Kétgyermekes anya vagy? 2026-tól akár havi százezrekkel több maradhat nálad – így hozd ki belőle a maximumot

2026. január 1-jétől elindult a kétgyermekes édesanyák személyi jövedelemadó-mentességének bevezetése: elsőként a 40 év alattiak munkából származó jövedelme válik adómentessé. Ez a gyakorlatban azonnali nettó béremelkedést jelenthet, miközben a családi kedvezmény összege is tovább nő. A cikkben konkrét példákon keresztül mutatjuk meg, kinek mennyit érhet a mentesség, hogyan érdemes kérni a munkáltatónál, mivel lehet együtt jól használni, és mire kell figyelni, hogy ne maradjon pénz az asztalon.

Mi változik 2026-tól, és miért számít ez a családi kasszában?

A személyi jövedelemadó a legtöbb munkavállalónál a fizetés egyik legnagyobb „láthatatlan” levonása. Ha ez a te esetedben megszűnik, az olyan, mintha a munkáltató egyik hónapról a másikra érdemi béremelést adott volna – csak éppen nem a cég fizeti, hanem a szabály változik.

A kétgyermekes édesanyák mentessége 2026-tól fokozatosan indul: első körben a 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák esetében a munkával szerzett jövedelem után nem kell személyi jövedelemadót fizetni. A következő években a korhatár lépcsőzetesen emelkedik, így a mentesség egyre több kétgyermekes anyára terjed ki.

A lényeg: nem egy egyszeri támogatásról van szó, hanem egy olyan változásról, amely minden bérkifizetésnél érezhető lehet. Emiatt a hatása nemcsak a havi költségvetésben, hanem a hosszabb távú pénzügyi döntésekben (lakáshitel, megtakarítás, tartalék) is komoly.

Kinek jár a kétgyermekes anyák SZJA-mentessége?

A jogosultság lényege, hogy az érintett édesanya két gyermek után a szabályban rögzített feltételek szerint jogosultnak minősül. Ide tartozhat a vér szerinti és az örökbefogadó szülő is. A jogosultság gyakorlati értelmezése a mindennapokban általában ott dől el, hogy a családi ellátások és a gyermeknevelés ténye igazolható-e a megszokott módon.

Milyen jövedelemre vonatkozik – és mire nem?

A döntő különbség a félreértések elkerüléséhez: a mentesség a munkából származó jövedelmekre vonatkozik. Tipikusan ilyen lehet:

• munkabér,

• egyéb keresőtevékenységből származó jövedelem (például vállalkozói jellegű jövedelem).

A mindennapi pénzügyi tervezésben ez azért lényeges, mert ha valakinek többféle bevétele van, akkor a mentesség hatása nem minden forintra egyformán jelentkezik. Érdemes úgy számolni, hogy a „havi plusz” alapja elsősorban a fizetésed, illetve a rendszeres, munkához kötődő bevételed.

Gyakorlati példák: mennyivel nőhet a nettód?

A személyi jövedelemadó kulcsa 15%. Ha egy adott jövedelem adómentes lesz, akkor ennek a 15%-a nálad marad. A valós életben a pontos összeg függ attól, hogy mekkora a bruttó béred, és van-e olyan sajátosság, ami módosítja az adóalapot, de jó közelítéssel így lehet gondolkodni:

1) Példa: bruttó 400 000 Ft bér

• 15% személyi jövedelemadó: 60 000 Ft

• Ennyivel nőhet a nettód havonta, ha a teljes bérre érvényes a mentesség.

• Éves szinten ez 720 000 Ft.

2) Példa: bruttó 550 000 Ft bér

• 15% személyi jövedelemadó: 82 500 Ft

• Éves szinten: 990 000 Ft.

3) Példa: bruttó 700 000 Ft bér

• 15% személyi jövedelemadó: 105 000 Ft

• Éves szinten: 1 260 000 Ft.

Ha eddig úgy érezted, hogy „hiába nő a fizetés, elviszik a levonások”, ez a változás pont azért erős, mert a teljes adó eltűnhet a jogosult jövedelemről.

Hogyan érdemes igényelni, hogy már a következő fizetésben látszódjon?

A legtöbb hibát az okozza, hogy valaki jogosult, mégsem kéri időben, ezért hónapokig ugyanúgy vonják tőle az adót, mintha semmi nem változott volna. Pedig az alapelv egyszerű: előleget akkor nem vonnak, ha erről nyilatkozatod van.

A gyakorlati menet így néz ki:

1. Adóelőleg-nyilatkozat leadása a munkáltatónak (vagy kifizetőnek), legegyszerűbben a NAV online nyomtatványkitöltő rendszerében (ONYA). A kedvezmény már a januári bérkifizetéssel érvényesül.

2. Ha ezt év közben adod le, akkor onnantól a havi kifizetésnél már érvényesíthető.

3. Ha valamiért nem adtad le, a mentesség később is érvényesíthető az éves adóbevallásban – csak akkor egy összegben kapod vissza, nem havonta.

Mit jelent a „fokozatos bevezetés” a következő években?

A lépcsőzetesség lényege, hogy a mentesség nem egyszerre terjed ki minden kétgyermekes anyára, hanem évről évre szélesebb korcsoportra. Ez két fontos következménnyel jár:

• Ha most kimaradsz a korhatár miatt, érdemes előre megtervezni, hogy a te belépési évedben milyen hatása lesz a családi költségvetésre.

• Ha most bekerülsz, akkor a mentesség pénzügyi előnyeit célszerű nem „észrevétlenül elköltetni”, hanem tudatos célra terelni.

SZJA-mentesség és családi kedvezmény: hogyan fér össze a kettő?

Sokan itt rontják el a számolást: „ha adómentes vagyok, akkor a családi kedvezmény már nem számít”. Ez részben igaz lehet, de nem úgy, ahogy elsőre hangzik.

A valós helyzet

• A kétgyermekes anya SZJA-mentessége azt jelenti, hogy nincs személyi jövedelemadó, amiből kedvezményt lehetne „leírni”.

• Viszont a családi kedvezmény megosztható a szülők között, és van olyan része is, amely járulékkedvezményként érvényesíthető.

Ez a gyakorlatban oda vezet, hogy egy jól beállított családi megosztással elérhető, hogy:

• a mentesség előnye a te nettódban jelenjen meg,

• a családi kedvezmény pedig ott hasznosuljon, ahol ténylegesen „van miből” érvényesíteni (például az apa jövedelménél, ha nála van adó/járulék, amiből levonható).

2026-tól emelkedő családi kedvezmény – miért fontos ez most?

A családi adókedvezmény összege 2026. január 1-jétől tovább nő. A hétköznapi tervezésben ez azért erős, mert a kétgyermekes családoknál egyszerre jelentkezhet:

• az anya SZJA-mentessége (ha érintett korcsoport),

• és a magasabb családi kedvezmény (megfelelő megosztással).

Következmény: ugyanabban a háztartásban több ponton nőhet a „hazavihető” összeg, ezért érdemes családi szinten együtt nézni, nem csak a saját bérpapírodat.

Összehasonlítás: mit ér ez más pénzügyi lehetőségekhez képest?

A legtöbb pénzügyi „trükk” apránként javítja a helyzetet: kicsit jobb bankszámla, kicsit olcsóbb biztosítás, némi költségcsökkentés. Az SZJA-mentesség viszont más kategória: a teljes adó eltűnése általában nagyobb hatású, mint sok „okos spórolás” együtt.

1) Fizetésemelés kérése

Tegyük fel, hogy eddig bruttó 550 000 Ft-ot kerestél. Az SZJA-mentesség miatt a nettód kb. 82 500 Ft-tal nőhet.
Ha ugyanezt fizetésemeléssel akarnád elérni, általában jóval nagyobb bruttó emelésre lenne szükség, mert a bérnövelésnél a levonások továbbra is megmaradnak.

Vagyis: amit a mentesség ad, azt „piaci béremeléssel” sokszor nehezebb összehozni.

2) Családi kedvezmény önmagában

A családi kedvezmény nagyon hasznos, de kétgyermekes helyzetben sokszor a teljes előny kihasználása attól függ, hogy a családban kinek mekkora a jövedelme, és hol van elegendő adó/járulék, amiből levonható.
Az SZJA-mentesség ezzel szemben közvetlen: ha jogosult vagy, a saját munkajövedelmednél rögtön látszik.

3) Havi „apró optimalizálások” (bankköltség, előfizetések)

Ezekkel reálisan pár ezer–tízezer forint fogható meg havonta. Hasznos, de a kétgyermekes anyák SZJA-mentessége akár több tízezer vagy százezer feletti különbséget is jelenthet havonta – tehát sokszoros nagyságrend.

Mire érdemes fordítani a plusz pénzt? Két bevált irány

Az extra nettó gyorsan „eltűnik”, ha nem adsz neki célt. A legjobb megközelítés az, ha úgy kezeled, mintha külön bevétel lenne, ami eddig nem létezett.

1) Biztonsági tartalék felépítése (3–6 hónap)

Ha például 80–100 ezer forinttal nő a havi nettód, akkor egy 500–600 ezer forintos tartalék fél év alatt is összejöhet.
A tartalék nem látványos, de válsághelyzetben (betegség, munkahelyváltás, váratlan kiadás) az egyik legjobb „családi biztosítás”.

2) Hitelcsökkentés – okosan, nem vakon

Sokan elsőből előtörlesztenének, mert „a hitel a rossz”. Ez jó lehet, de csak akkor, ha:

• van már legalább minimális tartalékod,

• és az előtörlesztés költsége, illetve a kamatszint alapján valóban megéri.

Gyakorlati példa: ha a mentesség miatt havi 82 500 Ft-tal nő a nettód, és ezt célzottan hitelbe tolod, az éves szinten közel 1 millió forint „plusz erőt” adhat a törlesztéshez. De tartalék nélkül ez kockázatos lehet.

A mentesség nem helyettesíti a tudatos pénzügyi rendet

Az adómentesség önmagában nem oldja meg, ha a pénz ugyanúgy elfolyik. A különbséget az adja, ha a pluszt rendszerré alakítod:

• a fizetés napján automatikusan elkülönítesz belőle,

• a maradékból gazdálkodsz,

• és negyedévente felülvizsgálod, mennyit javított a családi mérlegen.

Rövid összefoglaló tanács a végére

Ha 2026-tól érintett vagy a kétgyermekes anyák SZJA-mentességében, kezeld úgy, mintha kaptál volna egy jelentős béremelést: ne hagyd, hogy észrevétlenül elfolyjon. Először intézd el a nyilatkozatot, hogy már a kifizetésnél érvényesüljön. Utána családi szinten hangoljátok össze a kedvezményeket, hogy a családi kedvezmény ott hasznosuljon, ahol a legtöbbet ér. A plusz pénz felét pedig legalább az első hónapokban irányítsd tartalékba vagy célzott hitelcsökkentésbe – így a mentesség nemcsak több pénzt ad, hanem stabilabb jövőt is.