissza kell nyúlni”, akkor a hitel túl nagy vagy rossz az időzítés.

Összehasonlítás más pénzügyi lehetőségekkel: hitel helyett vagy hitel mellett?

1) Részben megtakarítás, részben hitel

Sok célra nem a „minél nagyobb hitel” a jó válasz, hanem a kevert megoldás. Például felújításnál gyakran jobb, ha egy részét megtakarításból fizeted, és csak a sürgős vagy értéknövelő részt finanszírozod hitelből. Így kisebb a törlesztő, és nagyobb a mozgástér.

2) Kevesebb hitel, nagyobb futamidő helyett

Ha a cél az alacsony törlesztő, sokan automatikusan futamidőt nyújtanak. Pedig néha jobb megoldás egyszerűen kevesebb összeget felvenni, és a célt részben halasztani. Kisebb hitelnél nem csak a törlesztő kisebb, hanem a kockázat is.

3) Kiadáscsökkentés és célzott megtakarítás a hitel előtt

Vannak célok, ahol 6–12 hónap tudatos megtakarítás látványosan csökkenti a szükséges hitelt. Például autócsere: ha előre felépítesz egy nagyobb önerőt, kevesebb hitel kell, és a törlesztő is kezelhetőbb lesz.

4) Hitelkiváltás vagy összevonás

Ha több kisebb tartozásod van, az összevonás néha csökkentheti a havi terhet, de csak akkor, ha nem nyúlik el feleslegesen, és nem lesz belőle kényelmesebb, de sokkal drágább megoldás. Itt mindig a teljes visszafizetés és a futamidő a kulcs.

Mire figyelj, hogy ne legyen a hitel „láthatatlan csapda”?

• Ne a banki maximumot célozd, hanem a saját biztonságos keretedet.

• Ne hagyd ki az ingadozó kiadásokat, mert ezek feszítik szét a költségvetést.

• Tartalék nélkül ne vállalj magas törlesztőt, mert egy rosszabb hónap is dominót indíthat.

• A futamidőt ne csak a törlesztő alapján válaszd, hanem a teljes költség alapján is.

• Mindig legyen terved arra az esetre, ha a jövedelem csökken vagy a kiadások nőnek.

Rövid összefoglaló tanács

A hitel akkor „fér bele”, ha nem csak a mostani fizetésedhez, hanem a rosszabb hónapokhoz is igazodik. Számold ki a biztonságos havi törlesztőösszeget a fix és ingadozó kiadások, valamint a havi tartalék levonása után, és abból se vállalj mindent: hagyj mozgásteret. Ha bizonytalan vagy, csinálj két hónap próbafizetést, mintha már törlesztenél. A jó hitel nem attól jó, hogy nagy, hanem attól, hogy nyugodtan tudod fizetni hosszú távon.