Mi a különbség, mi a hasonlóság? Részvény és kötvény

A cikk átfogóan bemutatja a részvények és kötvények közötti legfontosabb különbségeket és hasonlóságokat. Megismerhetjük, mikor érdemes egyik vagy másik eszközt választani, hogyan befolyásolják a hozamot és a kockázatot, valamint milyen szerepet töltenek be a diverzifikált portfóliókban. Emellett szó esik a kötvény- és részvénytípusokról, a kamatkörnyezet hatásairól és a magyarországi adózási szabályokról is. A cél, hogy az olvasó átlátható és megalapozott döntést tudjon hozni befektetései során.

A pénzügyi világban való eligazodás nem mindig egyszerű feladat, különösen azok számára, akik most kezdenek ismerkedni a befektetések világával.

A leggyakrabban emlegetett eszközök közé tartoznak a részvények és a kötvények, amelyek két alapvetően eltérő befektetési formát képviselnek, mégis számos közös vonással is rendelkeznek. E két pénzügyi instrumentum alapos megértése elengedhetetlen minden olyan magánszemély vagy intézményi befektető számára, aki tudatosan szeretné kezelni a vagyonát, hosszú távon gyarapítani a megtakarításait, vagy egyszerűen csak jobb pénzügyi döntéseket kíván hozni.

Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogy mik a különbségek és hasonlóságok a részvények és kötvények között, hogyan működnek, milyen kockázatokkal és előnyökkel járnak, illetve mikor melyik típust érdemes választani. A cél, hogy a cikk végére tiszta képet kapj arról, hogy e két befektetési forma hogyan illeszkedik egymáshoz, és milyen szerepet tölthet be egy jól diverzifikált portfólióban.

Mi az a részvény?

A részvény egy vállalat tulajdonjogának egy darabját testesíti meg. Aki részvényt vásárol, az tulajdonosává válik az adott társaságnak, még ha csak kis mértékben is. Ez a tulajdonjog jogosultságokat is jelent:

• részesedést a vállalat nyereségéből (osztalék formájában),
• szavazati jogot a közgyűléseken (általában normál részvény esetén),
• vagyoni hányadot a cég felszámolása esetén (utolsóként, a hitelezők után).

A részvények értéke folyamatosan változik, amit több tényező befolyásol: a vállalat eredménye, iparági trendek, a gazdasági helyzet, a befektetői hangulat stb. A részvénybefektetés jellemzően nagyobb hozamlehetőséggel, de magasabb kockázattal jár.

Mi az a kötvény?

A kötvény ezzel szemben adósságinstrumentum. Amikor kötvényt vásárolsz, gyakorlatilag kölcsönt adsz egy vállalatnak, önkormányzatnak vagy az államnak. A kibocsátó vállalja, hogy egy meghatározott időpontban visszafizeti a tőkét, és a futamidő alatt kamatot fizet.

A kötvénytulajdonos tehát hitelező, nem tulajdonos. Ez kulcsfontosságú különbség a részvényhez képest. A kötvények kamatfizetése jellemzően előre meghatározott (fix vagy változó kamatozású lehet), és a kötvény lejáratakor az eredeti tőkét visszakapja a befektető – feltéve, hogy a kibocsátó fizetőképes marad.

A fő különbségek a részvény és kötvény között

Hasonlóságok a részvény és kötvény között

Bár a két eszköztípus alapvetően eltér, mégis több közös pontjuk is van:

1. Mindkettő tőkepiaci eszköz

A részvények és kötvények is tőzsdén vagy tőzsdén kívül kereskedhetők. Mindkettő a befektetési piac alapköve.

2. Likviditás

A likviditás, azaz hogy milyen könnyen lehet eladni az adott értékpapírt, mindkettő esetében változhat. A nagy forgalmú részvények és államkötvények igen likvidek, más eszközök kevésbé.

3. Árfolyammozgás

Bár a részvények árfolyama jellemzően jobban ingadozik, a kötvények esetében is történhet értékcsökkenés (pl. kamatemelés hatására).

4. Portfólió-építés alapjai

A diverzifikált portfólióban gyakran mindkét típus szerepel. A részvények a növekedést, a kötvények a biztonságot képviselik.

Mikor érdemes részvényt venni?

Részvényt akkor érdemes vásárolni, ha:

• hosszú távra tervezel (legalább 5–10 évre),
• vállalod a magasabb kockázatot a magasabb hozam reményében,
• szeretnél részesedni a vállalat növekedéséből,
• el tudod viselni az árfolyam ingadozásokat anélkül, hogy pánikba esnél.

A részvények történelmileg a legnagyobb hozampotenciált kínálják, de csak azok számára, akik képesek hosszú távon gondolkodni, és nem döntenek elhamarkodottan piaci zuhanások idején.

Mikor előnyös a kötvény?

Kötvényt akkor érdemes vásárolni, ha:

• stabil, kiszámítható bevételre vágysz (kamatfizetés),
• alacsonyabb kockázatot szeretnél vállalni,
• rövidebb távon is gondolkodsz,
• biztonságosabb portfóliót akarsz kialakítani, például idősebb korban.

A kötvények jó választást jelenthetnek például nyugdíj előtt állóknak, vagy azoknak, akik pénzügyi védőhálót szeretnének létrehozni.

A hozam-kockázat kompromisszuma

A részvények és kötvények közötti választás legfőbb kérdése a hozam-kockázat kompromisszum. Általánosságban elmondható:

• A részvények magasabb hozammal kecsegtetnek, de cserébe magasabb volatilitással és nagyobb veszteségkockázattal is járnak.
• A kötvények kiszámíthatóbb hozamot nyújtanak, és kisebb az árfolyam

A kötvények típusai

A kötvények sokféle formában léteznek, és különböző célokat szolgálhatnak. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb kötvénytípusokat:

1. Államkötvények

Az államkötvényeket a kormányzatok bocsátják ki, hogy finanszírozzák a költségvetési hiányt vagy bizonyos fejlesztési programokat. Magyarországon a legismertebb forma a Magyar Állampapír, beleértve a Prémium Magyar Állampapírt (PMÁP), amely inflációkövető kamatot biztosít. Ezek a kötvények a legbiztonságosabbnak számítanak, mert a kibocsátó az állam.

2. Vállalati kötvények

A cégek által kibocsátott kötvények magasabb hozamot kínálhatnak, de nagyobb kockázattal is járnak. A befektető kockáztatja, hogy a vállalat esetleg nem tudja visszafizetni az adósságát. Ezt a kockázatot a kötvények hitelminősítése tükrözi (pl. Moody’s, S&P besorolások).

3. Önkormányzati kötvények

Ezeket az önkormányzatok bocsátják ki fejlesztések, infrastrukturális beruházások finanszírozására. Általában szintén biztonságosnak tekinthetők, de előfordulhat helyi fizetésképtelenség.

4. Jelzálogkötvények

Olyan eszközök, amelyek mögött fedezetként például ingatlanhitelek állnak. A befektető egy konkrét portfólióból származó bevételekre számíthat.

5. Zérókupon kötvények

Ezek nem fizetnek időközbeni kamatot, hanem névérték alatt kerülnek kibocsátásra, majd lejáratkor a teljes névértéket kapja vissza a befektető. Kamatnyereség a vételár és a névérték közötti különbség.

A részvények típusai

A részvények szintén különböző formákban létezhetnek, amelyek eltérő jogokat biztosítanak a tulajdonos számára:

1. Törzsrészvény

Ez a legelterjedtebb típus, amely szavazati jogot és osztalékhoz való jogot is biztosít. A tulajdonos részesülhet a vállalat nyereségéből és döntési folyamatában is részt vehet a közgyűléseken keresztül.

2. Elsőbbségi részvény

Ez a részvényfajta előnyt biztosít az osztalékfizetésnél, illetve a vállalat felszámolása esetén az eszközök elosztásánál. Ugyanakkor gyakran nem jár vele szavazati jog.

3. Kamatozó részvény

Egyes különleges esetekben léteznek fix vagy változó kamatot fizető részvények is, amelyek egyfajta hibrid eszközként működnek a részvény és a kötvény között.

Befektetői szempontok: mikor melyiket válasszuk?

A részvények és kötvények közötti választás attól függ, hogy milyen céljai, kockázattűrő képessége és időtávja van a befektetőnek.

1. Részvény akkor ajánlott, ha:

• hosszú távú hozamra törekszünk,
• képesek vagyunk kezelni az árfolyam-ingadozásokat,
• részesedni akarunk a gazdasági növekedésből és a vállalati nyereségből,
• nem elsődleges szempont a kiszámíthatóság.

2. Kötvény akkor ajánlott, ha:

• előnyben részesítjük a stabil, előre kalkulálható hozamot,
• kevésbé toleráljuk a kockázatot,
• rövidebb vagy középtávon gondolkodunk,
• biztonságos, eszközalapú portfóliót építünk.

Kombinált stratégia: portfólióépítés részvényekkel és kötvényekkel

A modern befektetési gyakorlat szerint a részvényeket és kötvényeket gyakran kombinálják a portfólióban. Ennek célja a diverzifikáció, azaz a kockázatok szétosztása.

A klasszikus 60-40-es szabály szerint a portfólió 60%-a részvényekből, 40%-a kötvényekből áll. Fiatalabb befektetők számára a részvényarány növelhető, idősebb korban pedig a biztonság kedvéért célszerű több kötvényt tartani.

Kamatkörnyezet hatása a kötvényekre és részvényekre

1. Kötvény esetén:

• A kamatemelés csökkenti a korábban kibocsátott kötvények piaci értékét (mert újak magasabb kamatot kínálnak).
• A kamatsüllyedés növeli a régebbi kötvények értékét.

2. Részvény esetén:

• A kamatemelés visszavetheti a részvénypiacot, mivel a drágább hitel nehezíti a vállalatok növekedését.
• A kamatcsökkentés általában kedvez a részvénypiacnak, mivel olcsóbbá válik a finanszírozás, és megnő a kereslet a kockázatosabb eszközök iránt.

Adózási különbségek Magyarországon

A részvények és kötvények jövedelme másként adózik Magyarországon:

• Részvények esetében az osztalékjövedelem és az árfolyamnyereség 15% személyi jövedelemadóval (SZJA) adózik. Bizonyos esetekben szochó (szociális hozzájárulási adó) is terhelheti.
• Kötvények kamata is 15% SZJA-val adózik, de 2019 óta a lakossági állampapírokra (pl. PMÁP, BMÁP) adómentesség vonatkozik. Ez jelentős előnyt jelenthet a hosszú távú megtakarítóknak.