Kripto adózás 2026: veszteségelszámolás és NAV-szabályok közérthetően

2026-ban a kriptoügyletek adózása nem attól „ijesztő”, hogy magas az adókulcs, hanem attól, hogy sok apró ügyletből kell egy év végi, forintban összerakott számítást csinálni. A jó hír, hogy a NAV logikája egyszerű: akkor keletkezik adóköteles jövedelem, amikor a kriptoeszközt valódi vagyoni értékre váltod (például pénzre), vagy kriptóból vásárolsz. A veszteség nem vész el, de csak akkor segít később, ha a veszteség évében bevallod, és tudod igazolni a számítás alapját. Ebben a cikkben lépésről lépésre végigmegyünk a 2026-os szabályokon, a veszteségelszámoláson, és mutatok több konkrét példát is.

A kriptoeszközöknél a legtöbb félreértés onnan jön, hogy sokan minden mozgást adókötelesnek gondolnak, mások pedig pont az ellenkezőjét: hogy „úgysem látja senki”. 2026-ra egyik szélsőség sem jó. A szabály lényege változatlanul az, hogy magánszemélyként akkor kell adóznod, amikor a kriptoeszközt valós értékre váltod, vagy kriptóból vásárolsz. Emellett egyre fontosabb a saját nyilvántartás, mert a szolgáltatói adatszolgáltatások miatt a NAV egyre több ügyletet fog látni – és ha a NAV adata és a te bevallásod nem áll össze, az kellemetlen kérdéseket hozhat.

Ebben az útmutatóban nem riogatni fogunk, hanem megmutatjuk, hogyan tudsz egy év végi számítást úgy összerakni, hogy megálljon a lábán. Külön kitérünk a veszteségelszámolásra (pontosabban: az adókiegyenlítésre), mert ez az a rész, ahol sokan pénzt hagynak az asztalon – teljesen feleslegesen.

Mikor keletkezik adóköteles kriptojövedelem 2026-ban?

A gyakorlatban két tipikus helyzetből lesz adóköteles jövedelmed:

Az első, amikor a kriptoeszközt pénzre váltod. Ilyenkor a kérdés az, hogy egy év alatt összesen mennyi bevételed volt a pénzre váltásokból, és ezzel szemben mennyi igazolható kiadásod kapcsolódik a kripto megszerzéséhez és az ügyletekhez.

A második, amikor kriptóból vásárolsz valamit. Ez lehet termék, szolgáltatás, vagy akár nagyobb értékű vagyontárgy. A NAV logikája itt is ugyanaz: ha kriptoeszközből „valós érték” lesz a másik oldalon, akkor jövedelem keletkezhet.

Sokan kérdezik a kripto–kripto cserét is. A NAV tájékoztatása a pénzre váltást és a vásárlást emeli ki, ezért a mindennapi gondolkodásban a kivétel, vagyis amikor pénzt vagy kézzelfogható értéket csinálsz belőle, a döntő. A biztos megoldás az, ha a saját nyilvántartásodban úgy vezeted az ügyleteket, hogy az év végi pénzre váltás és vásárlás oldal tisztán összeálljon.

Hogyan számolod ki a kriptojövedelmet: a NAV-képlet egyszerű, a fegyelem nehéz

A számítás alapja éves szintű:

1. Összesíted az adóévben a kriptoügyletekből származó bevételeidet (amikor pénzre váltottál, illetve amikor kriptóból vásároltál).

2. Összesíted az adóévben elszámolható kiadásaidat (a kripto megszerzésére fordított összegek és az igazolt díjak).

3. A kettő különbsége lesz az ügyleti eredmény: nyereség vagy veszteség.

A trükk nem a képletben van, hanem abban, hogy a bevételt és a kiadást forintban, igazolható módon kell tudnod alátámasztani. Ezért nem elég fejből megmondani, hogy mennyit kerestél. Ha sok a tranzakció, akkor a legnagyobb hiba az, amikor valaki csak a „kivétet” nézi, és elfelejti mellé tenni, hogy a kriptót mennyiért és mikor szerezte.

Mi számít elszámolható kiadásnak?

A tipikus, elszámolható tételek lényege: amit igazolhatóan azért fizettél, hogy kriptoeszközhöz juss, vagy hogy azt tartsd és mozgasd.

Ilyen lehet például a vételár, a váltási és kereskedési díj, a jutalék, és más, a tartással összefüggő igazolható költség. Ha bányászatból szereztél kriptoeszközt, ott a tevékenység érdekében felmerült igazolt kiadások jöhetnek szóba. Ha pedig kriptót úgy szereztél, hogy valamit eladtál és kriptóban fizettek, akkor a bevételszerzéskor megállapított érték adja a kiindulópontot.

Mennyi az adókulcs 2026-ban kriptóra?

Magánszemélyként a kriptoügyletek ügyleti nyeresége után a személyi jövedelemadó kulcsa 15%. A bevallás és a befizetés az éves SZJA-bevallásban történik, az adott adóévre vonatkozó rendes bevallási határidőig.

Itt sokan fellélegeznek, mert „csak” 15%. A valós kockázat viszont nem az adókulcs, hanem az, ha rosszul számolsz, nem tudod igazolni a kiadásokat, vagy elfelejted a veszteséget feltüntetni, amikor még lehetne vele később csökkenteni a terhet.

Veszteségelszámolás 2026-ban: nem veszteség levonás, hanem adókiegyenlítés

A kriptónál a veszteség kezelése nem úgy működik, mint sokan elsőre gondolják. Nem arról van szó, hogy „a veszteséget automatikusan levonom a következő évi nyereségből”, hanem arról, hogy a veszteség alapján adókiegyenlítést érvényesíthetsz.

A lényeg három mondatban:

Az adókiegyenlítés arra való, hogy a korábban (vagy akár ugyanabban az évben) bevallott kriptoveszteség „adótartalmával” csökkentsd a fizetendő adót. Vagyis a veszteség 15%-ának megfelelő összeget tudsz beszámítani megfizetett adóként, bizonyos korlátokig. És csak az a veszteség számít, amit a veszteség évéről szóló bevallásban ténylegesen feltüntettél.

Mi változott a veszteségnél, amire 2026-ban figyelned kell?

A szabályozás finomodott: a veszteségek kezeléséhez kapcsolódó adókiegyenlítési szabályoknál megjelent az a logika, hogy a korábbi években bevallott, még fel nem használt veszteségek is beleszámíthatnak az adókiegyenlítés alapjába, miközben a felhasználásnak van egy felső korlátja: az érvényesíthető összeg nem nőhet a végtelenségig, azt a kriptojövedelmek után ténylegesen fizetendő adó fogja meg.

A gyakorlatban ez azt jelenti: ha volt nagy veszteséged egy régebbi évben, és később nyereséges éveid jönnek, akkor a veszteség adótartalma több év alatt, fokozatosan csökkentheti a fizetendő adót – de csak addig, amíg van mit csökkentenie.

Új elvárás: veszteség-nyilvántartás

2026-ban különösen fontos, hogy ne csak a tranzakcióid listáját tartsd meg, hanem azt is tudd megmutatni, hogy összesen mennyi olyan kriptoveszteséged van, amelynek az adótartalmát még nem érvényesítetted adókiegyenlítésként. Ez azért lényeges, mert a bevallásban tájékoztató adatként megjelenhet az eddig fel nem használt rész.

Ha ezt nem vezeted, akkor két rossz forgatókönyv közül választhatsz: vagy óvatosan nem érvényesítesz mindent (és pénzt hagysz ott), vagy túl érvényesítesz (és később magyarázkodsz).

Konkrét példák: így számolj 2026-ban

1. példa: egyszerű vétel–eladás, kevés tranzakcióval

2026-ban vettél kriptoeszközt 600 000 forintért, majd később pénzre váltottad 900 000 forintért. Az ügyletekhez kapcsolódó díjak és jutalékok összesen 20 000 forintot tettek ki.

Bevétel: 900 000 forint
Kiadás: 600 000 + 20 000 = 620 000 forint
Ügyleti nyereség: 280 000 forint
Fizetendő SZJA: 280 000 × 15% = 42 000 forint

A lényeg: nem a teljes 900 000 forint adózik, hanem a különbözet.

2. példa: veszteséges év, amit érdemes bevallani

Tegyük fel, hogy 2026-ban 1 200 000 forintért vettél kriptoeszközt, és ugyanabban az évben csak 900 000 forint bevételed volt pénzre váltásból. A díjaid 30 000 forintot tesznek ki.

Bevétel: 900 000 forint
Kiadás: 1 200 000 + 30 000 = 1 230 000 forint
Ügyleti veszteség: 330 000 forint

Ha ezt a veszteséget nem tünteted fel a bevallásban, akkor a későbbi nyereséges években nem tudsz vele mit kezdeni. Ha viszont feltünteted, akkor a veszteség „adóértéke” (330 000 × 15% = 49 500 forint) később adókiegyenlítésként segíthet.

3. példa: adókiegyenlítés nyereséges évben

Legyen 2025-ben bevallott veszteséged 1 000 000 forint (adóértéke 150 000 forint). 2026-ban viszont már nyereséges vagy: a számítás szerint 700 000 forint ügyleti nyereséged keletkezik (ennek az adója 105 000 forint).

Ilyenkor az adókiegyenlítés lényege az, hogy a korábbról hozott veszteség adóértékéből annyit tudsz érvényesíteni, amennyi legfeljebb a mostani fizetendő adód. Ebben a példában 105 000 forintig tudod csökkenteni, vagyis a 2026-os kripto adófizetésed akár lenullázható, és marad még „fel nem használt” veszteség-adóérték a következő évekre.

4. példa: kriptóból vásárlás – miért kell forintos érték?

Tegyük fel, hogy kriptoeszközből veszel egy nagyobb értékű elektronikai cikket. Ilyenkor a vásárlás is úgy viselkedik, mint egy kivonat: forintban meg kell tudnod mondani, mekkora értéket használtál fel, és ehhez kell szembeállítanod a kripto megszerzésének forintos költségét.

A legnagyobb hiba itt az, ha csak annyit írsz fel magadnak, hogy „0,02 érméből vettem valamit”. A NAV felé a forintösszeg a nyelv.

2026-ban miért lett fontosabb a saját nyilvántartás, mint eddig?

2026-tól a kriptoeszköz-szolgáltatókra új adatszolgáltatási és regisztrációs kötelezettségek vonatkoznak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyre több adat kerülhet a NAV látókörébe a kriptós ügyletekről. Neked ettől még nem lesz „könnyebb” az éves elszámolás, sőt: ha a szolgáltatónál látszik valami, amit te nem kezelsz le a bevallásodban, az magyarázatot fog igényelni.

A jó stratégia ezért 2026-ban nem az, hogy majd a bevallás előtt kapkodsz, hanem az, hogy év közben is gyűjtöd a minimum adatokat: dátum, ügylet típusa, forintérték, díjak, és az, hogy a kripto honnan jött (vétel, eladás ellenértéke, bányászat, kifizetés).

Összehasonlítás: kripto vs. más, hasonló pénzügyi lehetőségek

A kripto adózása abban hasonlít a tőzsdei ügyletekhez, hogy ott is a nyereség a lényeg, nem a teljes bevétel. Viszont a tőzsdei világban sokszor a szolgáltató ad kimutatást, sőt a veszteség-nyereség összevezetésének kultúrája régebbi. Kriptónál ezt sokszor neked kell kézben tartanod, mert több helyen, több tárcában, több felületen történhetnek a mozgások.

Az állampapírok és több banki megtakarítás előnye a kiszámíthatóság: sokszor egyértelmű, mikor és mennyi adó terheli, vagy eleve kedvezőbb a közteher. A kripto ezzel szemben rugalmasabb és gyorsabb, de több adminisztrációt kér, ha szabályosan akarod csinálni.

A tartós befektetési számla és a nyugdíjcélú megtakarítások előnye, hogy hosszabb távon kedvező adózást adhatnak. Kriptónál a fő adóelőny inkább az, hogy a rendszer logikája egyszerű, viszont a jó adózás feltétele a jó nyilvántartás.

2 gyakorlati tipp 2026-ra, ami sok pénzt és idegeskedést spórolhat

1) A veszteséget abban az évben írd be, amikor keletkezett
Ha veszteséges év volt, attól még lehet értelme bevallani, mert a veszteség adóértéke később csökkentheti a fizetendő adót. Ha kihagyod, utólag sokkal nehezebb okosan visszahozni.

2) Készíts egy saját, egyszerű táblázatot, és tartsd hónapról hónapra
Nem kell bonyolult rendszer: elég egy olyan nyilvántartás, amiből egyértelmű a bevétel, a kiadás, a díjak, és az, hogy mennyi fel nem használt veszteség-adóértéked van. A bevallásnál ez aranyat ér.

Rövid összefoglaló tanács a cikk végére

Kriptónál 2026-ban az nyer, aki nem csak kereskedik, hanem számol is. A NAV szempontjából a lényeg: akkor keletkezik adóköteles jövedelem, amikor pénzt vagy valós értéket csinálsz a kriptóból, és a fizetendő adó a nyereséged 15%-a. A veszteséged nem szégyen, hanem eszköz: ha időben bevallod és rendben vezeted a nyilvántartást, később adókiegyenlítéssel csökkentheti a terhedet. A legjobb, amit tehetsz: év közben rendet tartasz a papírokban, a veszteséges évet is bevallod, és a bevalláskor már nem találgatni kell, hanem csak összegezni.