Mit jelent a bonitásvizsgálat és hogyan készülj rá

Gondolkoztál már azon, hogy a bank, a lízingcég vagy akár a leendő bérbeadó milyen szempontok alapján dönt rólad, amikor pénzügyi vagy egyéb szerződést szeretnél kötni? Mi az a láthatatlan „mérleg”, ami befolyásolja, hogy megkapod-e a hőn áhított hitelt, vagy kibérlőd-e az álomlakást? Ennek a mérlegnek a neve: bonitásvizsgálat.

Ez a kifejezés talán kicsit ijesztően hangzik, de valójában egy teljesen logikus folyamatot takar. A bonitásvizsgálat lényege annak felmérése, hogy mennyire vagy hitelképes, megbízható partner pénzügyi kötelezettségeid teljesítésében. Egyszerűen szólva, a vizsgáló fél azt méri fel, mekkora a kockázat számodra szerződést kötni.

Ez a cikk azért jött létre, hogy érthetővé tegye számodra a bonitásvizsgálat misztikusnak tűnő világát. Bemutatjuk, pontosan mit is jelent ez a fogalom, miért fontos, kik végzik, és ami a legfontosabb: hogyan készülhetsz fel rá úgy, hogy a lehető legjobb színben tűnj fel a vizsgáló szemek előtt. Merüljünk el együtt a részletekben!

Mi a bonitásvizsgálat pontosan?

A bonitásvizsgálat egy olyan eljárás, amelynek során egy magánszemély vagy egy vállalkozás pénzügyi megbízhatóságát, hitelképességét értékelik. A „bonitás” szó maga is megbízhatóságot, jó állapotot jelent. Tehát a bonitásvizsgálat során lényegében a te pénzügyi „egészségedet” ellenőrzik.

Ez nem egy egységes, mindenki által ugyanúgy végzett procedúra. A pontos módszertan és a vizsgált szempontok sok mindentől függenek:

• Attól, hogy ki végzi a vizsgálatot (bank, lízingcég, nagykereskedő, bérbeadó stb.).
• Attól, hogy milyen célból végzik (lakáshitel, személyi kölcsön, céges hitel, beszállítói szerződés, bérleti szerződés).
• Attól, hogy mekkora az igényelt összeg vagy a szerződés kockázata.

Alapvetően azonban a cél mindig ugyanaz: egy kockázati profilt felállítani rólad, mint potenciális adósról, szerződő féltől. Minél jobb a bonitásod, annál kisebb kockázatot jelentesz a másik fél számára, és annál valószínűbb, hogy megkapod, amit szeretnél, ráadásul potenciálisan jobb feltételekkel.

Bonitás vs. Hitelképesség

Gyakran használják felcserélhetően a „bonitás” és a „hitelképesség” fogalmakat, és bár szoros összefüggés van köztük, nem teljesen azonosak. A hitelképesség inkább a konkrét hitel igényléséhez kapcsolódó szempontokat vizsgálja (jövedelem, meglévő hitelek, fedezet). A bonitás tágabb fogalom, általános pénzügyi megbízhatóságot jelent, ami nem csak a bankoknál, hanem üzleti kapcsolatokban vagy akár ingatlanbérlésnél is releváns lehet.

Mégis, amikor az átlagember a bonitásvizsgálat kifejezéssel találkozik, az esetek túlnyomó többségében banki hitel igényléséhez kapcsolódik, és a hitelképesség szinonimájaként használják.

Miért olyan fontos a bonitásvizsgálat?

A bonitásvizsgálat mindkét fél számára létfontosságú. Nézzük meg az érintettek szempontjából:

A vizsgáló fél (pl. bank) szempontjából

Számára ez a kockázatkezelés alapja. Ha felelőtlenül ad hitelt olyanoknak, akik nem tudják visszafizetni, tönkremehet. A bonitásvizsgálat segít:

• Felmérni az adós visszafizetési képességét és hajlandóságát.
• Meghatározni, hogy megadják-e a hitelt vagy sem.
• Kockázatfüggő árazást alkalmazni (magasabb kockázat = magasabb kamat).
• Kiszűrni a csalárd igénylőket.
• Megfelelni a jogszabályi előírásoknak (a bankoknak kötelező a hitelképesség vizsgálata).

Enélkül a rendszer összeomlana, hiszen senki sem hitelezne ismeretlen, felméretlen kockázatú embereknek vagy cégeknek.

A te szempontodból

Neked is érdeked, hogy pozitív legyen az eredmény. Jó bonitással:

• Könnyebben juthatsz hitelhez, lízinghez, vagy más pénzügyi termékekhez.
• Jobb feltételeket kaphatsz (alacsonyabb kamat, kedvezőbb törlesztőrészlet).
• Gyorsabban lezajlik az ügyintézés.
• Bizonyos helyzetekben (pl. albérlet keresésnél, nagy értékű termék részletre vásárlásánál) előnyt jelenthet a megbízható pénzügyi háttér.
• Megtudhatod, hol tartasz pénzügyileg, és min kellene javítanod.

Egy negatív bonitásvizsgálat viszont azt jelenti, hogy nem kapod meg a kívánt finanszírozást, vagy csak rendkívül kedvezőtlen feltételekkel. Ezért érdemes odafigyelni a pénzügyeidre, még akkor is, ha épp nem tervezel nagy hitelt felvenni.

Ki végzi a bonitásvizsgálatot?

Amint már említettük, többféle szereplő is végezhet bonitásvizsgálatot:

Bankok és pénzintézetek

Ők a leggyakoribb szereplők. Minden egyes hitel, lízing, hitelkártya igénylésekor kötelesek elvégezni a hitelképesség vizsgálatát, ami a bonitásvizsgálat egy speciális formája. Itt nagyon részletes elemzés zajlik, figyelembe véve a jövedelmedet, kiadásaidat, meglévő hiteleidet, KHR-státuszodat, és sok más tényezőt.

Hitelinformációs Szolgáltatók (pl. KHR)

Ezek olyan rendszerek vagy cégek, amelyek hitelinformációkat gyűjtenek és tárolnak. Magyarországon a legismertebb és legfontosabb ilyen rendszer a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR). A bankok és pénzintézetek kötelesek jelenteni ide bizonyos adatokat a hitelszerződéseidről, és lekérdezhetik a más bankoknál lévő hiteleidet is. A KHR-ben tárolt információk (főleg a negatív státusz) rendkívül nagy súllyal esnek latba a bonitásvizsgálat során.

Egyéb vállalkozások

Nem csak a bankoknak lehet fontos a bonitásod. Például:

• Egy nagykereskedő, mielőtt halasztott fizetéssel szállítana neked, mint vállalkozónak, megvizsgálhatja a céged és a te személyes bonitásodat.
• Egy telekommunikációs cég, ha nagy értékű telefont szeretnél részletre vagy hűségidővel.
• Néhány nagyobb ingatlanügynökség vagy bérbeadó, mielőtt hosszú távú bérleti szerződést kötne veled, ellenőrizheti a fizetőképességedet és megbízhatóságodat.
• Biztosító társaságok is figyelembe vehetnek pénzügyi faktorokat.

Hogyan zajlik a bonitásvizsgálat menete?

A bonitásvizsgálat egy összetett folyamat, amely általában több lépcsőből áll:

1. Adatgyűjtés

Ez a legelső és talán legfontosabb lépés. A vizsgáló fél információkat gyűjt rólad, több forrásból:

• Az általad szolgáltatott adatok: A hitelkérelemben vagy szerződésben megadott személyes adatok (név, cím, születési dátum, családi állapot, foglalkozás), jövedelmi adatok (munkáltató neve, jövedelem igazolás, bankszámlakivonat), meglévő tartozások listája, vagyonnyilatkozat (ha szükséges).
• Hitelinformációs rendszerek adatai (pl. KHR): Lekérdezik a KHR-rendszert, hogy lássák, vannak-e (voltak-e) aktív vagy már lezárt hitelszerződéseid, voltál-e késedelemben a törlesztéssel, van-e negatív státuszod. Ez a KHR-törvény alapján engedélyezett, sőt, kötelező a bankok számára.
• Nyilvános forrású adatok: Céginformációs rendszer (ha vállalkozó vagy), ingatlan-nyilvántartás (ha ingatlanfedezet van), esetleg más nyilvános adatbázisok.
• A vizsgáló fél saját korábbi tapasztalatai: Ha már volt korábban ügyfélkapcsolatod az adott bankkal vagy céggel, a korábbi viselkedésed, fizetési morálod is befolyásolhatja a döntést.

2. Elemzés és értékelés

Az összegyűjtött adatokat a vizsgáló fél elemzi. Ez történhet részben automatizáltan (scoring modellekkel) és részben manuálisan (hitelbíráló szakemberek által). Az elemzés során többek között a következőket vizsgálják:

• Jövedelem vizsgálat: Mennyi a nettó jövedelmed, mennyire stabil (határozott/határozatlan idejű munkaviszony, vállalkozó, nyugdíjas)? Elég-e a jövedelmed az igényelt összeg törlesztésére a jogszabályi előírások (jövedelemarányos törlesztési mutató – JTM) figyelembevételével?
• Tartozások vizsgálata: Mennyi meglévő hiteled, tartozásod van (személyi kölcsön, lakáshitel, hitelkártya, lízing, folyószámlahitel)? Hogyan viszonyulnak ezek a jövedelmedhez?
• Fizetési morál (KHR): Ez az egyik legkritikusabb pont. Voltál-e késedelemben a törlesztéssel? Ha igen, milyen mértékű és mennyi ideig tartott a késedelem? Van-e aktív vagy passzív KHR-státuszod?
• Foglalkozási stabilitás: Mióta dolgozol a jelenlegi munkahelyeden? Van-e gyakori váltás a foglalkozásodban?
• Lakcím stabilitás: Mióta laksz a jelenlegi címeden?
• Életkor: Az életkorod (különösen idősebb korban) befolyásolhatja a maximálisan adható futamidőt.
• Vagyon (ha releváns): Ingatlanok, megtakarítások, egyéb eszközök, amelyek növelhetik a megbízhatóságodat vagy fedezetként szolgálhatnak.
• Családi állapot és eltartottak: Bár nem közvetlen bonitás tényező, befolyásolhatja a jövedelmed terhelhetőségét.

Egyes bankok saját, belső scoring modelleket használnak, amelyek pontszámot rendelnek hozzád a fenti tényezők alapján. Ez a pontszám nagyban meghatározza a döntést.

3. Döntéshozatal

Az elemzés eredménye alapján a vizsgáló fél meghozza a döntést. Ez lehet:

• A kérelem elfogadása.
• A kérelem elfogadása, de módosított feltételekkel (pl. kisebb összeg, rövidebb futamidő, magasabb kamat).
• A kérelem elutasítása.

Az elutasítás okáról a vizsgáló fél általában tájékoztatást ad (pl. a KHR-ben lévő negatív státusz miatt, elégtelen jövedelem miatt, túl sok meglévő tartozás miatt).

Milyen tényezők befolyásolják a bonitásodat?

Most nézzük meg részletesebben, milyen konkrét dolgok hatnak a bonitásvizsgálat eredményére:

Pozitívan befolyásoló tényezők:

• Stabil és elegendő jövedelem: Határozatlan idejű, hosszú ideje fennálló munkaviszony, magasabb jövedelem a törvényi minimumoknál és a tervezett törlesztőnél.
• Jó fizetési morál (tiszta KHR): Nincsenek (és nem is voltak) 90 napot meghaladó tartozásaid, nincsen aktív KHR-státuszod. Pozitív KHR-adatok (sikeresen és időben törlesztett hitelek) szintén előnyt jelentenek.
• Alacsony eladósodottság: Kevés meglévő hitel a jövedelmedhez képest.
• Megtakarítások, vagyon: Komolyabb megtakarítások vagy ingatlanvagyon, ami pénzügyi stabilitást mutat.
• Hosszú ideje fennálló bankkapcsolat: Ha régóta ugyanannál a banknál vezeted a számládat, és rendezett a pénzforgalmad, ez is pozitív lehet.
• Hosszú ideje fennálló lakcím és munkahely: Stabilitást sugall.

Negatívan befolyásoló tényezők:

• Alacsony vagy instabil jövedelem: Határozott idejű munkaviszony (főleg ha a hitel futamidejét nem éri el), gyakori munkahelyváltás, nagyon alacsony jövedelem.
• Negatív KHR-státusz: Ez a legnagyobb piros pont. Ha valaha voltál 90 napnál hosszabb késedelemben a hiteltörlesztéssel, és a tartozás meghaladta a minimálbért, akkor negatív KHR-be kerülsz. Ennek aktív státusza szinte minden hitel igénylését ellehetetleníti. A passzív státusz (miután rendezted a tartozást, de még látszik a KHR-ben) is jelentősen rontja az esélyeidet.
• Túl magas eladósodottság: Ha a jövedelmed nagy részét már most is hiteltörlesztésre fordítod.
• Gyakori hitelkérelmek vagy elutasítások: Ha rövid időn belül sok hitelt igényeltél különböző helyeken, vagy sokszor elutasítottak, ez is gyanakvásra adhat okot.
• Nincs hitelmúlt: Bár nem feltétlenül negatív, ha még soha nem voltál hitelfelvevő, a banknak nincs mire alapoznia a fizetési morálodat. Néha egy kisebb, sikeresen visszafizetett hitel (pl. áruvásárlási hitel) pozitívan hathat.
• Pontatlan vagy hiányos adatszolgáltatás: Ha nem tudsz hiteles igazolásokat benyújtani a jövedelmedről vagy vagyonodról, az is problémát jelenthet.

A KHR, avagy a Központi Hitelinformációs Rendszer szerepe

Magyarországon a bonitásvizsgálat szinte elválaszthatatlan a KHR-től. Ez az a rendszer, amely a bankok és más hitelintézetek számára biztosítja a hitelszerződésekkel kapcsolatos információkat.

Mit tárol a KHR?

A KHR kétféle adatot tárol:

1. Pozitív adatok: Minden egyes sikeresen fenntartott vagy visszafizetett hitelszerződésről (pl. lakáshitel, személyi kölcsön, folyószámlahitel, hitelkártya, lízing), amennyiben a szerződést 2011. január 1. után kötötted. Ezek az adatok önmagukban nem hátrányosak, sőt, egy jó törlesztési múlt pozitívum lehet.
2. Negatív adatok: Ha a hitelszerződésed kapcsán elmaradtál a törlesztéssel, és a késedelem meghaladta a 90 napot, valamint az elmaradt összeg eléri a minimálbér aktuális összegét. Ebben az esetben bekerülsz a KHR negatív adóslistájára.

KHR státuszok és hatásuk a bonitásra:

• Nincs KHR bejegyzés: Ha még soha nem voltál hiteled, vagy a régi (2011 előtti) hiteleidet rendezted, és a negatív bejegyzés már törlődött. A banknak nincs információs alapja a hitelmúltadról, ami lehet semleges, de nagy hitelösszegnél hátrány is lehet.
• Pozitív KHR adatok: Jó fizetési morálról tanúskodik, növeli a bonitásodat.
• Aktív KHR státusz: Ha jelenleg is fennáll a 90 napot meghaladó törlesztési késedelem. Ezzel a státusszal szinte kizárt, hogy bármilyen banknál hitelt kapj.
• Passzív KHR státusz: Ha a 90 napot meghaladó tartozást rendezted, de a bejegyzés még nem törlődött. A törlesztés rendezésétől számítva 1 évig még látható a passzív státusz (kivéve, ha korábban voltál már negatív listás, és a késedelem meghaladta a 365 napot, akkor 5 évig látható maradhat). Passzív státusszal nagyon nehéz, de nem mindig teljesen lehetetlen hitelhez jutni, de a bankok rendkívül óvatosak lesznek, és valószínűleg nagyon szigorú feltételeket szabnak.

Fontos: Saját magad számára ingyenesen lekérdezheted a KHR-adatokat a bankodon keresztül vagy közvetlenül a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt.-től. Ezt érdemes megtenni, mielőtt nagyobb hitelt igényelnél, hogy tudd, mire számíthatsz.

Hogyan készülj fel a bonitásvizsgálatra?

Mivel a bonitásvizsgálat nem egy „csapda”, hanem egy tényeken alapuló értékelés, igenis sokat tehetsz a felkészülésért, és a végeredmény javításáért. Íme a legfontosabb lépések:

1. Ismerd meg a saját pénzügyeidet

Légy tisztában a bevételeiddel és kiadásaiddal. Készíts egy listát a meglévő hiteleidről (törlesztőrészletek, futamidő, hátralévő összeg). Tudnod kell, mennyi terhelhető jövedelmed van valójában.

2. Ellenőrizd a KHR-státuszodat!

Ez a legfontosabb első lépés, mielőtt hitelt igényelnél. Kérdezd le a saját KHR-adataidat! Ha negatív státuszod van, tudni fogod, hogy először azt kell rendezned, mielőtt bármibe is belekezdenél. Ha van negatív bejegyzés, nézd meg, aktív vagy passzív. Ha passzív, tudd, meddig lesz még látható. Ha pozitív adataid vannak, az nagyszerű!

3. Rendezd a tartozásaidat, ha lehetséges

Ha vannak kisebb, lejárt tartozásaid (nem feltétlenül KHR-kötelesek, de látszódhatnak például bankszámlakivonaton vagy behajtási felszólításként), rendezd őket, mielőtt hitelt igényelsz. Ha teheted, fizesd vissza részben a meglévő hiteleidet, hogy csökkentsd az eladósodottsági rátádat.

4. Készítsd elő a szükséges dokumentumokat

A bankok és pénzintézetek kérni fogják a jövedelemigazolásodat (munkáltatói igazolás vagy NAV jövedelemigazolás), bankszámlakivonatodat (általában az elmúlt 3-6 hónapra visszamenőleg), személyazonosító okmányaidat, lakcímkártyádat. Ha vállalkozó vagy, szükség lehet a NAV által kiadott jövedelemigazolásra, adóbevallásokra, vállalkozói igazolványra. Legyenek ezek kéznél, frissen kiállítva.

5. Biztosítsd a jövedelmed stabilitását

Ha teheted, ne válts munkahelyet közvetlenül a hitel igénylése előtt, vagy ha igen, gondoskodj róla, hogy az új munkahelyeden is stabil jövedelmed legyen, és a bank elfogadja a jövedelemigazolást. Általában elvárják, hogy legalább 3 hónapja dolgozz az aktuális helyeden, de ez bankonként változhat.

6. Ne igényelj túl sok hitelt egyszerre

Ha egyszerre több banknál is beadod a hitelkérelmet, minden egyes helyen lekérdezik a KHR-edet. Bár a KHR lekérdezése önmagában nem rontja a pontszámod, a bankok láthatják, hogy sok helyen próbálkoztál, ami aggodalomra adhat okot.

7. Légy őszinte az adatszolgáltatásban

Ne próbálj meg elhallgatni meglévő tartozásokat vagy negatív információkat. A bankok (főleg a KHR-nek köszönhetően) úgyis tudni fognak róluk, és ha hazugságon kapnak, az azonnali elutasításhoz vezet, és a bizalom végleg elveszik.

8. Kérj előzetes tájékoztatást

Ha bizonytalan vagy, kérd a bank vagy hitelszakértő előzetes felmérését a hitelképességedről. Bár ez nem hivatalos bonitásvizsgálat, adhat egy első benyomást arról, mire számíthatsz.

Hogyan javíthatod a bonitásodat hosszú távon?

A jó bonitás nem csak egy pillanatnyi állapot, hanem egy hosszú távú pénzügyi viselkedés eredménye. Íme néhány tipp, hogyan építhetsz fel és tarthatsz fenn jó bonitást:

• Fizess mindig időben: Ez a legfontosabb! Minden számlát, törlesztőrészletet fizess be a határidőre. Állíts be csoportos beszedést vagy utalási megbízásokat, hogy ne felejtsd el.
• Csökkentsd az eladósodottságodat: Ne vegyél fel több hitelt a szükségesnél. Törekedj a meglévő hitelek törlesztésére, mielőtt újat igényelnél.
• Legyen vésztartalékod: Egy kisebb megtakarítás segíthet átvészelni váratlan helyzeteket anélkül, hogy azonnal hitelhez kellene nyúlnod, vagy késedelembe esnél a törlesztéssel.
• Kövesd nyomon a pénzügyeidet: Rendszeresen nézd át a bankszámlakivonataidat, ismerd a bevételeidet és kiadásaidat.
• Légy körültekintő a hitelkártyákkal: Használd okosan a hitelkártyákat. Fizess vissza minden hónapban a teljes összeget, ha teheted, hogy elkerüld a magas kamatokat, és ne növeld feleslegesen az eladósodottságodat.
• Ne legyél „láthatatlan”: Ha még soha nem voltál hiteled, fontolóra veheted egy kisebb, könnyen visszafizethető hitel felvételét (pl. áruvásárlási hitel), amit aztán pontosan visszafizetsz. Ez építheti a pozitív hiteltörténetedet.
• Rendszeresen ellenőrizd a KHR-t: Győződj meg róla, hogy nincsenek téves bejegyzések.

Gyakori tévhitek a bonitásvizsgálattal kapcsolatban

Sok mendemonda kering a bonitásvizsgálatról, ami feleslegesen aggasztja az embereket. Tisztázzunk néhányat:

• „Csak akkor nézik a bonitásomat, ha nagy hitelt veszek fel.”: Nem igaz. Bármilyen hitel, lízing, de akár egy folyószámlahitel vagy hitelkártya igénylésekor is vizsgálják a hitelképességedet.
• „Ha egyszer elkések egy törlesztéssel, már el is rontottam mindent.”: Nem feltétlenül. Egy-egy kisebb, pár napos késedelem általában nem okoz tragédiát. A KHR-be is csak a 90 napot meghaladó, minimálbért elérő tartozás kerül be. A rendszeresség és a késedelem mértéke a fontos.
• „Ha lekérdezem a KHR-t, az ront a pontszámomon.”: Saját KHR-adatok lekérdezése semmilyen hatással nincs a hitelképességedre vagy bonitásodra. Sőt, erősen ajánlott!
• „Úgysem tudok semmit tenni a bonitásom javításáért.”: Ahogy láthattad, nagyon sokat tehetsz a pénzügyi szokásaid, törlesztési morálod javításával. A jó bonitás felépíthető.
• „Ha van sok pénzem a számlámon, már jó a bonitásom.”: A megtakarítások pozitívumok, de a bankok elsősorban a rendszeres, igazolható jövedelmedet és a hiteltörlesztési múltadat (KHR) vizsgálják. A pénzforgalom stabilitása fontos, de önmagában a magas számlaegyenleg nem garantálja a jó bonitást.

Összefoglaló tanács

A bonitásvizsgálat a pénzügyi világ egyik alapvető eleme. Nem ördögtől való, és nem kell félni tőle. A legfontosabb, amit tehetsz, hogy tudatosan kezeled a pénzügyeidet:

• Ismerd a bevételeidet és kiadásaidat.
• Fizess mindig időben!
• Tartsd rendben a KHR-státuszodat – ha teheted, legyél „tiszta”, vagy legalább tudd, milyen bejegyzésed van, és mikor törlődik.
• Készülj fel a hiteligénylésre, gyűjtsd össze a dokumentumokat.
• Légy őszinte az adatszolgáltatásban.

Egy jó bonitásvizsgálat eredménye a tudatos pénzügyi magatartás jutalma. Építsd lépésről lépésre, és megnyílnak előtted a lehetőségek!