Külföldi munkavállalás és nyugdíj: hogyan számítják be a kinti éveket?

Gyakorlati útmutató arról, hogyan számítanak bele a külföldön ledolgozott évek a magyar öregségi nyugdíjba: EU-s összeszámítás, pro rata (arányos) számítás, kétoldalú egyezmények, A1 igazolás, tipikus buktatók, példaszámítások, ügyintézési lépések, GYIK.

Egyre többen dolgoznak külföldön pár évig – vagy akár fél karriert is. Amikor közeledik a nyugdíjkorhatár, az első kérdés ez: „A kint ledolgozott éveim beleszámítanak a magyar nyugdíjamba?” A válasz nagy valószínűséggel igen, de nem úgy, mint egyetlen „magyar év”: az összeszámítás (összesítő jogosultság) és az arányos kifizetés (pro rata) kettősségét kell megérteni. Ez a cikk részletesen, példákkal magyarázza el a folyamatot, és megmutatja, mikor érdemes azonnal szakértőhöz fordulni.

Alapelvek röviden: összeszámítás ≠ teljes magyar nyugdíj

Két külön fogalommal fogsz találkozni:

1. Jogosultsági idő összeszámítása (aggregation): a különböző országokban szerzett biztosítási/nyugdíjjogosultsági időszakokat összeadják, hogy elérd a jogosultsági küszöböt (pl. minimális szolgálati idő, teljes öregségi nyugdíjhoz szükséges évek).

2. Ellátás arányosítása (pro rata): minden érintett ország csak a nála szerzett idő és járulékalap arányában fizet nyugdíjat. Nem „egy ország fizet mindent”, hanem mindenki a saját részét.

Következmény: ha 22 évet dolgoztál Magyarországon és 18 évet Németországban, akkor két nyugdíj-megállapítás történik, és két nyugdíjrész érkezik (vagy több, ha több állam érintett).

Jogszabályi háttér – mikor működik az összeszámítás?

EU/EGT és Svájc

Az EU/EGT és Svájc között koordinációs rendeletek biztosítják az összeszámítást és az arányos kifizetést. Gyakorlatban: ha a karriered több uniós állam között oszlik meg, minden érintett ország kiszámítja a saját pro rata nyugdíját.

Egyesült Királyság (Brexit utáni helyzet)

A kilépési megállapodás és a szociális biztonsági koordinációs jegyzőkönyv fenntartja az összeszámítás elvét a megállapodásban érintett időszakokra. Tipikusan: ha az érintett időszakok a megállapodás személyi és időbeli hatálya alá esnek, összeszámítás lehetséges, a kifizetés pedig pro rata.

Kétoldalú egyezmények (EU-n kívüli országok)

Magyarország számos szociális biztonsági egyezményt kötött (pl. Kanada, Ausztrália, stb.). Ezek célja hasonló: a biztosítási időszakok összeszámítása és arányos nyugdíjfizetés. Az egyezmények nem egyformák – a részletszabály mindig az adott szerződésben van.

Hogyan zajlik a nyugdíjmegállapítás több ország között?

1) Kérelem benyújtása

A nyugdíjat csak kérésre állapítják meg. A főszabály: annál az országnál add be a kérelmet, ahol élsz, vagy ahol utoljára biztosított voltál. Az eljáró hatóság kapcsolatba lép a többi érintett állammal, és összegyűjti a szolgálati időket.

2) Igazolások és adatok

Szükség lesz:

• személyazonosító és lakcímadatokra,

• biztosítási jogviszonyok időtartamaira (munkaszerződések, munkáltatói igazolások, „szoc.biz. számok”),

• A1 igazolásokra (ha volt kiküldetés),

• járulékfizetési adatokra,

• korábbi döntésekre (ha bármely ország már megállapított résznyugdíjat).

3) Jogosultság vizsgálata és összeszámítás

Az eljáró hatóság összeadja az időszakokat (országonként), és ellenőrzi, hogy eléred-e a minimális szolgálati időt az összeszámított évek alapján. Ha igen, minden érintett ország számol.

4) Kétféle számítás minden országnál

• Nemzeti számítás: mintha a teljes karriert az adott országban futottad volna – de csak a náluk szerzett évek és járulékalap után.

• Pro rata számítás: az adott ország a teljes, elméleti nyugdíjat (ha minden ott történt volna) arányosítja a nála szerzett biztosítási idő hányadával.

A gyakorlatban a hatóság a kedvezőbb módszert alkalmazza, vagy a jog szerinti kötelező kombinációt. Az eredmény országonkénti nyugdíjrész, amelyek együttesen adják ki a teljes havi összeget.

Példák (számokkal)

Példa 1 – Két EU-ország

• Magyarországon: 22 év biztosítási idő, átlagos nettó keresetnek megfelelő járulékalap.

• Németországban: 18 év, átlagos német kereset.

• Összeszámítás: 40 év → a jogosultság teljesül.

• Kifizetés: két ország fizet, a saját arányában. A német rész a német átlagkereseti pontokból, a magyar rész a magyar szolgálati időből és kereseti adatokból képződik.

• Végeredmény: a két nyugdíjrész összeadódik (két utalás is lehet).

Példa 2 – Kiküldetés A1 igazolással

• 24 hónapos kiküldetés Németországba magyar A1-gyel.

• Járulékfizetés Magyarországon marad → a 24 hónap magyar szolgálati időnek számít.

• Nyugdíjkor: Németország nem számol külön időt erre a periódusra, Magyarország igen.

Példa 3 – EU + egyezményes harmadik ország

• 15 év Magyarországon, 10 év Olaszországban, 7 év Kanadában.

• Az EU-s részek egymással koordinálnak, Kanada pedig a kétoldalú egyezmény alapján.

• Három ország számít és három pro rata rész várható.

Mit jelent az „arányos” (pro rata) kifizetés a pénztárcád szempontjából?

• Nem a magyar nyugdíj képlete „húzódik rá” a német évekre, és fordítva sem.

• A magasabb kinti keresetek csak a kinti résznyugdíjban jelennek meg.

• A forint/euró árfolyam, indexálási szabályok, éves emelések országonként különböznek – ezért a teljes nyugdíjad idővel aszimmetrikusan változhat.

Hol, mikor és hogyan érdemes beadni a kérelmet?

Mikor?

A korhatár előtt 6–9 hónappal célszerű indítani, hogy a nemzetközi adategyeztetésre legyen idő. Ha több állam is érintett, ne számíts „azonnali” döntésre.

Hol?

• Ha Magyarországon élsz, alaphelyzetben a magyar hatóságnál indíts.

• Ha máshol laksz, indíthatsz ott, az ottani nyugdíjhatóságnál – ők továbbítják a kérelmet és kérik a magyar (vagy más) adatokat.

Hogyan?

• Leíró űrlap + mellékletek (munkaviszonyok, társadalombiztosítási számok, igazolások, A1-ek, adóazonosítók, lakcím, bankszámla).

• Ha bármelyik ország már megállapított résznyugdíjat (pl. korai nyugdíj), azt csatold.

Ellentmondások, hiányok, viták – mit tegyél?

Hiányzó időszakok az adatnyilvántartásban

Ha a magyar nyilvántartásban, vagy külföldön „lyuk” van (pl. régi cég megszűnt), alternatív bizonyítékokkal pótolható: adóbevallás, bérjegyzék, munkaszerződés, bankszámlakivonat járuléklevonással, társadalombiztosítási kártya.

Összefedések és párhuzamos biztosítás

Előfordulhat tanulmány melletti munka külföldön, miközben még magyar jogviszonyod volt. A koordinációs szabályok döntik el, melyik ország tekinti fő biztosításnak. A másik időt nem feltétlen veszik figyelembe – ez csökkentheti a végeredményt.

Késedelmes adatszolgáltatás külföldről

Ez gyakori. Türelem és nyomon követés kell: a kezdeményező hatóság tud érdeklődni, de te is kérhetsz állapotfrissítést és határidő megjelölést.

Adózás, kifizetés helye, indexálás

• A nyugdíj adózása és annak helye az adott állam és a kettős adóztatást elkerülő egyezmények függvénye.

• A kifizetés devizaneme és az éves emelés (indexálás) országonként más; elképzelhető, hogy az egyik rész gyorsabban nő, mint a másik.

• Külföldre utalásnál lehet banki költség; kérdezd meg, van-e belföldi kifizetési opció az adott országban vezetett számlára.

Tipikus élethelyzetek és teendők

1) Hazatérés 10 külföldi év után

• Ellenőrizd, volt-e A1 kiküldetés (akkor magyar idő), vagy helyben biztosított voltál (akkor kinti idő).

• Szerezz be összesített igazolást a külföldi biztosítási időkről (országonként).

• Tedd rendbe a magyar adataidat (szolgálati idő kimutatás).

2) Vegyes karrier, több rövid ország-epizóddal

• A rövid (pl. 8–10 hónapos) időszakok nem vesznek el, de lehet, hogy összeadódnak és egy ország pro rata fizet rájuk.

• Vezess precíz idősort, mert a „szórt” évek összevadászása adja a legtöbb csúszást.

3) Résznyugdíj vagy korai nyugdíj egyik országban

• A másik országban ez nem automatikus; eltérő korhatár és feltételek lehetnek.

• A végső „teljes képed” csak akkor látszik, amikor minden érintett ország meghozta a saját döntését.

Gyakori hibák, amik pénzbe kerülnek

1. Későn beadott kérelem → csúszik a kifizetés, hónapok eshetnek ki.

2. Pontatlan időrend → a hatóságok plusz köröket kérnek, nő a várakozás.

3. Nem jelzett külföldi epizód → hiányzó évek, alacsonyabb nyugdíjalap.

4. Számladíjak/árfolyam figyelmen kívül hagyása → éves szinten érezhető veszteség.

5. Fellebbezési határidők elszalasztása → jogvesztés.

Mikor érdemes szakértőhöz/ügyvédhez fordulni?

• Több ország, eltérő korhatárok és bonyolult státuszok (vállalkozás + munkaviszony).

• Hiányzó dokumentumok, megszűnt külföldi munkáltató.

• Vitarendezés, fellebbezés, méltányossági kérés.

• Határhelyzetek (pl. minimális idő alatt maradtál egy országban; gyanúsan nem számoltak egy szakaszt).

• Külföldi elmaradás: ha az egyik ország évek óta nem indexálta megfelelően a részedet.

Lépésről lépésre – ellenőrzőlista a kérelem előtt

• Időrendi lista országonként (kezdő–záró dátum hónap/nap pontossággal).

• Jogviszony típusa (alkalmazott, vállalkozó, kiküldött A1-gyel).

• Igazolások: munkaszerződés, bérpapír, TB-szám/azonosító, A1.

• Elérhetőségek: régi munkáltatók, hatóságok.

• Nyugdíjkorhatár és a tervezett kérelem időzítése.

• Számla és deviza: hova, milyen pénznemben kérsz kifizetést.

• Jogorvoslati tudnivalók: határidők, címek.

GYIK – Gyakori kérdések

Beleszámít a kinti év a magyar nyugdíjba?
Igen, jogosultsági szinten összeszámítják. A kifizetés arányos, minden ország a saját részét fizeti.

Mi van, ha egyik országban sem érem el a minimum évet?
Koordináció esetén a rövidebb időszakokat is összeszámítják, és az érintett ország pro rata fizethet. Egyes egyezmények a nagyon rövid időt „átadják” a másik félnek.

Az A1 mit jelent a nyugdíjnál?
Kiküldetéskor az A1 rögzíti, hogy melyik ország társadalombiztosítási joga alkalmazandó. Az A1 idő annak az országnak a szolgálati ideje.

Kapok egy összevont „európai nyugdíjat”?
Nem. Országonkénti résznyugdíj lesz, amit együtt fogsz megkapni (lehet, hogy külön utalásokban).

Miért kevesebb a magyar rész, mint számoltam?
Mert a külföldi időket és kereseteket nem a magyar képlet szerint értékelik. A magyar rész csak a magyar idők és alapok szerint alakul.

Hol adhatom be a kérelmet, ha már külföldön élek?
Az adott ország nyugdíjhatóságánál. Ők megkeresik a magyar (és más) hatóságokat és lefolytatják az egyeztetést.

Mi a helyzet a Brexit utáni londoni éveimmel?
A megállapodásban érintett időszakok összeszámíthatók, és pro rata fizetés várható. A pontos jogállás függ a munkavégzés idejétől és jogcímtől.

Kaphatok egyszerre több pénznemben?
Igen. A deviza, a banki díjak és az árfolyam miatt előre tervezd meg a kifizetési módot.

Rövid összefoglaló

A külföldön töltött évek nem vesznek el: az EU/EGT (és Svájc), a kilépés utáni brit koordináció, illetve a Magyarország által kötött kétoldalú egyezmények biztosítják az összeszámítást. A tényleges nyugdíjad országonkénti, arányos részekből áll össze. A gördülékeny ügyintézés kulcsa a precíz időrendi lista, az igazolások és az időzítés; viták, hiányzó adatok, határhelyzetek esetén pedig érdemes szakértőt bevonni.