Előtörlesztés

Mi az előtörlesztés?

Az előtörlesztés azt jelenti, hogy a hitelszerződésben vállalt ütemezéshez képest hamarabb fizetsz vissza egy nagyobb összeget a tartozásodból. Ez lehet részleges előtörlesztés, amikor csak a fennálló tőketartozás egy részét fizeted vissza, és lehet teljes előtörlesztés, vagyis végtörlesztés, amikor a teljes tartozást lezárod.

A fogyasztói hitelekre vonatkozó magyar szabályozás szerint a fogyasztó minden esetben élhet a részleges vagy teljes előtörlesztés lehetőségével. Előtörlesztéskor a hitelezőnek csökkentenie kell a hitel teljes díját az előtörlesztett részre jutó, hátralévő időszakra eső kamattal és egyéb díjakkal. Ez azért fontos, mert ha korábban visszafizeted a tartozás egy részét, akkor arra a részre a jövőben már nem fizetsz kamatot.

A hétköznapokban ez úgy néz ki, hogy például kapsz egy nagyobb bónuszt, eladsz egy autót, örökölsz, vagy egyszerűen összegyűlik egy jelentősebb megtakarításod, és felmerül benned: érdemes-e ezt a hitelbe betenni?

Miért lehet előnyös az előtörlesztés?

Az előtörlesztés legnagyobb előnye, hogy csökkenhet a fennálló tőketartozásod. Mivel a hitelkamatot a fennálló tartozás után fizeted, a kisebb tőke idővel alacsonyabb kamatterhet jelenthet. Ez különösen hosszú futamidejű lakáshitelnél lehet látványos, ahol a teljes visszafizetendő összeg jelentős részét a kamat adja.

Előtörlesztés után jellemzően két irány közül lehet választani, de a pontos lehetőséget mindig a banki szerződés és az adott bank gyakorlata határozza meg. Az egyik lehetőség, hogy a havi törlesztőrészleted csökken, miközben a futamidő nagyjából változatlan marad. A másik, hogy a törlesztőrészlet hasonló szinten marad, de a futamidő rövidül. Pénzügyi szempontból gyakran a futamidő rövidítése eredményez nagyobb kamatmegtakarítást, de a havi teher csökkentése is értékes lehet, ha nagyobb biztonságot szeretnél a családi költségvetésben.

Előtörlesztés vagy végtörlesztés: mi a különbség?

A két fogalom hasonló, de nem ugyanaz. Az előtörlesztés tágabb kifejezés, amely minden olyan esetet magában foglal, amikor a szerződés szerinti ütemezésnél korábban fizetsz vissza valamennyit a hitelből.

A végtörlesztés ennek egy speciális esete: ilyenkor a teljes fennálló tartozást rendezed, és a hitel megszűnik. Lakáshitelnél ez például akkor fordulhat elő, ha eladod az ingatlant, kiváltod a régi hiteledet egy új hitellel, vagy nagyobb összeghez jutsz, és teljesen le akarod zárni a kölcsönt.

A döntés szempontjából azért fontos a különbség, mert részleges előtörlesztésnél a hitel tovább él, csak kisebb tartozással. Végtörlesztésnél viszont a teljes jogviszony lezárul, ami jelzáloghitelnél további adminisztratív lépésekkel is járhat, például a jelzálogjog törlésével.

Milyen díja lehet az előtörlesztésnek?

Az előtörlesztésnek sok esetben díja van, ezért nem elég csak azt megnézni, mennyit tudsz befizetni. Azt is ki kell számolni, hogy a díj levonása után mennyi kamatot takarítasz meg.

A fogyasztói hiteleknél a jogszabály külön kezeli a jelzáloggal nem biztosított hiteleket és a jelzáloghiteleket. Nem jelzáloghitelek esetén, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a kamat rögzített, a költségtérítés főszabály szerint legfeljebb az előtörlesztett összeg 1 százaléka lehet, ha a hitel lejáratáig több mint egy év van hátra, és legfeljebb 0,5 százalék, ha egy évnél kevesebb van hátra. A jogszabály azt is kimondja, hogy 12 hónapon belül egy alkalommal nem kérhető ilyen költségtérítés, ha az előtörlesztett összeg nem haladja meg a 200 ezer forintot.

Jelzáloghitelnél más szabályok érvényesek. A hitelező jogosult lehet az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, méltányos költségeinek megtérítésére, de ennek mértéke főszabály szerint nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1,5 százalékát. Jelzáloglevéllel finanszírozott vagy refinanszírozott kölcsönnél bizonyos esetekben ez a plafon 2 százalék lehet. A jogszabály azt is rögzíti, hogy ezen felül további fizetési kötelezettség nem írható elő az előtörlesztés során.

A Minősített Fogyasztóbarát Lakáshiteleknél kedvezőbb és egyszerűbben értelmezhető szabály is megjelenik: az MNB tájékoztatója szerint az előtörlesztési díj nem lehet több az előtörlesztett összeg 1 százalékánál, lakás-takarékpénztári megtakarításból pedig díjmentes az előtörlesztés.

Mikor éri meg az előtörlesztés?

Az előtörlesztés akkor éri meg igazán, ha a megtakarított kamat nagyobb, mint az előtörlesztés díja és az alternatív lehetőségek elmaradt haszna. Ez elsőre bonyolultan hangzik, de valójában három kérdésre kell válaszolnod.

Először: mennyi kamatot spórolsz azzal, hogy csökkented a tartozást? Másodszor: mennyibe kerül maga az előtörlesztés? Harmadszor: mire használnád a pénzt, ha nem a hitelbe tennéd?

Ha például a hiteled kamata magasabb, mint amekkora biztonságos hozamot a pénzed máshol reálisan elérhetne, akkor az előtörlesztés jó döntés lehet. Ha viszont nagyon kedvező kamatozású, hosszú időre fixált hiteled van, miközben a pénzt magasabb hozamú, likvid és alacsony kockázatú megtakarításban tudnád tartani, akkor nem biztos, hogy az előtörlesztés a legjobb megoldás.

Egyszerű példa: hogyan gondolkodj róla?

Tegyük fel, hogy van egy lakáshiteled, amelyből 20 millió forint tartozásod van még hátra, és 2 millió forintot tudnál előtörleszteni. Ha az előtörlesztési díj 1 százalék, akkor a díj 20 ezer forint lenne. Ha a 2 millió forint előtörlesztése a következő években ennél lényegesen több kamatot takarít meg, akkor pénzügyileg kedvező lehet a lépés.

A valódi döntéshez azonban nem elég csak ezt nézni. Ha a 2 millió forint az összes tartalékod, akkor kockázatos lehet teljes egészében betenni a hitelbe. Egy váratlan kiadás, munkahelyi bizonytalanság, egészségügyi költség vagy lakásfelújítási probléma esetén könnyen előfordulhat, hogy újabb, drágább hitelre lenne szükséged.

Ezért az előtörlesztésnél nemcsak az a kérdés, hogy matematikailag megéri-e, hanem az is, hogy a pénzügyi biztonságod megmarad-e utána.

Havi törlesztő csökkentése vagy futamidő rövidítése?

Részleges előtörlesztés után sok esetben felmerül a kérdés: inkább a havi törlesztőt csökkentsd, vagy a futamidőt rövidítsd?

Ha a havi költségvetésed szoros, a törlesztőrészlet csökkentése nagyobb biztonságot adhat. Ha viszont kényelmesen fizeted a jelenlegi részletet, és hosszú távon szeretnél kevesebb kamatot fizetni, a futamidő rövidítése lehet erősebb pénzügyi döntés.

Mikor nem biztos, hogy jó ötlet?

Az előtörlesztés nem mindig a legjobb döntés. Nem érdemes automatikusan minden megtakarítást a hitelbe tenni. Ha nincs vésztartalékod, először azt érdemes felépíteni. Egy lakáshitel mellett különösen fontos, hogy legyen néhány havi megélhetési tartalékod, mert a hitel törlesztése akkor is esedékes, ha közben váratlan kiadásod keletkezik.

Szintén óvatosan kell kezelni az előtörlesztést, ha a pénzre belátható időn belül szükséged lehet. Ilyen lehet például költözés, gyerekvállalás, autócsere, felújítás, vállalkozásindítás vagy egészségügyi kiadás. A hitelbe betett pénz nem olyan könnyen hozzáférhető, mint egy megtakarítási számlán vagy állampapírban tartott összeg.

Nem biztos, hogy jó döntés az előtörlesztés akkor sem, ha a hiteled kamata alacsony, a konstrukció kedvező, és közben a pénzed biztonságos formában is hasznosulhat. Ilyenkor érdemes összehasonlítani a hitelkamatot, az elérhető megtakarítási hozamot, az adózást, a likviditást és a saját kockázattűrésedet.

Előtörlesztés hitelkiváltással: más logika

Van olyan helyzet, amikor nem saját megtakarításból törlesztesz elő, hanem egy új hitellel váltod ki a régit. Ez technikailag végtörlesztést jelenthet a régi hitelnél, de a cél nem a hitelmentesség, hanem a kedvezőbb feltételek elérése.

Hitelkiváltás akkor lehet érdekes, ha az új hitel kamata, THM-je, törlesztője vagy teljes visszafizetendő összege érdemben kedvezőbb, mint a meglévő konstrukcióé. Ilyenkor viszont nemcsak az új kamatot kell nézni, hanem a régi hitel végtörlesztési díját, az új hitel induló költségeit, az értékbecslést, a közjegyzői díjat, a földhivatali költségeket és az adminisztrációs időt is.

Jó döntés csak akkor születik, ha a teljes csomagot hasonlítod össze, nem csupán az első havi törlesztőrészletet.

Tipikus hibák előtörlesztésnél

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy valaki csak az előtörlesztési díjat nézi, és nem számolja ki a kamatmegtakarítást. Pedig lehet, hogy egy kisebb díj mellett is jelentős megtakarítást ér el, különösen hosszú hátralévő futamidőnél.

A másik hiba, hogy az ügyfél teljesen lenullázza a megtakarításait. Ez rövid távon jó érzés lehet, mert csökken a tartozás, de pénzügyileg sérülékeny helyzetet teremthet.

A harmadik félreértés, hogy minden hitelnél ugyanazok a szabályok. A személyi kölcsön, a lakáshitel, a szabad felhasználású jelzáloghitel, a támogatott hitel és a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel előtörlesztési feltételei eltérhetnek. Mindig a saját szerződésed, hirdetményed és banki tájékoztatód alapján érdemes dönteni.

Hogyan készülj fel az előtörlesztésre?

Először kérj pontos előtörlesztési tájékoztatást a banktól. Jelzáloghitel esetén a jogszabály szerint a hitelezőnek a szándék bejelentése után papíron vagy más tartós adathordozón rendelkezésre kell bocsátania az előtörlesztésre vonatkozó információkat, annak számszerűsített következményeit és a felszámítható költségek megállapításának módját. A hitelezőnek az előtörlesztési szándék bejelentése után 5 munkanapon belül kell megadnia a szükséges információkat, majd az előtörleszteni kívánt összeg rendelkezésre bocsátását követően legkésőbb 5 munkanapon belül el kell számolnia az előtörlesztést.

Ezután számold ki, hogy a befizetés után mennyi lesz a fennálló tartozás, hogyan változik a havi törlesztő vagy a futamidő, mekkora díjat kell fizetned, és mennyi tartalékod marad. Csak ezután érdemes dönteni.

Nem mindig a gyorsabb visszafizetés a legjobb

Az előtörlesztés erős pénzügyi eszköz lehet, mert csökkentheti a hitelterhet és a teljes visszafizetendő összeget. Mégsem automatikusan jó döntés minden helyzetben. Akkor működik igazán jól, ha a lépés után is marad biztonsági tartalékod, a díjak nem viszik el a megtakarítás lényegét, és a pénzednek nincs jobb, számodra fontosabb helye.

A jó kérdés tehát nem csak az, hogy „be tudok-e fizetni most egy nagyobb összeget?”. Inkább az, hogy „ezzel javul-e a teljes pénzügyi helyzetem?”. Ha a válasz igen, az előtörlesztés sokat segíthet abban, hogy kevesebb kamatot fizess, hamarabb szabadulj a hiteltől, vagy könnyebben lélegezzen a havi költségvetésed.