NYESZ, TBSZ vagy önkéntes nyugdíjpénztár? Így válassz nyugdíj-előtakarékossági formát

A cikk közérthetően bemutatja a három fő nyugdíj-előtakarékossági formát: a NYESZ-t, a TBSZ-t és az önkéntes nyugdíjpénztárat. Részletesen végigveszi, hogyan működnek, kinek melyik lehet előnyös, milyen adóelőnyöket és kötöttségeket érdemes mérlegelni, és gyakorlati példákkal segít eldönteni, hogyan állítsd össze a saját nyugdíj-megtakarítási stratégiádat.

Miért nem elég az állami nyugdíj?

A mai harmincas–negyvenes korosztály számára szinte biztos, hogy az állami nyugdíj önmagában nem lesz elég a megszokott életszínvonal fenntartásához. A dolgozó népesség aránya csökken, az átlagéletkor nő, a nyugdíjrendszerre nehezedő nyomás pedig egyre nagyobb. Ha szeretnél idősebb korodban is nyugodtan élni, elkerülni a hónapról hónapra való szorongást, saját tartalékot kell építened.

Erre több támogatott forma is létezik. A három legismertebb:

• Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

• Tartós befektetési számla (TBSZ)

• Önkéntes nyugdíjpénztár

A gond ott kezdődik, hogy a szabályok bonyolultak, az előnyök és hátrányok pedig első ránézésre nehezen átláthatók. Ebben a cikkben lépésről lépésre végigmegyünk a három fő megoldáson, gyakorlati példákkal, döntési szempontokkal, és rövid tanáccsal a végén.

Mi a közös a NYESZ-ben, TBSZ-ben és az önkéntes nyugdíjpénztárban?

Mindhárom forma hosszú távú megtakarítást támogat, de eltérő módon.

• Hosszú időtáv:
  Ezek a megoldások nem 1–2 éves célokra valók, hanem jellemzően 10–20–30 éves időszakra. Aki korán kezd, annak sokkal nagyobb mozgástere lesz a nyugdíj közeledtével.

• Adóelőny:
  A NYESZ és az önkéntes nyugdíjpénztár a befizetéseid után személyi jövedelemadó jóváírást biztosít, a TBSZ pedig hosszabb távon csökkentett vagy nullára csökkenő adóterhet kínál a hozamokra.

• Lekötöttség:
  Cserébe nem bármikor veheted ki büntetés nélkül a pénzt. Minél nagyobb az adóelőny, annál szigorúbbak a feltételek a felhasználásra és a hozzáférésre.

A részletekben van a lényeg, ezért nézzük külön a három megoldást.

NYESZ – Nyugdíj-előtakarékossági számla

A NYESZ egy értékpapír-számla, amelyet kifejezetten nyugdíjcélra hoztak létre. A lényege, hogy a rajta lévő pénzből te magad állítod össze, mibe fektetsz: állampapírba, részvénybe, befektetési jegybe és egyéb tőzsdei eszközökbe.

Hogyan működik a NYESZ?

1. Megnyitsz egy nyugdíj-előtakarékossági számlát egy banknál vagy befektetési szolgáltatónál.

2. Rendszeresen vagy eseti jelleggel pénzt fizetsz be a számlára.

3. A befizetéseid után meghatározott mértékű személyi jövedelemadó jóváírást igényelhetsz az adóbevallásban, egy felső éves határig.

4. A számlán lévő pénzből te döntöd el, milyen értékpapírokat veszel, mikor adod el őket, mivel cseréled le.

Mikor férsz hozzá a pénzhez?

A NYESZ lényege, hogy a pénzt nyugdíjig tartsd bent. Ha a nyugdíjkorhatár betöltése előtt veszed ki, akkor az addig igénybe vett adókedvezményeket vissza kell fizetni, és adóteher is terheli a hozamot.

Nyugdíjasként viszont a szabályok teljesítése után kedvezőbb adózás mellett férhetsz hozzá a pénzedhez. Fontos, hogy a nyugdíjközeli években már óvatosabb, kevésbé kockázatos eszközökre érdemes átállni, mert ilyenkor már nincs időd kivárni egy nagyobb esés utáni emelkedést.

Kinek való a NYESZ?

• Aki hajlandó időt szánni a befektetések kezelésére.

• Aki elfogadja, hogy a hozamok ingadozhatnak, rövidebb időszakokban akár veszteség is lehet a számlán.

• Aki szeret dönteni arról, pontosan mibe fektet, és nem szeretné teljesen másra bízni ezt.

Gyakorlati példa – Anna, a tudatos befektető

Anna 35 éves, havi 30 ezer forintot szeretne félretenni nyugdíjra, és érdekli a tőzsde. Megnyit egy NYESZ-t, és úgy dönt, hogy:

• a befizetései felét állampapírban tartja,

• a másik feléből stabil, nagyvállalati részvényeket és befektetési jegyeket vásárol.

Minden évben igénybe veszi a NYESZ után járó adójóváírást. Ha ezt a fegyelmet 25–30 éven át tartja, a rendszeres befizetés, az esetleges hozamok és az adókedvezmény együttes hatása jelentős nyugdíj-kiegészítést adhat. Cserébe vállalja, hogy néha akár több évig is hullámzó lesz a számla értéke.

Önkéntes nyugdíjpénztár – egyszerűbb, kevesebb döntés

Az önkéntes nyugdíjpénztárnál nem neked kell minden egyes értékpapírról dönteni. A pénztár által kínált befektetési csomagok közül választasz, például:

• óvatos

• kiegyensúlyozott

• növekedési

Mindegyiknek más az aránya a kockázatosabb és biztonságosabb eszközök között. A választott csomag mögött szakmai háttér áll, a vagyonkezelést a pénztár végzi.

Hogyan működik az önkéntes nyugdíjpénztár?

1. Belépsz egy pénztárba, kiválasztod a számodra megfelelő befektetési csomagot.

2. Havi tagdíjat fizetsz (lehet minimális összeg, de ezt sokszor érdemes emelni), illetve eseti befizetéseket is tehetsz.

3. A befizetéseid után meghatározott mértékű adójóváírást igényelhetsz, éves felső határig.

4. A pénztár a befizetéseidet automatikusan befekteti a választott csomag szabályai szerint.

A működési és vagyonkezelési költségeket levonják, de cserébe nem neked kell napi szinten figyelned a piacot.

Mikor férsz hozzá a pénzhez?

Az önkéntes nyugdíjpénztárnál a szabályok fokozatosan engedik a hozzáférést:

• Meghatározott tagsági idő után (például 10 év) korlátozottan már vehetsz ki pénzt, de ez gyakran adó- vagy járulékteherrel járhat.

• A nyugdíjkorhatár betöltése után jóval kedvezőbb feltételekkel juthatsz hozzá a teljes megtakarításhoz.

Minél később, és minél inkább nyugdíj célra használod a pénzt, annál kedvezőbb a tényleges eredmény.

Munkáltatói befizetés – rejtett plusz

Sok munkahely kínál önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást. Ilyenkor:

• a munkáltató is fizet helyetted a pénztárba,

• a saját befizetésed mellé így plusz pénz kerül, amely ugyanúgy befektetésre kerül.

Ez olyan, mintha minden befizetett forintodra még rátenne valaki egy külön összeget. Ezt olyan más megtakarítás nem nagyon tudja pótolni.

Kinek való az önkéntes nyugdíjpénztár?

• Aki egyszerű, könnyen kezelhető megoldást keres.

• Aki nem akar értékpapírokkal foglalkozni, de hajlandó rendszeresen félretenni.

• Akinek van vagy lehet munkáltatói hozzájárulása, amit kár lenne veszni hagyni.

Gyakorlati példa – Péter, a kényelmes takarékoskodó

Péter 40 éves, és a munkahelye vállalja, hogy ha ő havonta 20 ezer forintot fizet a pénztárba, a cég ehhez még hozzátesz 15 ezret. Így minden hónapban 35 ezer forint gyarapítja a nyugdíj-megtakarítását, miközben neki csak 20 ezret kell vállalnia.

Péternek nincs ideje a tőzsdéhez, ezért egy kiegyensúlyozott befektetési csomagot választ. Nem ő dönti el, melyik kötvényt vagy részvényt kell megvenni, de hosszú távon így is érdemi vagyont halmozhat fel, a munkáltatói plusz befizetés és az adójóváírás együtt pedig jelentősen növeli a végeredményt.

TBSZ – Tartós befektetési számla, mint rugalmas háttér

A TBSZ nem kifejezetten nyugdíjszámla, mégis sokan használják nyugdíjcélra is. A lényege nem az adójóváírás, hanem az, hogy:

• egy gyűjtőévben pénzt utalsz a számlára,

• a pénzt lekötöd 3–5 évre,

• ha kivárod a hosszabb időszakot, a hozamokra kedvezőbb vagy akár nulla adót fizetsz.

Hogyan működik a TBSZ időben?

• 0. év (gyűjtőév):
  A számla megnyitásának évében folyamatosan töltheted fel pénzzel.

• 1–3. év között:
  Ha szükség miatt előbb nyúlsz hozzá, a hozamra ugyanúgy adóterhet kell fizetni, mintha sima értékpapír-számlán tartottad volna a pénzt.

• 3–5. év között:
  Már kedvezőbb adóterhet kapsz.

• 5. év után:
  A hozamok adómentessé válhatnak a mindenkori szabályok szerint.

A TBSZ nagy előnye, hogy nem nyugdíjhoz kötött, ezért más célokra is alkalmas: lakáscél, tartalék, nagyobb kiadás finanszírozása.

Kinek való a TBSZ nyugdíjcélra?

• Aki hosszú távra takarékoskodik, de nem biztos abban, hogy csak nyugdíjas korban szeretne a pénzhez nyúlni.

• Aki saját maga szeretné összeválogatni a befektetéseket, hasonlóan a NYESZ-hez, de nem feltétlenül kér adójóváírást, inkább a hozamok adóterhét csökkentené.

• Aki a nyugdíj-előtakarékosságot más célokkal együtt kezeli, és fontos számára a rugalmasabb hozzáférés.

Gyakorlati összehasonlítás – három élethelyzet

1. Élethelyzet: 30 éves kezdő takarékoskodó

Éva 30 éves, a nettó fizetése átlagos, de elhatározza, hogy minden hónapban 25 ezer forintot félretesz nyugdíjra.

• Ha önkéntes nyugdíjpénztárat választ, akkor:

  • havonta beutalja a 25 ezret,

  • igénybe veszi az adójóváírást,

  • választ egy növekedési csomagot, amely nagyobb arányban tart részvényeket.
    Nem kell napi szinten döntéseket hoznia, a fegyelmezett befizetés és az adókedvezmény együtt hosszú távon komoly összeget eredményezhet.

• Ha NYESZ-t választ:

  • szintén beutal 25 ezret,

  • azonban maga dönt, hogy mikor vesz állampapírt, mikor válogat részvények közül,

  • a piaci esések időszakában olcsóbban vásárolhat, később magasabb hozamot érhet el, de ez csak akkor reális, ha tényleg figyeli a piacot.

Évának akkor éri meg inkább a NYESZ, ha valóban hajlandó időt szánni a befektetési döntésekre. Ha nem, az önkéntes nyugdíjpénztár valószínűleg jobb, mert kevesebb hibalehetőséget rejt.

2. Élethelyzet: 45 éves, magasabb jövedelmű, vegyes célokkal

Gábor 45 éves, már van lakása, a gyerekei nagyobbak. A nyugdíjra is gondol, de szeretne tartalékot is építeni arra az esetre, ha valami váratlan történne.

• A nyugdíjra önkéntes nyugdíjpénztárat használ, havi 30 ezer forintos befizetéssel.

• Emellett nyit egy TBSZ-t, ahová évente egyszer egy nagyobb összeget helyez el, például év végi bónuszt.

Így a pénztárban fokozatosan épül a kifejezetten nyugdíjcélú vagyon, a TBSZ-en pedig rugalmasabb, de mégis hosszabb távra szánt befektetései vannak. Ha minden jól megy, a TBSZ-en felhalmozott összegből akár 60 éves kora körül is kiemelhet részeket, míg a pénztári megtakarítást inkább a tényleges nyugdíjévekre tartalékolja.

3. Élethelyzet: Vállalkozó, változó jövedelemmel

Zoltán egyéni vállalkozó, bevételei hónapról hónapra változnak. Néha több százezer forintot is félre tud tenni, máskor csak pár tízezret.

• Nála egy TBSZ kifejezetten hasznos lehet az eseti, nagyobb összegekhez: amikor jól megy a cég, magasabb összeget tesz félre, és ezzel hosszabb távon adóelőnyhöz jut.

• Emellett egy önkéntes nyugdíjpénztári minimális tagdíj biztosítja, hogy folyamatosan épüljön a nyugdíj-megtakarítása, még akkor is, amikor gyengébb hónapjai vannak.

Hogyan viszonyulnak más pénzügyi lehetőségekhez?

Bankbetét, megtakarítási számla

• Előny: egyszerű, mindenki érti, bármikor hozzányúlhat.

• Hátrány: általában alacsony kamat, nincs adójóváírás, hosszú távon nem biztos, hogy lépést tart az árak emelkedésével.

Ha hosszú távra gondolkodsz nyugdíjban, a bankbetét önmagában gyenge eszköz. Rövidebb távú tartaléknak hasznos, de nyugdíjcélra önmagában kevés.

Állampapír közvetlenül, számla nélkül

Állampapírt vehetsz sima értékpapír-számlán is:

• Előny: viszonylag biztonságos, átlátható.

• Hátrány: a kamatok után adót fizetsz, nincs adójóváírás, és nem kötődik kifejezetten nyugdíjcélhoz.

Ha ugyanezt NYESZ-en vagy TBSZ-en belül veszed, hosszú távon jobb lehet az adóteher, illetve a NYESZ esetében plusz adókedvezmény is érkezik.

Nyugdíjbiztosítás

Bár a kérdésben nem szerepel, fontos viszonyítási pont. Ez egy biztosítási szerződés, amely:

• rendszeres díjfizetés mellett nyugdíjkorra felhalmozást biztosít,

• a díjak után adójóváírást is adhat,

• emellett tartalmazhat élet- vagy balesetbiztosítási elemeket.

Hátránya, hogy a költségei sokszor magasabbak, a szerződés kötöttebb, a felmondás pedig fájdalmas lehet. Előnye, hogy plusz védelmet is nyújthat, nemcsak megtakarítást.

Döntési szempontok – melyik formát válaszd?

1. Mennyi időd van nyugdíjig?

• Ha 20–30 év:

  • Érdemes nagyobb részben növekedésre törekedni, például növekedési pénztári csomag vagy részvényeket is tartalmazó NYESZ.

• Ha kevesebb, mint 10 év:

  • Óvatosan közelíts, növeld az állampapír és más óvatosabb eszközök arányát, hogy egy nagyobb esés ne közvetlenül a nyugdíj előtt érjen.

2. Mennyi időt és figyelmet szánsz a befektetésekre?

• Ha szeretsz dönteni, elemzéseket olvasni, nyomon követni az árfolyamokat:

  • A NYESZ és a TBSZ jó terepet ad.

• Ha inkább rábíznád a részleteket szakemberekre:

  • Az önkéntes nyugdíjpénztár valószínűleg jobb választás.

3. Mekkora a kockázattűrésed?

• Ha nehezen viseled, hogy a számlád értéke akár évekig ingadozik:

  • Már induláskor válassz óvatosabb pénztári csomagot, és NYESZ-en belül is inkább állampapír és stabilabb befektetések domináljanak.

• Ha elfogadod, hogy a nagyobb hozam reményében nagyobb visszaesések is jöhetnek:

  • Fokozatosan növelheted a részvények arányát (NYESZ-ben, TBSZ-en, vagy növekedési pénztári csomagban).

4. Van-e munkáltatói hozzájárulás?

Ha a munkahelyed hajlandó önkéntes nyugdíjpénztári befizetést adni, azt nagyon nehéz bármilyen más eszközzel felülmúlni. Ilyenkor az önkéntes pénztár szinte kötelezően megfontolandó, még akkor is, ha mellette tartasz NYESZ-t vagy TBSZ-t.

Rövid összefoglaló tanács

A három fő nyugdíj-előtakarékossági forma eltérő igényeket szolgál ki:

• A NYESZ annak való, aki szeret és tud is a befektetésekkel foglalkozni, és hajlandó aktívan dönteni arról, mibe tegye a pénzét.

• Az önkéntes nyugdíjpénztár azoknak ideális, akik egyszerű, könnyen kezelhető, adójóváírást és akár munkáltatói hozzájárulást is kínáló megoldást keresnek.

• A TBSZ jó kiegészítő eszköz, ha hosszabb távra fektetnél be, de nem szeretnéd kizárólag a nyugdíjhoz kötni a pénzt, és a hozamok adóterhét csökkentenéd.

A legtöbb tudatos megtakarító számára nem az a kérdés, hogy melyiket válassza, hanem hogy hogyan kombinálja őket. Egy jól felépített stratégia gyakran úgy néz ki, hogy önkéntes nyugdíjpénztár biztosítja az alapot, ezt egészíti ki egy NYESZ vagy TBSZ a rugalmasabb, illetve nagyobb hozamot célzó befektetésekhez.

A legfontosabb lépés azonban nem az, hogy tökéletes formát találj, hanem az, hogy minél előbb elkezdd a rendszeres megtakarítást. A nyugdíjad szempontjából az idő és a következetesség legalább olyan fontos, mint az, hogy NYESZ-t, TBSZ-t vagy önkéntes nyugdíjpénztárat választasz.