KHR lekérdezés: mit látsz te, mit lát a bank, és mit nem?

A KHR lekérdezés akkor hasznos igazán, ha pontosan érted, mi kerül be a rendszerbe, mit lát belőle egy bank a hitelbírálatnál, és melyek azok a dolgok, amelyek biztosan nem szerepelnek benne. A cikk végigveszi a KHR-ben tárolt adatok körét, a kedvezőtlen bejegyzés feltételeit és időtartamát, a saját adataid megismerésének menetét, valamint azt, hogyan befolyásolja mindez a hitelfelvételt. Gyakorlati példákon keresztül megmutatjuk, miért lehet gond egy magas hitelkártyakeret akkor is, ha nincs késedelem, és mi történik a 90 napos szabálynál. A végén kapsz egy rövid, használható ellenőrző logikát: mikor kérd ki a hiteljelentést, mit nézz benne, és mit tegyél, ha hibát találsz.

A KHR-ről sokan úgy beszélnek, mintha egy egyszerű „feketelista” lenne: ha rajta vagy, nincs hitel; ha nem, akkor minden rendben. A valóság sokkal részletesebb. A KHR egy olyan hitelinformációs nyilvántartás, amely szerződésekhez és eseményekhez kötött adatokat tárol, és ebből a bankok következtetnek arra, mennyire kiszámítható a hitelhez kapcsolódó viselkedésed.

A félreértések általában ott kezdődnek, hogy az ügyfél nem tudja: ugyanazt a KHR-t nézi-e ő is, mint a bank, és ha igen, miért kaphat mégis eltérő döntést két különböző helyen. A másik tipikus gond, hogy valaki a KHR lekérdezést összekeveri a banki hitelbírálattal. A kettő nem ugyanaz: a KHR csak egy adatforrás a sok közül. A bank döntése pedig mindig több tényező együttese.

Ebben a cikkben ezért három kérdést bontunk ki precízen:

1. mit látsz te a saját hiteljelentésben,

2. mit lát a bank hitelbírálatkor,

3. mit nem tartalmaz a KHR, még akkor sem, ha sokan azt hiszik.

Mit tárol a KHR valójában?

A KHR-ben nem vélemények és nem minősítések vannak, hanem referenciaadatok. Ezeknek van egy azonosító része (ki vagy te), és van egy szerződéshez, illetve eseményhez kapcsolódó része (milyen hitel, mikor, mekkora összeggel, mi történt vele).

A nyilvántartás a természetes személyeknél többek között az alábbi azonosító adatokat kezeli: név, születési adatok, anyja neve, okmányazonosító, lakcím, levelezési cím, elektronikus levelezési cím.

A szerződésre vonatkozó adatoknál a KHR olyan tényeket tárol, amelyek a hitel nagyságát és állapotát leírják: a szerződés típusa és száma, megkötés–lejárat–megszűnés időpontjai, az ügyfél szerepe (adós vagy adóstárs), a szerződés összege és pénzneme, a törlesztőrészlet összege és pénzneme, a fennálló tőketartozás összege, előtörlesztés ténye és ideje, továbbá megjegyzés például követelés átruházásról vagy perről.

Ami a legtöbb embernek a KHR lényege, az a késedelemmel kapcsolatos rész. Itt a KHR rögzíti például azt, mikor teljesültek a késedelem feltételei, mekkora volt a lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, és ha megszűnt a tartozás, akkor mikor és hogyan.

Mikor leszel KHR-es késedelem miatt: a 90 nap és a minimálbér feltétele együtt számít

A KHR-ben a késedelmes (köznyelvben negatív) bejegyzésnél nem elég az, hogy csúsztál pár napot. Két feltétel együtt kell:

• a lejárt és meg nem fizetett tartozás összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes havi minimálbért,

• és ez a minimálbért meghaladó késedelem folyamatosan több mint 90 napon át fennáll.

Ez a részlet a gyakorlatban azért kritikus, mert a 90 nap nem úgy indul, hogy az első elmaradt részlettől számolsz. Akkor lesz valódi jelentősége, amikor a tartozásod átlépi a minimálbér szintjét, és onnantól megy folyamatosan a 90 nap.

Gyakorlati példa: mikor indul a számláló?

Tegyük fel, hogy 2026-ban a minimálbér 328 600 forint. Van egy kölcsönöd, amelynél 2 hónapig nem fizetsz, és az elmaradásod 160 000 forint. Ez még nem éri el a minimálbért, tehát a KHR-es kritikus feltétel még nem teljesül. A harmadik hónapban az elmaradásod 340 000 forintra nő, ezzel átléped a minimálbért. Innentől, ha a helyzet változatlan, a 90 nap már a minimálbért meghaladó késedelem időszakára fog ráülni, és ha ez folyamatosan megvan, akkor lesz KHR-bejegyzés a késedelemről.

A tanulság: a „még nem vagyok 90 napban” önmagában félrevezető mondat, ha közben a tartozásod épp most ugrotta át a minimálbér szintjét.

Meddig látszanak az adatok: nem minden marad bent ugyanannyi ideig

A tárolási időtartamoknál szintén rengeteg a félreértés. Két tipikus téveszme:

• „Ha egyszer bekerülsz, örökre bent marad.”

• „Ha kifizeted, másnap törlik.”

A valóság árnyaltabb. A KHR alaplogikája szerint a referenciaadatok jellemzően legfeljebb 5 évig kezelhetők, és az 5 év letelte után törlődnek.
Ugyanakkor van speciális szabály: ha a késedelmes tartozást teljesítetted, akkor a késedelemre vonatkozó adat egy év elteltével törlődik.

És van egy harmadik, sokaknak hasznos részlet: ha nincs olyan nyilatkozatod, ami a problémamentes szerződés megőrzését kéri, akkor a szerződés megszűnésének napján törlődhet a szerződésre vonatkozó adat.

Gyakorlati példa: „lezárt” késedelem – mégis látszik

Kifizetted a tartozást, és joggal érzed, hogy rendezve van. A bank viszont még látja, hogy volt olyan szerződésed, ahol teljesültek a késedelem feltételei, csak azt is látja, hogy a tartozás megszűnt. Ez tipikusan az az időszak, amikor az ügyfél már megnyugodna, de a bank még óvatos. Ilyenkor nem mindegy a hitel típusa, az összeg, a jövedelmed, és az is, hogy mennyi idő telt el a rendezés óta.

Mit látsz te: a saját hiteljelentés mit ad a kezedbe?

A saját hiteljelentés a te nézőpontod. A lényege, hogy hivatalosan megismerheted, milyen adat van rólad a KHR-ben, melyik intézmény adta át, és azt is, hogy ki, mikor, milyen jogcímen kérdezte le az adataidat.

A legfontosabb gyakorlati üzenet: a saját hiteljelentés igénylése díjmentes, és nem köthető ahhoz, hogy ügyfél vagy-e az adott pénzintézetnél.

A folyamat sem hónapok: a szabályozott ügyintézési lépések szerint a kérelem továbbítása és a válasz megküldése munkanapokban mérhető, és több csatornán is megkaphatod (például elektronikusan).

Mikor kérd ki?

A saját hiteljelentést érdemes nem akkor kérni, amikor már ül a hiteligénylés az asztalon, hanem előtte. Ha például 2–3 héten belül hitelt tervezel, kérd ki előre. Így van időd:

• ellenőrizni, hogy minden szerződésed a valós állapotot mutatja-e,

• látni, volt-e lekérdezés, amiről nem tudtál,

• és ha hibát találsz, elindítani a kifogást.

Mit lát a bank: ugyanazt, amit te – de másképp használja

A bank KHR-lekérdezése hitelbírálati célból történik. A bank ugyanazt a referenciaadat-tartalmat kapja, amit te a saját hiteljelentésben elvben megismerhetsz, csak ő ezt nem „tájékozódásra”, hanem kockázati döntésre használja.

A bank számára a KHR három kérdésre ad gyors választ:

1. Van-e olyan késedelmi esemény, ami kockázati tiltást vagy nagyon szigorú feltételeket hoz?

2. Milyen élő hitelterheid vannak (mekkora tartozás, milyen törlesztések, milyen szerepben vagy benne)?

3. Van-e olyan múltbeli minta (sok kis hitel, gyakori keret, többszöri szerződés), ami óvatosságot indokol?

És itt jön a lényeg: a bank döntése nem egyenlő a KHR-rel. Két embernek lehet azonos KHR-képe, mégis kaphatnak eltérő döntést, mert a bank közben nézi a jövedelmet, a munkaviszonyt, a háztartási terheket, a belső számlatörténetet (ha ott vezeted a számlád), és azt is, hogy a kért hitel arányaiban mekkora vállalás.

Mit nem lát a bank a KHR-ből: a leggyakoribb tévhitek tisztázása

A KHR nem egy pénzügyi életrajz minden részlettel. Nem fog szerepelni benne:

• mennyi a fizetésed,

• mennyi pénz van a számládon,

• milyen rendszeres kiadásaid vannak (lakbér, rezsi, előfizetések),

• van-e megtakarításod, befektetésed,

• milyen gyakran vásárolsz kártyával,

• külföldi tartozások és nem KHR-es kötelezettségek részletei.

A KHR azt mutatja, hogy hitelszerződéshez kötődően mi a tényállás: van-e szerződés, mekkora, mi a státusza, volt-e a szabályok szerinti súlyos késedelem, történt-e jogerős döntéshez kötött visszaélés.

Ettől még a bank láthat más dolgokat, csak nem a KHR-ből. Például kérhet munkáltatói igazolást, számlakivonatot, vagy egyéb igazoló iratokat. A KHR tehát nem helyettesíti a banki bírálatot, csak egy fontos darabja.

A kedvező hitelmúlt kérdése: miért számít az átadhatósági és tárolhatósági nyilatkozat?

A KHR-nél a problémamentes hitelek megoszthatósága nem automatikus minden helyzetben. Magánszemélyként két nyilatkozattal tudod befolyásolni, hogy a problémamentes (köznyelvben „pozitív”) hiteladataid más bankok számára lekérdezhetők legyenek, illetve hogy a lezárt szerződésed adata a megszűnés után még bent maradjon „hitelmúltként”.

A két nyilatkozat gyakorlati jelentése:

• Átadhatósági nyilatkozat: engeded-e, hogy problémamentes hiteleid adatait más bankok lekérdezzék a bírálatnál.

• Tárolhatósági nyilatkozat: kéred-e, hogy a visszafizetés után a szerződés adata még 5 évig bent maradjon, mint kedvező hitelmúlt.

Gyakorlati példa : miért kap jobb ajánlatot valaki, aki látszik?

Két ügyfél ugyanakkora jövedelemmel megy be kölcsönért. Az egyiknek volt már hitele, amit rendben visszafizetett, és kérte a szerződés megőrzését, így a bank látja a rendezett hitelmúltat. A másik is rendben fizetett mindent, csak nem kérte a megőrzést, ezért a lezárt szerződés adata nem feltétlenül marad látható. A bank szemében az elsőnél bizonyíthatóbb a „már fizettem végig, és rendben volt” minta. Ettől még a második is lehet jó adós, csak a bizonyíték gyengébb, így a döntés vagy az árazás is lehet óvatosabb.

KHR lekérdezés vs. más pénzügyi ellenőrzések: mi mire jó?

Sokan ott rontják el a felkészülést, hogy csak a KHR-re koncentrálnak, pedig a banki döntést több adatforrás együtt adja ki. Nézzük a különbséget, nagyon gyakorlatiasan.

1) Saját hiteljelentés (KHR): szerződés tények és késedelmi események

Erőssége: megmutatja, milyen hitelek és hitelhez kötődő események szerepelnek rólad egységes nyilvántartásban, és azt is, ki kérdezte le.
Gyengesége: nem mond semmit a mai jövedelmedről, élethelyzetedről, fizetőképességed valós „mostani” képéről.

2) Banki előminősítés: egy bank szabályrendszere

Erőssége: gyors képet ad arról, hogy az adott bank szabályai szerint mekkora összeg fér bele.
Gyengesége: bankonként eltér, és a KHR-en kívül más tényezőkön is elcsúszhat.

3) Számlakivonat és jövedelemigazolás: a jelenlegi fizetőképesség

Erőssége: azt mutatja, van-e stabil bevétel, milyen a pénzmozgás, mekkora a tényleges mozgástér.
Gyengesége: nem ad képet a hitelmúltról, csak arról, mi történik most.

4) Saját hitelterhek összesítése: amit te tudsz előre rendbe tenni

Erőssége: itt van a legtöbb gyors nyereség. Ha tudod, mennyi a meglévő törlesztésed, mennyi a kereted, milyen szerződésekben vagy adóstárs, sok meglepetést elkerülsz.
Gyengesége: fegyelem kell hozzá, és a KHR nélkül előfordulhat, hogy valami kimarad (például régi, elfelejtett keret).

A rejtett buktató: hitelkártya és folyószámlahitel – nincs késedelem, mégis szoríthat

Sok elutasítás mögött nem KHR-es késedelem áll, hanem vállalhatósági kérdés. Két tipikus példa:

1. Magas hitelkártyakeret: a bank nem azt nézi, mennyit használsz belőle, hanem azt is, hogy bármikor használhatnád. Emiatt a keret csökkentheti azt az összeget, amit új hitelként még „biztonságosan” vállalhatónak lát.

2. Folyószámlahitel: hasonló logika, főleg ha a keret nagy, vagy rendszeres a kihasználása.

A KHR ilyenkor nem „büntet”, csak megmutatja a banknak a meglévő vállalásaid keretét. A döntés pedig ebből és a jövedelmedből áll össze.

Hibás adat a KHR-ben: mit tehetsz, és mi a jó sorrend?

A hibás KHR-adat ritka, de nem lehetetlen (például téves státusz, rosszul rögzített megszűnés, elírt szerződésazonosító). A rossz sorrend az, amikor valaki hiteligénylés közben kapja a meglepetést, és ott próbál kapkodva magyarázni.

A jó sorrend:

1. Kérd ki a saját hiteljelentést, és nézd meg tételesen, melyik intézmény adta át az adatot.

2. Írd fel a kifogásolt szerződés azonosítóját és a hibát pontosan, tényekkel.

3. Indíts kifogást azon a vonalon, ahol a hiba keletkezett (azaz annál, aki az adatot átadta), mert ott tudják ellenőrizni az iratokat és a nyilvántartást.

A saját hiteljelentés pont azért fontos, mert abból derül ki biztosan, mit kell kifogásolni, és kinél.

Rövid összefoglaló tanács a végére

Ha hitelt tervezel, a KHR lekérdezést kezeld úgy, mint egy indulás előtti műszerfal-ellenőrzést: nem helyettesíti a banki bírálatot, de rengeteg kellemetlen meglepetést kivesz a folyamatból. Nézd meg külön a szerződésadatokat (összeg, fennálló tartozás, szereped), a kereteket (hitelkártya, folyószámlahitel), és a késedelemhez kötött eseményeket. Ha volt rendezett késedelmed, számolj azzal, hogy még egy ideig nyoma van, és tervezz időben. Ha hibát találsz, ne vitatkozz érzésre: a saját hiteljelentésből dolgozz, és célzottan indíts kifogást.