Mi a különbség a garancia és a szavatosság között?

A garancia (jótállás) ígéret: a vállalkozás vagy gyártó a hibát a jótállási időn belül köteles orvosolni, és az első egy évben neki kell bizonyítania, ha nem volt hiba. A szavatosság törvényi védelem: az eladó felel a hibás teljesítésért, de a bizonyítási teher csak az első egy évben nála van, utána a fogyasztónál. A jótállás tartós fogyasztási cikkeknél kötelező és sávos (1–2–3 év), míg a szavatosság jellemzően 2 év. A jogok érvényesítésekor a sorrend: javítás vagy csere, ha ez nem megy, árleszállítás vagy elállás.

Hasonló szavak, nagyon eltérő jogok

Vásárlás után hiba jelentkezik – de kinek szólj, mit kérhetsz, és meddig? A hétköznapi nyelvben keveredik a „garancia” és a „szavatosság”, a jog viszont élesen különválasztja őket. A jó döntéshez tudni kell: mi a jogalap, meddig tart, kihez kell fordulni, és ki bizonyít. 2025-ben a kötelező jótállás szabályai részben módosultak (például az e-jótállási jegy lett az általános), de a két intézmény alaplogikája nem változott.

Fogalmak tisztán, röviden

Jótállás (garancia)

• Mi ez? Önként vagy jogszabályból eredő ígéret: ha a termék a jótállási időn belül meghibásodik, a kötelezett köteles kijavítani vagy kicserélni, és csak kivételesen térhet át árleszállításra vagy elállásra. A jótállási igényt a jótállási jegy és a jogszabályok keretei rögzítik. 

• Mikor kötelező? Tartós fogyasztási cikkeknél (a kormányrendelet mellékletében felsorolt termékkör) sávos időtartammal: 10–100 ezer Ft között legalább 1 év, 100–250 ezer Ft között 2 év, 250 ezer Ft felett 3 év. Emellett a lista termékköre időről időre frissül.

• Ki ellen érvényesíthető? Tipikusan az eladóval szemben, de jótállást vállalhat a gyártó is (szerződéses jótállás). 

Szavatosság

• Mi ez? Törvényi helytállás hibás teljesítés esetén. Három arca van: kellékszavatosság (az eladóval szemben), termékszavatosság (a gyártóval szemben) és jogszavatosság (tulajdoni, jogi akadályok). A fogyasztói gyakorlatban a kellék- és termékszavatosság a lényeges. 

• Meddig tart? Kellékszavatosság: jellemzően 2 év fogyasztói szerződésben. Termékszavatosság: a gyártót a forgalomba hozataltól 2 évig terheli, ez jogvesztő határidő.

• Ki ellen érvényesíthető?

  • Kellékszavatosság: eladó.

  • Termékszavatosság: gyártó/forgalmazó, és az új tulajdonos is érvényesítheti, ha a terméket eladták.

A legfontosabb különbségek – gyakorlati nézőpontból

1) Jogalap és automatizmus

• Jótállás: kötelező (jogszabályi) vagy önkéntes vállalás. A kötelező jótállásnál a fogyasztó vélelmezett előnyt kap: az első egy évben a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a hiba oka nem volt meg a teljesítéskor. 

• Szavatosság: mindig törvényi. A jogosultság „jár”, de a bizonyítási teher nem végig az eladón van (lásd lejjebb).

2) Bizonyítási teher

• Kellékszavatosság: fogyasztói szerződésnél az első 12 hónapban főszabály szerint az eladó bizonyít; ezt követően a fogyasztó. A bírói gyakorlat finomít, de a gyakorlati üzenet ugyanaz: az első év az erősebb időszak a vevőnek.

• Jótállás: a teljes jótállási idő alatt fokozott a kötelezett felelőssége; a vállalt/jogszabályi feltételek szerint helyt kell állnia.

3) Mely jogokat kérhetsz?

Mindkét rendszerben az uniós hierarchia érvényesül: javítás vagy csere az elsődleges, ha ez nem megoldható ésszerű időn belül, árleszállítás vagy elállás. A részletes eljárási szabályokat a 373/2021. Korm. rendelet rögzíti. 

4) Időtartam és termékkör

• Jótállás: sávos 1–2–3 év (árkategóriától függően) tartós fogyasztási cikkeknél, a lista termékkörét és kivételeit külön jogszabály sorolja fel és frissíti. 2025-től a jótállási jegy elektronikusan is adható – ez lett az általános. 

• Kellékszavatosság: tipikusan 2 év – független attól, hogy a termék „tartós”-e vagy sem. Termékszavatosság: 2 év a gyártóval szemben, a forgalomba hozataltól számítva.

5) Kihez fordulj?

• Jótállás: elsőként az eladóhoz (szervizbe irányíthat, de a felelősségét ez nem érinti).

• Kellékszavatosság: eladó.

• Termékszavatosság: gyártó/forgalmazó – hasznos, ha az eladó megszűnt vagy vitat.

Konkrét példák – mikor melyik éri meg?

1) Új telefon 189 000 Ft-ért – 11 hónap után meghal az akkumulátor

• Jogalap: kötelező jótállás (2 év, mert 100–250 ezer Ft közé esik). 

• Követelhető: azonnali javítás vagy csere.

• Bizonyítás: az eladón a teher – 11. hónapban még nem kell bizonyítanod, hogy gyártási hiba volt. 

• Miért nem szavatosság? „Jár” az is, de jótállásban erősebb a pozíciód (bizonyítás, határidők).

2) Kávéfőző 58 000 Ft – 18 hónap után csöpög

• Jogalap: kötelező jótállás 1 év – ez már lejárt; marad a kellékszavatosság (2 év). 

• Bizonyítás: 18. hónap → te bizonyítasz (szakvéleménnyel, szervizjegyzőkönyvvel). 

• Esély: ha bizonyítható gyártási/szerkezeti hiba, kérhetsz javítást/cserét, különben alkualap lehet árleszállítás.

3) Használt mosógép kereskedőtől – 3 hónap után megáll

• Jogalap: fogyasztói szerződés → kellékszavatosság jár (a jogosultság időtartama arányosan rövidebb is lehet, ha a felek ezt jogszerűen kikötötték a használt jelleg miatt, de nem nullázható). Jótállás csak akkor, ha vállalták külön.

• Gyakorlat: az első 12 hónapban az eladó bizonyít, hogy nem hibásan teljesített. 

4) Gyerekülés ajándékba – leszakad a csat (gyártói hiba gyanú)

• Jogalap: termékszavatosság a gyártóval/forgalmazóval szemben, akár a jelenlegi tulajdonos is érvényesítheti. 2 év a forgalomba hozataltól számítva, jogvesztő. Hasznos, ha az eladó már nem elérhető.

5) Online vásárolt laptop – e-jótállási jegy és hiba bejelentése

• Jogalap: kötelező jótállás (árfüggő, vélhetően 2–3 év). A jótállási jegyet a kereskedő elektronikus úton is átadhatja; ez az általános. A hibát írásban jelentsd be, és kérj ügyintézési jegyzőkönyvet. 

2025-ös változások, amik a gyakorlatban számítanak

1. E-jótállási jegy az alapértelmezett
   A vállalkozás – eltérő kérés hiányában – elektronikusan adhat jótállási jegyet. Fontos: ezzel nem csorbulhat a jogérvényesítés, a jegynek ugyanazokat az adatokat kell tartalmaznia.

2. Csomagolás visszaadása nem feltétel
   Nem tehető a jótállás gyakorlásának feltételévé a felbontott csomagolás visszaszolgáltatása – a jog gyakorlását ettől függetlenné tették.

3. Jegyzőkönyv-kötelezettség
   A bejelentett jótállási igényről a kereskedő jegyzőkönyvet vesz fel, ami később vitákban bizonyíték. 

Lépésről lépésre: hogyan érvényesíts?

1. Hibát észlelsz. Írásban jelentsd be haladéktalanul; fogyasztói szerződésben a 2 hónapon belül közölt hiba „késedelem nélkül” közöltnek számít. Őrizd meg a bejelentés nyomát. 

2. Válaszd meg a jogalapot.

   • Ár- és termékkör alapján nézd meg, hogy van-e kötelező jótállás.

   • Ha nincs, vagy lejárt, jön a kellékszavatosság (eladó), illetve indokolt esetben a termékszavatosság (gyártó).

3. Kérd a megfelelő jogkövetkezményt. Első körben javítás/csere, ha ez nem ésszerű, árleszállítás/elállás. 

4. Bizonyítás.

   • 0–12 hónap: főszabály szerint az eladó bizonyít (kellékszavatosság). 

   • 12 hónap után: jellemzően neked kell igazolnod a gyártási eredetű hibát (szakvélemény, szervizdiagnózis).

5. Határidők, dokumentumok. Számla, jótállási jegy (akár elektronikus), átadás-átvétel bizonyítékai, jegyzőkönyv. 

Garancia és szavatosság – gyors összehasonlító táblázat

Források a táblázathoz: 151/2003. Korm. rendelet (sávos jótállás), Ptk. (szavatosság, termékszavatosság), 373/2021. Korm. rendelet (eljárási sorrend), 2025-ös e-jótállási jegy és jegyzőkönyv. 

Különleges helyzetek

Webshop, csomagküldés

Online vásárlásnál a jótállás és szavatosság ugyanúgy megilleti a fogyasztót, mint boltban. A jótállási jegy elektronikusan is átadható; az igénybejelentést e-mailben is tedd meg, így visszakereshető. 

Ajándékba kapott termék

Kellékszavatosságnál az eladóval szemben az eredeti vevő tud eljárni (kivéve, ha vevői pozíciót átruházták). Termékszavatosságnál viszont az aktuális tulajdonos is felléphet a gyártóval szemben. 

Használt termék

Használt cikkeknél a kellékszavatosság rövidebb időre is kiköthető, de nem zárható ki. Jótállás csak, ha a felek külön vállalják. (A részletszabályokat az eladó ÁSZF-je és a Ptk. keretei adják; a bizonyítás az első évben itt is az eladón lehet.) 

Beépítés, üzembe helyezés

Ha a jótállás feltétele a szakszerű beüzemelés, erről a vállalkozásnak egyértelműen tájékoztatnia kell, és a feltételnek arányosnak kell lennie. A beüzemelést igazoló dokumentumot őrizd. (Az eljárási kereteket a 373/2021. Korm. rendelet és a jótállási jegy tartalma rögzíti.) 

Garancia és szavatosság vs. „hasonló pénzügyi megoldások”

Kiterjesztett garancia (kereskedői szolgáltatás)

Sok helyen pénzért kínálnak kiterjesztett garanciát. Ez valójában szerződéses jótállás plusz feltételrendszerrel. Akkor lehet értelme, ha:

• a termék magas javítási kockázatú (pl. gamer laptop, prémium telefon),

• a gyártói/kötelező jótálláson túl véd, és kényelmi elemeket is ad (cserefutár, gyorsjavítás),

• a feltételek nem korlátozzák túl a jogokat (kivételek, önrész).

Mivel a kötelező jótállás és kellékszavatosság már eleve erős védelmet ad, kiterjesztést csak valós kockázat-ár arány mellett érdemes venni.

Termékbiztosítás (baleseti, lopás)

Ez nem helyettesíti a garancia/szavatosságot: külső okból (leejtés, folyadék, lopás) okozott károkra szólhat. Ezekre a jótállás-szavatosság nem terjed ki, így drágább eszközöknél hasznos lehet – de figyelj a kizárásokra és az önrészre.

Cseregarancia (kereskedői ígéret)

Eladó vállalhat azonnali cserét bizonyos időn belül. Ez kedvezőbb, mint a kötelező minimum, de nem kötelező számára – mindig nézd meg az írásos feltételeket.

Gyakori kérdések

A jótállási jegyet csak papíron kell adni?
Nem. 2025-től elektronikusan is átadható, és ez az általános – de kérheted papíron is. 

Elutasíthatják a jótállást, ha nincs meg a doboz?
Nem lehet feltétel a felbontott csomagolás visszaadása. Számlára/jótállási jegyre viszont szükség van. 

Meddig élhetek termékszavatossággal?
A gyártóval szemben a forgalomba hozataltól 2 évig, és ez jogvesztő – ha kicsúszol, a jog elvész. 

Mi a sorrend a jogoknál?
Első körben javítás vagy csere, ha ez ésszerű időn belül nem megy, árleszállítás vagy elállás. 

Használt terméknél mennyit véd a jog?
A kellékszavatosság nem zárható ki, de időtartama rövidíthető; jótállás csak vállalás esetén. Az első évben az eladóé lehet a bizonyítási teher.

Mit tegyek, ha az eladó megszűnt?
Próbáld a termékszavatosságot a gyártóval/forgalmazóval szemben, vagy a jótállást, ha gyártói jótállás volt. 

Meddig „késlekedhetek” a hiba jelzésével?
Késedelem nélkül kell jelezni; fogyasztói szerződésben a 2 hónapon belül közölt hiba még időben van. 

Kérhetik, hogy csak szervizbe vigyem?
Igen, de az ügyintéző hely kijelölése nem mentesíti az eladót a felelősség alól, és a bejelentésről jegyzőkönyvet kell felvenni. 

Rövid, ellenőrző lista vásárlás után

1. Őrizd meg a számlát, a jótállási jegyet (akár e-mailben).

2. Hiba esetén írásban jelezz, ments képernyőt, kérj jegyzőkönyvet.

3. 100–250 ezer Ft között 2 év, 250 ezer Ft felett 3 év kötelező jótállás jár – ez erős pozíció. 

4. 12 hónap után a kellékszavatosságban jellemzően neked kell bizonyítani – gondolkodj szakvéleményen. 

5. Ha az eladó megszűnt, nézd meg a termékszavatosságot a gyártóval szemben (2 év, jogvesztő). 

Összegzés – mikor melyiket használd?

• Első évben hibás tartós cikknél: használd a jótállást; erős a pozíciód (bizonyítás az eladón).

• Jótállás lejárta után, de 2 éven belül: kellékszavatosság az eladóval szemben; készülj bizonyítással.

• Eladó elérhetetlen, gyártási hiba gyanúja: termékszavatosság a gyártó ellen (2 év, jogvesztő).

• Extra nyugalom? Kiterjesztett garancia vagy termékbiztosítás jöhet szóba, de csak akkor éri meg, ha a felár valós kockázatot fed.

Rövid tanács

Mindig válaszd azt a jogalapot, amelyik erősebb bizonyítási helyzetet és gyorsabb megoldást ad. Tartós fogyasztási cikkeknél először nézd a jótállást (1–3 év, árfüggően), és csak ezután nyúlj a szavatossághoz. A bejelentést írásban tedd meg, kérj jegyzőkönyvet, és őrizd az e-jótállási jegyet – ezzel a legtöbb vita gyorsan rendezhető.