Túlhitelezési csapda 2026: Miért utasít el a bank, ha a fizetésed fele megmarad? – Így változtak a JTM szabályok

2026-ban sok hiteligénylő szembesül azzal, hogy hiába férne bele papíron a törlesztő a jövedelmébe, a bank mégis elutasítja a kérelmét. A JTM szabályok csak a keretet adják, a valódi döntést a banki scoring és a megélhetési költségek levonása határozza meg. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan működik a túlhitelezési csapda, mit vizsgálnak a pénzintézetek, és hogyan tudsz tudatosan felkészülni a hitelbírálatra.

A túlhitelezési csapda 2026-ban sokkal kevésbé látványos, mint a 2008 előtti devizahitelezési korszakban, mégis nagyon is valós jelenség. Ott állsz a bankfiókban vagy az online hitelplatform előtt, kiszámoltad, hogy a nettó fizetésed fele bőven elég lenne a törlesztőre, és még maradna is pénzed hónap végén. A bank azonban nemet mond. Első reakcióként igazságtalannak tűnik a helyzet, hiszen a JTM szabályok alapján úgy tudod, a jövedelmed akár 50 vagy 60%-áig is eladósodhatsz. A valóság azonban árnyaltabb, és a döntés hátterében jóval összetettebb kockázati logika húzódik meg.

A JTM szabályok 2026-ban: mit mond a jogszabály, és mit néz a bank?

A JTM, vagyis a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató a hitelfelvétel egyik alapköve Magyarországon. A szabályozást a Magyar Nemzeti Bank rendelete határozza meg, amelynek célja, hogy megakadályozza a háztartások túlzott eladósodását. 2026-ban a rendszer alaplogikája nem változott meg gyökeresen, de a jövedelmi sávok és a banki gyakorlat alkalmazkodott az elmúlt évek inflációs és kamatkörnyezeti folyamataihoz.

A jelenlegi szabályozás szerint a JTM azt rögzíti, hogy a nettó jövedelmed mekkora része mehet el hiteltörlesztésre, de a megengedett arány a jövedelmi sávodtól és a hitel kamatkockázatától is függ. 2026-ban a kedvezőbb sáv határa már nettó 800 ezer forintnál húzódik: ez alatt a legalább 10 évre rögzített kamatozású hiteleknél a jövedelmed legfeljebb 50%-a fordítható törlesztésre, 800 ezer forint felett pedig a jogszabály akár 60%-os terhelést is megenged. Papíron tehát, ha 500 ezer forintot keresel, akár 250 ezres havi törlesztő is beleférhetne a szabály alapján, csak épp a bank a saját kockázati szűrőin keresztül ennél jóval óvatosabban is meghúzhatja a határt.

Csakhogy a bank nem pusztán a rendeletet nézi. A JTM egy felső plafon, nem kötelező minimum. A pénzintézetek saját belső kockázati szabályzattal dolgoznak, amely figyelembe veszi a makrogazdasági környezetet, az ügyfél pénzügyi profilját és a jövőbeli bizonytalanságokat is. A 2022–2024 közötti inflációs hullám, a megugró rezsiköltségek és a magasabb kamatkörnyezet után a bankok óvatosabbá váltak. A nominális bérek emelkedtek, de a háztartások kiadási szerkezete tartósan magas szinten ragadt. Ez a kettősség magyarázza, miért nem elég önmagában a matek.

A megélhetési költség mint rejtett szűrő

Amikor a bank elbírálja a kérelmedet, nem csak azt nézi, mennyi a nettó jövedelmed. Először levon egy úgynevezett megélhetési költséget. Ez egy belső, statisztikai alapokon meghatározott összeg, amely azt hivatott modellezni, mennyibe kerül egy háztartás fenntartása. A számítás figyelembe veszi, hogy egyedül élsz-e, van-e párod, hány gyermeked van, és gyakran azt is, hogy milyen településen található az ingatlan.

Ha például 500 ezer forint a nettó fizetésed, a bank nem azonnal ennek az 50%-át veszi alapul. Előbb levonhat 150–200 ezer forintot megélhetési minimumként, majd csak a fennmaradó összegre alkalmazza a saját belső JTM-limitjét. Így a ténylegesen felvehető hitelösszeg jelentősen csökkenhet. Ha gyermeked is van, a levonás tovább nő, hiszen a bank a családi költségszintet magasabbnak tekinti.

Ez a mechanizmus elsőre szigorúnak tűnhet, de makrogazdasági szempontból érthető. A pénzintézeteknek nem az a céljuk, hogy a maximális összeget kihelyezzék, hanem hogy a portfóliójuk stabil maradjon akkor is, ha a gazdasági környezet romlik. A 2020-as évek elején tapasztalt kamatemelkedés és infláció megmutatta, milyen gyorsan változhatnak a háztartások pénzügyi kilátásai. A banki scoring rendszerek ezért ma már stresszforgatókönyvekkel is számolnak.

A fantomhitelek hatása a túlhitelezési csapdára

Sokan úgy érzik, nincs hitelük, mert nem törlesztenek aktívan semmit. A bank azonban másképp látja a helyzetet. Ha rendelkezel hitelkártyával vagy folyószámlahitellel, annak teljes kerete potenciális adósságnak számít. A JTM számításnál a bank jellemzően a hitelkeret 5%-át havi törlesztőként veszi figyelembe, még akkor is, ha soha nem használtad fel az összeget.

Egy egymilliós hitelkártya-keret és egy félmilliós folyószámlahitel együtt már havi 75 ezer forint „láthatatlan” terhelést jelenthet a rendszerben. Ez az összeg csökkenti azt a mozgásteredet, amelyet új lakáshitel felvételére fordíthatnál. A túlhitelezési csapda itt válik igazán kézzelfoghatóvá: nem a jelenlegi életviteled, hanem a potenciális kockázat korlátozza a hitelképességedet.

Jövedelemtípusok és banki elfogadottság

2026-ban a bankok továbbra is különbséget tesznek elsődleges és kiegészítő jövedelmek között. A munkabér és a nyugdíj stabil bevételnek számít, ezeket teljes mértékben figyelembe veszik. A bónuszok, jutalékok, osztalék vagy vállalkozói jövedelmek esetében azonban gyakori a diszkontálás. A pénzintézetek több év NAV-igazolását kérik, és sokszor csak az átlagolt jövedelem egy részével számolnak.

A vállalkozói szektorban ez különösen érzékeny pont. Az elmúlt évek adózási változásai és a gazdasági ciklusok ingadozása miatt a bankok óvatosabban kezelik az ilyen bevételeket. Ha a jövedelmed jelentős része osztalékból vagy projektalapú munkából származik, könnyen előfordulhat, hogy a papíron magas kereseted ellenére a hitelképességed mérsékeltebb lesz.

Makrogazdasági háttér: miért lett óvatosabb a rendszer?

Ahhoz, hogy megértsd a 2026-os túlhitelezési csapda működését, érdemes egy pillantást vetni a tágabb gazdasági környezetre. A 2022–2023-as inflációs sokk után a kamatszint ugyan mérséklődött, de nem tért vissza a korábbi, történelmi mélypontra. A banki forrásköltségek magasabb szinten stabilizálódtak, és a szabályozói elvárások is szigorúbb tőkekövetelményeket írnak elő.

A háztartások pénzügyi sérülékenysége a jegybanki elemzések szerint még mindig érzékeny a kamat- és jövedelemsokkra. Ezért a bankok nem csupán az aktuális helyzetedet vizsgálják, hanem azt is, hogyan bírnád a törlesztést egy esetleges jövedelemcsökkenés vagy kiadásnövekedés esetén. A scoring modellekben gyakran megjelenik egy belső stresszteszt, amely a kamatemelkedés vagy a jövedelemcsökkenés hatását modellezi.

Mit tehetsz, ha elutasítanak?

Ha a bank a JTM-re vagy a megélhetési költségre hivatkozva utasít el, az nem feltétlenül végleges kudarc. Érdemes átgondolni, hogy van-e lehetőséged adóstárs bevonására, hiszen a plusz jövedelem javíthatja az arányokat. Alternatíva lehet a futamidő meghosszabbítása is, ami csökkenti a havi törlesztőt, még ha hosszabb távon több kamatot is jelent.

Gyakran segít a meglévő kisebb hitelek kiváltása jelzáloghitellel, hiszen az alacsonyabb kamat miatt mérséklődik a havi terhelés. És ne feledkezz meg a felesleges hitelkeretek megszüntetéséről sem, mert ezek a rendszer szemében valódi kockázatot jelentenek.

A túlhitelezési csapda 2026-ban tehát nem arról szól, hogy a bank indokolatlanul akadályozza az álmaid megvalósítását. Inkább arról, hogy a pénzügyi rendszer tanult a múlt hibáiból, és ma már jóval szigorúbban védi a saját és az ügyfelek stabilitását. Ha tudatosan készülsz, átlátod a JTM szabályok és a banki scoring logikáját, és hagysz némi pénzügyi mozgásteret magadnak, akkor nemcsak a hitelbírálaton juthatsz át könnyebben, hanem hosszú távon is biztonságosabb pályán maradhatsz egy változékony gazdasági környezetben.