Mi az a hozam, kamat és árfolyam – és hogyan hatnak egymásra?

A cikk közérthetően elmagyarázza, mit jelent a hozam, a kamat és az árfolyam, hogyan számolhatod őket a gyakorlatban, és milyen módon hatnak egymásra különböző megtakarítási és befektetési formákban, a bankbetéttől az állampapíron át a részvényekig. A végén kapsz egy rövid, gyakorlati tanácsot is, hogyan hozhatsz tudatosabb döntést a pénzedről.

A megtakarítás és a befektetés világában három fogalom kikerülhetetlen: hozam, kamat és árfolyam. Ezek határozzák meg, mennyit keresel a pénzeden, mennyit fizetsz egy hitelért, és mekkora kockázatot vállalsz. Ha csak az egyiket érted, könnyen csalódás érhet: hiába magas a kamat, ha közben az árfolyam vagy az árak alakulása elviszi az eredményt.

Ebben a cikkben lépésről lépésre végigmegyünk azon, mit jelentenek ezek a fogalmak, hogyan számolhatod ki őket a gyakorlatban, és miként fonódnak össze különböző pénzügyi helyzetekben – bankbetét, állampapír, részvény, sőt még lakáshitel esetén is. A cél, hogy a cikk végére tisztábban láss, és magabiztosabban tudj dönteni a pénzedről.

Mit jelent a kamat?

A kamat leegyszerűsítve a pénz használati díja. Ha te adod kölcsön a pénzed (például bankbetét vagy állampapír formájában), kamatot kapsz. Ha te veszel fel hitelt, kamatot fizetsz.

A kamatot általában százalékban adják meg éves szinten. Például:

• Ha 1 000 000 forintot helyezel el egy évre 7% kamaton, akkor az éves kamat 70 000 forint.

• A futamidő végén 1 070 000 forintot kapsz vissza (adóhatás nélkül egyszerűsítve).

Egyszerű kamat és kamatos kamat

• Egyszerű kamatnál a kamatot mindig az eredeti tőkére számolják.

• Kamatos kamatnál viszont a már korábban jóváírt kamatra is kapsz kamatot. Ez hosszabb időtávon óriási különbséget jelent.

Példa kamatos kamatra:
Tegyük fel, hogy 1 000 000 forintot helyezel el 7% éves kamaton, és a kamatot minden év végén hozzáírják a tőkéhez.

• 1. év végén: 1 070 000 forint

• 2. év végén: 1 070 000 × 1,07 = 1 144 900 forint

• 3. év végén: 1 144 900 × 1,07 ≈ 1 225 043 forint

Nem csak háromszor 70 000 forintot kapsz, hanem ennél valamivel többet, mert a kamat is „dolgozik”.

Névleges kamat és a mindennapok

A bankok, állampapírok, hitelek világában gyakran látod a kamatot százalékos formában. Ez az a névleges kamatláb, amelyből kiindulhatsz. A gond ott kezdődik, ha nem veszed figyelembe:

• milyen gyakran írják jóvá a kamatot,

• milyen költségek kapcsolódnak a termékhez,

• és különösen, hogy közben mennyivel emelkednek az árak (azaz hogyan változik a pénzed vásárlóereje).

Itt lép be a képbe a hozam.

Mi az a hozam?

A hozam azt mutatja meg, összességében mennyit nyertél vagy vesztettél egy befektetésen. A hozam nem csak a kamatból áll. Számít:

• a kamat vagy osztalék,

• az árfolyamváltozás (például részvénynél, kötvénynél, devizánál),

• valamint a költségek (számlavezetési díj, vételi–eladási jutalék, adó).

A hozamot általában kétféleképpen szoktuk kifejezni:

1. Forintban: mennyi plusz pénzt hozott a befektetés.

2. Százalékban: a kezdeti összeghez képest mekkora arányú ez a nyereség vagy veszteség.

Egyszerű hozamszámítás

Ha 1 000 000 forintot fektetsz be, és egy év múlva 1 080 000 forintod lesz (kamatból, árfolyamnyereségből, mindennel együtt), akkor a hozamod:

• Nyereség: 80 000 forint

• Hozam: 80 000 / 1 000 000 = 0,08, azaz 8%

Ez már tartalmazhat:

• kamatot (például kötvény esetén, mint kuponfizetés),

• árfolyamnyereséget (ha az értékpapír piaci ára közben emelkedett),

• és természetesen azt is, ha valami csökkentette az eredményt.

Hozam és időtáv

Nem mindegy, hogy az adott hozam mennyi idő alatt jött létre. Az 5% hozam:

• egy hónap alatt rendkívül magas,

• egy év alatt már jó,

• tíz év alatt viszont inkább gyenge.

Ezért gyakran érdemes a hozamot éves szintre átszámolva értelmezni, hogy össze tudj hasonlítani különböző befektetéseket.

Mi az az árfolyam?

Az árfolyam egy pénzügyi eszköz aktuális ára. Beszélhetünk:

• devizaárfolyamról (mennyi forint egy euró),

• részvényárfolyamról (mennyi forint egy részvény),

• kötvényárfolyamról (mennyiért veszik–adják a kötvényt a tőzsdén vagy a banknál).

Az árfolyam folyamatosan változik. Ez a változás lehet:

• a barátod, ha jó irányba mozdul, és árfolyamnyereséget érsz el,

• az ellenséged, ha rossz irányba megy, és árfolyamveszteséget szenvedsz el.

Az árfolyam mozgását rengeteg tényező befolyásolja: kamatszint, gazdasági kilátások, befektetői hangulat, politikai események. A lényeg a hozam szempontjából: az árfolyamváltozás közvetlenül hozzáadódik vagy levonódik a végső eredményedből.

Hogyan hat a kamat a hozamra?

A kamat sokszor a hozam alapja, de nem az egyetlen eleme. Nézzünk egy-két tipikus helyzetet.

Bankbetét: tisztább kép, egyszerűbb helyzet

Ha bankbetétbe teszed a pénzed:

• a kamatot előre tudod,

• az árfolyam többnyire nem játszik szerepet (forintban takarékoskodsz, forintban kapod vissza),

• a hozam így nagyjából a kamatból áll (mínusz adó és esetleges költségek).

Például 3 évre elhelyezel 1 000 000 forintot évi 5% kamattal, éves tőkésítéssel:

• 1. év végén: 1 050 000

• 2. év végén: 1 102 500

• 3. év végén: 1 157 625

A teljes hozamod 157 625 forint, ami körülbelül 15,76% három évre. Éves szinten ez 5% körüli, ami nagyjából megegyezik a kamataiddal (kis eltéréssel a kamatos kamat miatt).

Állampapír, kötvény: kamat fix, árfolyam mozog

Fix kamatozású állampapírnál vagy kötvénynél:

• a kamat mértéke jellemzően előre rögzített,

• de az árfolyam, amelyen a piacon adni–venni lehet, változhat.

Ha a piac többet vár el kamatban, akkor a meglévő kötvényed árfolyama általában csökken, hogy a vevő magasabb hozamot érjen el. Fordítva is igaz: ha csökkennek a kamatok, a régebbi, magasabb kamatozású papírok felértékelődnek, árfolyamuk emelkedik.

Így a hozamod két részből állhat:

• kamatból (kuponból),

• árfolyamnyereségből vagy árfolyamveszteségből.

Hogyan hat az árfolyam a hozamra?

Az árfolyam a legtöbb befektetésnél kulcsfontosságú. Mutatjuk néhány gyakorlati helyzetben.

Devizás megtakarítás: euró, dollár és a forint

Tegyük fel, hogy 1 000 eurót fektetsz be egy külföldi megtakarítási formába. Forintban számolva a hozamod három dologtól függ:

1. mennyi kamatot kapsz euróban,

2. hogyan változik az euróban lévő befektetés árfolyama (ha például valamilyen értékpapírban van),

3. a végén mennyi forintot ér egy euró.

Ha a befektetésed nem hoz kamatot, de az euró erősödik a forinthoz képest, akkor pusztán az árfolyamváltozás is hozamot jelenthet forintban.

Példa:

• Kezdetkor az euró 380 forint. 1 000 euró = 380 000 forint.

• 1 év múlva az euró 420 forint. 1 000 euró = 420 000 forint.

Kamat nélkül is 40 000 forint árfolyamnyereséged van, ami forintban nézve több mint 10% hozam.

Részvény: árfolyam + osztalék együtt adja a hozamot

Részvény esetén jellemzően két forrásból származhat hozamod:

• osztalékból (ha a vállalat fizet),

• árfolyamnyereségből (ha drágábban adod el, mint amennyiért vetted).

Példa:

• Vétel: 100 darab részvényt veszel 5 000 forintos árfolyamon. Összesen 500 000 forintot fektetsz be.

• Közben a vállalat részvényenként 200 forint osztalékot fizet. Ez összesen 20 000 forint.

• Egy év múlva eladod a részvényeket 6 000 forinton. Eladási ár: 600 000 forint.

Számolás:

• Árfolyamnyereség: 600 000 – 500 000 = 100 000 forint

• Osztalék: 20 000 forint

• Összes nyereség: 120 000 forint

A hozamod: 120 000 / 500 000 = 0,24, azaz 24% egy év alatt.

Jól látható, hogy a kamat itt nem jelenik meg, a hozamod döntően az árfolyam emelkedéséből és az osztalékból áll.

Kötvény árfolyam és hozam

Kötvénynél a kamat (kupon) rögzített, az árfolyam viszont mozog. Tegyük fel, hogy van egy kötvény:

• névérték: 10 000 forint,

• éves kamat: 10%, azaz évi 1 000 forint kamat,

• hátralévő futamidő: 3 év.

Ha ezt a kötvényt névértéken veszed meg (10 000 forintért), akkor a kamatod:

• 3 × 1 000 forint = 3 000 forint,

• és a futamidő végén visszakapod a 10 000 forintot.

Ha viszont a piacon éppen 11 000 forintért lehet megvenni, mert időközben csökkentek a piaci kamatok, akkor:

• évente ugyanúgy 1 000 forint kamatot kapsz,

• de eleve többet fizettél a kötvényért.

A tényleges hozamod így kisebb lesz 10%-nál, mert 11 000 forint befektetésre kapsz évi 1 000 forintot. Az árfolyam tehát közvetlenül befolyásolja a hozamod nagyságát.

Hozam, kamat, árfolyam együtt – gyakorlati forgatókönyvek

1. Fix kamatozású állampapír: kétféle befektető

Képzeljünk el egy fix kamatozású állampapírt:

• névérték: 1 000 000 forint,

• éves kamat: 7%,

• futamidő: 5 év.

A) Befektető, aki végig tartja
Ő 5 éven keresztül évente 70 000 forint kamatot kap, és a futamidő végén visszakapja az 1 000 000 forintos névértéket. Neki a hozam gyakorlatilag a 7%-os kamat (plusz a kamatos kamat hatása, ha újra befekteti).

B) Befektető, aki idő előtt eladja
Ő két forrásból érhet el hozamot:

• addig kapott kamat,

• az állampapír árfolyama, amelyen el tudja adni.

Ha a piaci kamatszint időközben csökken, az árfolyam felmehet 1 020 000 vagy 1 050 000 forintra is. Így árfolyamnyeresége keletkezhet. Ha viszont nőnek a piaci kamatok, az árfolyam eshet 980 000 forintra, és akkor árfolyamveszteség érheti.

Ez jól mutatja, hogy ugyanarra a termékre két befektető két teljesen eltérő hozamot érhet el attól függően, hogyan alakul az árfolyam, és mikor lép ki a befektetésből.

2. Lakáshitel és ingatlan: fordított irányú példa

Lakáshitel esetén te fizeted a kamatot, és az ingatlan ára (árfolyama) határozza meg, mennyire „érte meg” a tranzakció.

• Ha a hitel kamata alacsony, a törlesztőrészleted kisebb, így könnyebben finanszírozod a lakást.

• Ha a kamatok később emelkednek, nem csak a törlesztőrészleted nőhet (változó kamatozásnál), hanem az is előfordulhat, hogy kevesebb vevő tud majd nagy hitelt felvenni, ez pedig nyomást gyakorolhat az ingatlanárakra.

Itt a hozamot úgy tudod értelmezni, hogy:

• mennyivel nőtt az ingatlan értéke a vételárhoz képest,

• mennyi kamatot fizettél a banknak,

• és mennyi saját tőkét kellett hozzátenned.

Egy kedvező időszakban alacsony kamat mellett vett lakás, amelynek ára közben meredeken emelkedik, igen magas „hozamot” jelenthet a saját tőkédre vetítve. Egy magas kamatkörnyezetben vásárolt, később stagnáló vagy csökkenő árú ingatlan viszont jóval gyengébb eredményt hozhat.

Összehasonlítás más pénzügyi lehetőségekkel

A hozam, kamat és árfolyam hármasa minden megtakarításnál jelen van, csak eltérő arányban.

Bankbetét vs. állampapír

Bankbetét

• Kamat alapú hozam, árfolyam gyakorlatilag nincs.
• Átlátható, egyszerű, de gyakran alacsonyabb a hozama, különösen hosszabb távon.

Fix kamatozású állampapír

• Kamat magasabb lehet, mint a bankbetétnél.
• Ha lejáratig tartod, az árfolyam ingadozása kevéssé érint, de ha idő előtt eladsz, az árfolyam befolyásolja a hozamod.

Itt a fő különbség az, hogy az állampapírral könnyebben találkozol árfolyamhatással, míg a bankbetétnél a hozam közelebb áll a kamathoz (mínusz költségek és adó).

Állampapír vs. befektetési alap

Állampapír

• Kamat gyakran előre ismert,
• árfolyamhatás főként akkor számít, ha eladsz a futamidő előtt.

Részvényekbe, kötvényekbe fektető alap

• A hozam nagy része árfolyamváltozásból származik,
• a kamat (például kötvények esetében) vagy osztalék csak az összkép része.

Egy befektetési alapnál a hozamod erősen függ a piaci árak alakulásától. A kamatszint hat a kötvényárfolyamokra, a gazdasági kilátások pedig a részvényárakra. Itt sokkal „hangosabb” szereplő az árfolyam, mint a fix kamatozású állampapírnál.

Részvény vs. ingatlan

Részvény

• Hozam: árfolyamnyereség + osztalék.
• Az árfolyam gyorsan változhat, ezért rövid távon nagy kilengések is lehetnek.

Ingatlan

• Hozam: bérleti díj és a lakás értéknövekedése.
• Az ár lassabban változik, a tranzakciók költsége magas (ügyvéd, illeték, felújítás stb.)

Mindkettőnél a hozam nagy része az ár, azaz az „árfolyam” alakulásától függ, de teljesen más ütemben és kockázati szint mellett. A kamat közvetlenül inkább a hiteloldalon jelenik meg (például lakáshitel), nem magában a befektetésben.

Két gyakorlati tipp hozam, kamat és árfolyam kezeléséhez

1. Tipp: mindig forintban gondolkodj, teljes időtávra
Akár bankbetétbe, akár állampapírba, akár részvénybe vagy devizába fektetsz, próbáld meg egyben látni a képet:

• mennyi pénzzel indultál,

• mennyi pénzed lesz a végén forintban,

• mennyi idő alatt éröd el ezt az eredményt,

• mennyi költséget és adót fizettél közben.

Így a kamat, az árfolyamnyereség és az árfolyamveszteség egyetlen számmá, hozammá áll össze, ami valóban összehasonlítható más lehetőségekkel.

2. Tipp: ne csak a kamatszámot nézd, figyeld a kockázatot is
Egy magasabb kamat vagy nagyobb hozamígéret mindig nagyobb kockázatot takar. Ha valami „túl szép, hogy igaz legyen”, szinte biztos, hogy jelentős árfolyamkockázat, fizetőképességi kockázat vagy egyéb bizonytalanság van mögötte.

Jobb óvatosnak lenni, és olyan befektetést választani, amelynek működését megérted, és tudod, hogyan kapcsolódik benne a hozam, a kamat és az árfolyam.

Rövid összefoglaló tanács

A hozam, a kamat és az árfolyam nem külön világok, hanem ugyanannak a történetnek a szereplői. A kamat megmutatja, mennyi „bért” kapsz vagy fizetsz a pénz használatáért, az árfolyam azt, mennyit ér a befektetésed egyik pillanatról a másikra, a hozam pedig mindezek összegzése: végül mennyivel jársz jobban vagy rosszabbul.

Ha tudatos akarsz lenni a pénzügyeidben, mindig úgy tekints egy megtakarításra vagy befektetésre, mint egy teljes képre: számold össze a kamatot, az árfolyamváltozást, a költségeket és az időtávot, és csak utána dönts. Így nem csak a reklámokban szereplő számokra támaszkodsz, hanem valóban átlátod, hogyan dolgozik a pénzed – és mekkora árat fizetsz érte.