Hitel felvétele vállalkozóként: milyen jövedelmet fogadnak el a bankok?

Vállalkozóként hitelt felvenni nem azért nehéz, mert a bank nem szereti a vállalkozókat, hanem mert a jövedelmedet másképp kell bizonyítani, és a bank a bevétel helyett a kiszámítható, igazolható, adózott pénzáramlást keresi. A legtöbb elutasítás abból jön, hogy az ügyfél bevételt mutat, miközben a bank a megtartható jövedelmet számolja; vagy a vállalkozás papíron nyereséges, de a bank szerint ingadozó. A cikk végigveszi, mely jövedelemtípusokat szokták elfogadni (egyéni vállalkozó, társas vállalkozás, osztalék, megbízási díj, bér, vállalkozói kivét), mit néznek a bevallásokban, milyen időtáv számít, és gyakorlati példákon keresztül megmutatja, hogyan tudsz úgy felkészülni, hogy a banki számítás neked kedvezzen.

Miért más a vállalkozói jövedelem megítélése, mint az alkalmazotti?

Alkalmazottként a banknak viszonylag egyszerű dolga van: van havi bér, van munkaszerződés, és a jövedelem sokszor egyenletes. Vállalkozóként a kép összetettebb. A jövedelmed lehet egyszerre több forrásból, lehet szezonális, lehet olyan hónap, amikor nagy a bevétel, de magas a költség, és lehet, hogy a pénz nem a saját számládon „landol”, hanem a cégben marad.

A bank viszont ugyanazt akarja mindenkinél: azt a részt, amit biztonsággal fizetőképességnek tekinthet, és amire hosszabb távon is alapozni tud. Ezért a vállalkozóknál a bank nem egyetlen papírt néz, hanem képet épít: mennyire stabil a tevékenységed, mennyire igazolható a jövedelmed, van-e tartalék a cégben, és mennyire kockázatos az, hogy a következő évben is ugyanígy termel.

A kulcsmondat: a bank nem a bevételedet finanszírozza, hanem a törlesztőképességedet.

Mit jelent a gyakorlatban az, hogy „elfogadott jövedelem”?

A banki nyelvben az „elfogadott jövedelem” általában azt jelenti, hogy:

• igazolt (hivatalos iratokból látszik)

• adózott (a bank a tiszta, szabályos pénzt szereti)

• tartós (nem egyszeri kiugrás, hanem több időszak alapján is megvan)

• fenntartható (a tevékenységből reálisan jön továbbra is)

• nem túlterhelt (a már meglévő hitelek és költségek mellett is marad rá fedezet)

A bank a vállalkozói jövedelmet gyakran lefordítja egy havi összegre. És itt jön a félreértés: hiába mutatsz egy magas éves bevételt, ha a bank szerint abból csak egy kisebb rész számít megtartható jövedelemnek.

Milyen jövedelmeket fogadnak el leggyakrabban a bankok vállalkozóknál?

Az elfogadhatóság bankonként eltérhet, de a logika hasonló. Alább a leggyakoribb, a bankok által jó eséllyel számítható jövedelmek.

1) Vállalkozói kivét és bér

Ha egyéni vállalkozóként rendszeresen veszel ki pénzt, vagy társas vállalkozásnál bért kapsz a saját cégedből, az sok bank szemében stabilabbnak számít, mert havi jellegű. A bank itt azt nézi, hogy:

• mennyi ideje folyósítod magadnak

• van-e mögötte valós teljesítmény

• mennyire egyenletes

• milyen terhek vannak rajta

Gyakorlati példa:
KATA helyett olyan működésed van, hogy havonta fix összeget utalsz magadnak „bér” vagy „kivét” jelleggel. A bank ezt könnyebben kezeli, mint ha negyedévente egyszer veszel ki nagy összeget.

2) Osztalék (társas vállalkozásoknál)

Az osztalék sokaknál nagy szám a papírokon, de banki szemmel trükkös. Miért? Mert:

• lehet egyszeri, kiugró tétel

• a cég döntése, hogy fizet-e a jövőben

• lehet, hogy a cég működéséhez kellene a pénz

A bank gyakran óvatosan számol vele: több év átlagát nézi, vagy csak részben veszi figyelembe.

Gyakorlati példa:
Ha tavaly volt nagy osztalék, de előtte két évig alig, akkor a bank nem a tavalyi csúcsból indul ki, hanem átlagol, és még levonhat belőle biztonsági „tartalékot”.

3) Egyéni vállalkozói jövedelem adóbevallás alapján

Egyéni vállalkozóknál a bank sokszor a bevallás adataiból számol. A lényeg, hogy nem a bevétel a fő szám, hanem az, ami költségek és adó után marad, és ami rendszeresen újratermelhető.

Itt gyakori pontok:

• mennyi volt a jövedelem több időszakban

• mennyire ingadozott

• milyen arányú a költség a bevételhez képest

• van-e adótartozás, elmaradás

4) Megbízási díj, szerződéses díj 

Sok vállalkozó valójában „kvázi alkalmazott”: ugyanannak a partnernek dolgozik hónapról hónapra, szerződés alapján, számlázva. A bankok ezt elfogadhatják, ha:

• van több hónapos folytonosság

• a számlák és beérkezések egyértelműek

• a szerződés alapján látható a jövőbeni együttműködés

Gyakorlati példa:
Ha 12 hónapja ugyanannak a cégnek számlázol, és a bevételed nagy része onnan jön, a bank ezt gyakran stabilnak látja. Ha viszont 3 hónapja indult, még kevés.

5) Bér + vállalkozói bevétel együtt

Sokan mellékállásban vállalkoznak. Ha van stabil alkalmazotti bér és mellette vállalkozói jövedelem, a bank sokszor a bérre támaszkodik, és a vállalkozói részt óvatosan vagy részben számítja be.

Ez jó stratégia lehet, ha a vállalkozás még „fiatal”, de már termel.

Mely jövedelmek a legproblémásabbak banki szemmel?

Itt nem arról van szó, hogy „tilos”, hanem arról, hogy a bank sokkal szigorúbb feltételekkel fogadja el, vagy egyáltalán nem számol vele.

1) Készpénzes bevételek, amelyek nem követhetők

Ha a bevétel nem látszik bankszámlán, vagy nincs jól dokumentálva, a bank nem tud vele mit kezdeni. A „nekem megvan, csak nem utalom be” típusú pénz a hitelbírálatnál gyakorlatilag nem létezik.

2) Egyszeri nagy projektek

Egy nagy munka vagy egyszeri bevétel jól hangzik, de a bank azt kérdezi: „megismételhető?” Ha nem, akkor vagy nem számítják be, vagy csak erős óvatossággal.

3) Rövid múltú vállalkozás

Pár hónapos működésnél nincs elég adat. Ilyenkor a bank gyakran minimum időt vár el (múltbeli bevételek, lezárt üzleti év), vagy pótfedezetet kér.

4) Papíron „kicsi” jövedelem, valóságban „nagy”

Ez nagyon tipikus: a vállalkozó optimalizál, kevés jövedelmet mutat, a pénz bent marad a cégben, vagy költségként jelenik meg. Rövid távon ez adózási szempontból kényelmes, de hitelfelvételnél visszaüt: a bank abból számol, ami a papíron látszik.

Mit néznek a bankok a vállalkozásban? 5 konkrét szempont

1) Működési idő és folytonosság

Minél régebb óta működik a vállalkozás megszakítás nélkül, annál jobb. A bank azt keresi, hogy a jövedelem nem „véletlenül” jelent meg.

2) Bevétel ingadozása

Nem baj, ha szezonális, de legyen magyarázható. Ha egyik évben jó, másikban gyenge, a bank általában a gyengébb időszakból indul ki.

3) Tevékenységi kör és kockázat

Van, amit a bank kockázatosabbnak lát: erősen ciklikus ágazatok, bizonytalan piaci környezet, vagy olyan terület, ahol gyakori a bevétel hirtelen eltűnése.

4) Köztartozásmentesség és fizetési fegyelem

Ha volt elmaradás, a bank óvatosabb. A „rendszeresen késve fizetek” jelleg rossz jel, még akkor is, ha végül mindig rendezve lett.

5) Magánpénzügyek és vállalkozás kapcsolata

A bank azt is figyeli, mennyire rendezett a magánszámlád: látszik-e, hogy a vállalkozói jövedelem „hazajön”, és van-e belőle rendszeres megélhetés.

Gyakorlati példák: hogyan számol a bank vállalkozói jövedelemmel?

Példa 1: Egyéni vállalkozó, magas bevétel, magas költség

• Éves bevétel: magas

• Költségek: nagyon magasak

• Papíron maradó jövedelem: közepes

Banki logika: nem a bevételből indulnak ki, hanem abból, ami marad. Hiába „nagy a forgalom”, ha a nyereség kicsi és ingadozó.

Példa 2: Kft. tulajdonos, alacsony bér, nagy osztalék

• Havi bér: alacsony

• Osztalék: egyszer nagy

Banki logika: a bér stabilabb, az osztalékot átlagolják, és lehet, hogy csak részben veszik figyelembe. Sokszor jobban jársz, ha a bér arányát tudatosan rendezed.

Példa 3: Számlázós szakember egy nagy ügyféllel

• Bevétel: havonta rendszeres

• Szerződés: hosszabb távú

Banki logika: ha követhető és folyamatos, sok bank úgy kezeli, mintha „kvázi bér” lenne, de jellemzően óvatosabb levonásokkal.

Összehasonlítás: hitel helyett milyen pénzügyi lehetőségek vannak vállalkozóként?

A hitel nem mindig a legjobb első megoldás. Attól függ, mire kell a pénz, és mennyire sürgős.

1) Vállalkozói megtakarítás és tartalék

A legolcsóbb forrás, mert nincs kamat. Cserébe ha minden tartalékot elköltesz, sérül a biztonságod. Jó döntés lehet kisebb beruházásra, ha marad védőháló.

2) Faktoring jellegű megoldás (számla gyors pénzzé tétele)

A lényege, hogy a kintlévőségedből lesz gyors pénz. Akkor lehet jó, ha stabil vevőid vannak és a gond a hosszú fizetési határidő.

3) Lízing (eszközre, autóra)

Ha konkrét eszközt veszel, a lízing sokszor egyszerűbb, mert az eszköz maga is biztosíték jellegű. Itt a bank kevésbé a „szabad jövedelemre”, inkább az eszköz értékére és a cég működésére támaszkodik.

4) Társ bevonása vagy tőkepótlás

Ha nem akarsz törlesztést, lehet társ vagy befektető. Cserébe részt adsz a döntésből vagy a nyereségből. Nem mindenkinek való, de bizonyos növekedési helyzetekben jobb, mint a hitel.

Összegzés: hitel akkor jó, ha kiszámíthatóan vissza tudod fizetni, és a beruházás várhatóan többet termel, mint a hitel teljes költsége. Rövid távú likviditási gondra sokszor jobb a kintlévőség kezelése vagy a tartalék.

Tipp: hogyan „tedd bankbaráttá” a vállalkozói jövedelmedet?

Nem trükkökről van szó, hanem kiszámíthatóságról.

1) Alakíts ki rendszeres magánjövedelmet.
Ha lehet, ne évente egyszer „nagyot vegyél ki”. A bank jobban szereti a havi jellegű jövedelmet, mert könnyebb rá tervezni.

2) Tartsd tisztán a pénzmozgást.
A vállalkozás bevételei menjenek bankszámlára, a magánkiadások pedig legyenek elkülönítve. Ha a bank látja az időrendet és a rendszerességet, kisebb a bizonytalanság.

Fontos: A bank nem a számláidat nézi, hanem a történetet mögötte

A vállalkozói hitelbírálat lényege, hogy a bank egy történetet akar látni, ami igazolható:

• hogyan termel a vállalkozás

• hogyan lesz ebből személyes jövedelmed

• mennyire stabil ez több időszakon át

• mi történik, ha jön egy gyengébb hónap

Ha ezt a történetet te rendezetten meg tudod mutatni (bevallások, kivétek, számlaforgalom, szerződések), akkor vállalkozóként is lehet nagyon jó esélyed.

Rövid összefoglaló tanács a cikk végére

Vállalkozóként akkor kapsz jó eséllyel hitelt, ha nem a bevételedet próbálod „eladni” a banknak, hanem a bizonyítható, tartósan megtermelt, adózott jövedelmedet. Készülj úgy, hogy legyen időrend, legyen rendszeres magánjövedelem, és a papírok ugyanazt mondják, mint a bankszámlád. A bank a kiszámíthatóságot fizeti meg – te pedig a felkészüléssel tudod ezt megmutatni.