Lakhatási Tőkeprogram: ennyi lakás épülhet

A magyar kormány 2025 tavaszán elindítja a Lakhatási Tőkeprogramot, amely akár 30 ezer új lakás építését támogathatja 200-300 milliárd forintos tőkejuttatással. A program célja a lakáspiaci kínálat bővítése és a megfizethető lakhatás elősegítése. Szakértők szerint az intézkedés jelentős hatással lehet a lakásárakra és a bérlakás-kínálatra, de a kivitelezési költségek és a hitelfeltételek is befolyásolhatják a sikerét.

A magyar kormány 2025 tavaszán elindítja a Lakhatási Tőkeprogramot, amelynek célja a lakáspiaci kínálat bővítése és a megfizethető lakhatás elősegítése. A program keretében 200 milliárd forintos tőkejuttatást biztosítanak ingatlanfejlesztésekre, amely összeg a piaci érdeklődés függvényében akár 300 milliárd forintra is emelkedhet.

A program céljai és keretösszege

A Lakhatási Tőkeprogram része a kormány 21+1 pontos Új Gazdaságpolitikai Akciótervének, amelynek egyik pillére a megfizethető lakhatás biztosítása. A program célja, hogy ingatlanalapok ingatlanfejlesztésein keresztül növelje a lakáspiaci kínálatot, elősegítve ezzel a magánszemélyek lakáshoz jutását és otthonteremtését. A tőkeprogram révén 5 éves időtávon közel 30 ezer lakás épülhet meg, ami mintegy 800-1000 milliárd forintnyi fejlesztést indíthat el a lakáspiacon.

Pályázati feltételek és részletek

A programra 2025. március 17. és március 24. között jelentkezhetnek hazai, jelentős tapasztalattal rendelkező piaci befektetési alapkezelők nyilvános pályázat útján. A pályázóknak 2024. december 31-én legalább 25 milliárd forint vagyont kellett kezelniük ingatlan- és/vagy értékpapír alapokban, vagy átlagosan együttesen legalább 25 milliárd forint jegyzett tőkéjű magántőkealapot kellett kezelniük. Egy alapkezelő több alappal is pályázhat, alaponként legalább 5 milliárd forint, alapkezelőnként pedig legfeljebb 20 milliárd forint tőkejuttatást kaphatnak az induló konstrukcióban.

A támogatott fejlesztések aránya

A nyertes ingatlanalapok az elnyert tőkejuttatás 100%-át kizárólag magyarországi ingatlanbefektetésekre fordíthatják, amelynek 80%-át lakások, bérlakások, valamint kollégiumi épületek fejlesztésére kell felhasználniuk. A fennmaradó 20% irodai, logisztikai és kereskedelmi ingatlanok építését szolgálhatja.

A program várható hatásai a lakáspiacra

Szakértők szerint a program révén akár 50-60 ezer új lakás is épülhet, ami jelentős hatással lehet a lakáspiacra. A program sikere nagyban függ attól, hogy milyen áron kerülnek piacra a támogatott lakások. Ha ezek a lakások megfizethető áron lesznek elérhetők, az versenyhelyzetet teremthet a használt lakások piacán is, ami fékezheti a használt lakások drágulását.

Lakásépítési statisztikák és trendek

A lakásépítések száma Magyarországon az elmúlt években ingadozó tendenciát mutatott. A 2000-es évek közepén évente több mint 40 ezer lakás épült, míg 2013 és 2016 között ez a szám 10 ezer alá csökkent. 2020-ban, a járvány kitörésének évében több mint 28 ezer lakás készült el, ami évtizedes csúcsot jelentett. Az ezt követő években 19-20 ezer új lakást adtak át évente, míg 2024-ben kevesebb mint 14 ezer lakás épült, ami a 2016 utáni időszak legalacsonyabb értéke. A Lakhatási Tőkeprogram segítségével reális cél lehet, hogy évente 25 ezer lakás épüljön meg.

A megfizethetőség kérdése

A program egyik legfontosabb kérdése, hogy a megépülő lakások milyen áron lesznek elérhetők a vásárlók számára. A Nemzetgazdasági Minisztérium korábban úgy nyilatkozott, hogy az 1,2 millió forintos négyzetméterár az új lakások esetében megfelelő, elfogadható lenne. A pályázati felhívásban azonban nincs konkrét elvárás a megépült lakások költségszintjére vagy eladási árára vonatkozóan. Az állami oldalt képviselő MFB Invest Zrt. a formai ellenőrzésen túl érdemben is elbírálja a beérkezett pályázatokat, és a megépülő lakások megfizethetősége is szerepelhet a szempontok között.

A program kihívásai és kockázatai

Bár a Lakhatási Tőkeprogram jelentős lehetőségeket kínál a lakáspiaci kínálat bővítésére, számos kihívással néz szembe. Az egyik fő kérdés a kivitelezési költségek alakulása. Az építőanyagárak és a munkadíjak az elmúlt években jelentősen emelkedtek, ami befolyásolhatja a program által támogatott lakások végső árát. Ha a költségek tovább nőnek, az csökkentheti a lakások iránti keresletet, különösen akkor, ha a vásárlók nem kapnak megfelelő finanszírozási lehetőségeket.

Egy másik kockázat a kivitelezési kapacitások korlátossága. Az építőiparban már most is komoly munkaerőhiány van, és ha egyszerre túl sok projekt indul el, az építési idők elhúzódhatnak, ami növelheti a költségeket és csökkentheti a program hatékonyságát.

Továbbá, a lakáspiaci kereslet ingadozásai is befolyásolhatják a program sikerét. Amennyiben a gazdasági helyzet bizonytalan marad, a hitelfelvételi hajlandóság alacsonyabb lehet, és ez korlátozhatja a program hatását. Az új építésű lakások piacán egyelőre nincs egyértelmű jele annak, hogy jelentősen növekedne a kereslet, ezért kérdéses, hogy az újonnan megépülő lakások milyen gyorsan találnak gazdára.

Mire számíthatunk a következő években?

A Lakhatási Tőkeprogram jelentős lépés lehet a magyar lakáspiac fellendítésében, hiszen a támogatás révén akár több tízezer új lakás épülhet. Az intézkedés segíthet csökkenteni az ingatlanpiaci árnyomást, javíthatja a bérlakás-kínálatot és támogatást nyújthat a lakáshoz jutásban azoknak, akik eddig nehezen tudtak saját ingatlanhoz jutni.

A siker azonban nagyban függ attól, hogy a kivitelezési költségek, a lakások árazása és a hitelpiaci feltételek hogyan alakulnak a következő években. Ha az építkezések elhúzódnak, a lakások végső árai túl magasak lesznek, vagy a hitelfelvétel nehezebbé válik, a program hatása korlátozott lehet.

Mindezek ellenére a szakértők szerint a program hozzájárulhat a lakásépítési piac stabilizálásához, és ha megfelelően működik, akár hosszabb távon is pozitív hatást gyakorolhat a magyar ingatlanpiacra. Az elkövetkező hónapokban a pályázatok eredményei és az első projektek indulása mutathatja majd meg, mennyire válik be a gyakorlatban ez az ambiciózus kezdeményezés.