Mi az a kamatkockázat és inflációs kockázat a befektetéseknél?

A kamatkockázat azt mutatja meg, hogyan hat a piaci kamatszint változása a befektetésed értékére és jövőbeni hozamára. Az inflációs kockázat pedig azt jelzi, mennyire marja el a pénzed vásárlóerejét az árak emelkedése. A cikkben részletesen bemutatjuk, hogyan működik ez a két kockázat külön-külön és együtt, gyakorlati példákkal, és megmutatjuk, milyen befektetéseknél milyen mértékben kell velük számolnod.

Miért nem elég csak a kamatot nézni?

Sokan úgy választanak befektetést, hogy egyetlen számot néznek: „mennyi kamatot fizet?”. Ha egy állampapír 6 %-ot ígér, a másik pedig 4, akkor az első pillantásra jobb. Ha egy bankbetétre 5 %-ot írnak, a folyószámlán meg szinte semmit, akkor egyértelműnek tűnik az irány.

A valóság ennél sokkal összetettebb. Két fontos kérdésre mindig válaszolni kell:

1. Mi lesz akkor, ha a piaci kamatszint megváltozik? – ez a kamatkockázat.

2. Mit ér majd a pénzem a jövőben, ha közben emelkednek az árak? – ez az inflációs kockázat.

Lehet, hogy ma még elégedett vagy egy 4–5 %-os kamattal, de ha közben az infláció 7–8 %, akkor valójában vásárlóerőt veszítesz. Előfordulhat az is, hogy egy hosszú futamidejű, fix kamatozású állampapír árfolyama nagyot esik, amikor a piaci kamatok feljebb kúsznak – akkor is, ha te magad még nem adtad el a papírt.

Ebben a cikkben végigvesszük, mit jelentenek pontosan a kamatkockázat és az inflációs kockázat, hogyan jelennek meg a gyakorlatban különböző befektetéseknél, és mit tehetsz azért, hogy ezek a kockázatok ne a pénzed ellen, hanem a döntéseid mellett dolgozzanak.

Alapfogalmak: hozam, inflációval tisztított hozam

Mielőtt rátérünk a két kockázatra, érdemes tisztázni egy fontos különbséget:
más az, hogy mennyi kamatot kapsz, és más az, hogy mit ér majd ez a pénz.

• Névleges hozam: amit a befektetésed papíron fizet (például évi 5 százalék kamat).

• Inflációval tisztított hozam: az, ami az árak emelkedése után ténylegesen megmarad a pénzed vásárlóerejéből.

Ha évi 5 % kamatot kapsz, és közben az infláció 3 %, akkor nagyjából 2 %-nyit nőtt a vagyonod valódi értelemben. Ha viszont az infláció 8 s%, akkor hiába a 5 %-os kamat: a pénzed vásárlóereje csökken.

Az inflációs kockázat tehát arról szól, hogy a pénzed mögötti valódi érték hogyan változik. A kamatkockázat pedig arról, hogy a piaci kamatszint mozgása mennyire rángatja a befektetésed árfolyamát és jövőbeli hozamát.

Mi az a kamatkockázat?

Kamatkockázatról akkor beszélünk, amikor a befektetésed értéke attól függ, hogyan változik a piaci kamatszint a jövőben. Ez különösen a fix kamatozású eszközöknél fontos, mint:

• állampapírok,

• vállalati kötvények,

• hosszabb lekötésű bankbetétek,

• biztosítással kombinált megtakarítások, ahol a hozam egy része fix.

Miért esik a kötvény árfolyama, ha nő a kamat?

Ennek a lényege egyszerű:

• ha a piaci kamatok emelkednek, a korábban kibocsátott, alacsonyabb kamatú papírok veszítenek a vonzerejükből,

• ha a piaci kamatok csökkennek, a régi, magasabb kamatú papírok felértékelődnek.

Gondolj arra, hogy van egy 10 éves állampapírod 5 % fix kamattal. Egy év múlva az állam új papírokat bocsát ki 7 %-os kamattal. Egy új befektető melyiket választaná szívesebben? Természetesen a 7 %-osat.

Ahhoz, hogy a régi, 5 %-os papír is vonzó legyen, a piacon olcsóbban kell forognia. Ez az árfolyam csökkenés a te számodra veszteség, ha a papírt a lejárat előtt el akarod adni.

Minél hosszabb a hátralévő futamidő, annál érzékenyebb az árfolyam a kamatszint változására. Egy 1 éves papír árfolyama alig mozdul, egy 10–20 évesé sokkal nagyobbat ugrálhat.

Bankbetéteknél is van kamatkockázat?

Más formában, de igen. Ha hosszabb időre lekötöd a pénzt egy alacsonyabb kamaton, majd a piacon hirtelen megjelennek jóval magasabb kamatú ajánlatok, akkor lekötve maradsz a gyengébb kamatnál, vagy feltöröd a betétet és elveszíted a kamat egy részét.

Itt a kamatkockázat nem annyira árfolyam-ingadozásban, hanem abban jelenik meg, hogy lemaradsz egy jobb lehetőségről, vagy veszítesz a feltörésen.

Gyakorlati példák kamatkockázatra

Rövid vs hosszú futamidejű állampapír

Tegyük fel, hogy 2 millió forintot szeretnél befektetni. Két lehetőség között vacillálsz:

• 1 éves, fix kamatozású papír évi 6 % körüli hozammal,

• 10 éves, fix kamatozású papír évi 7 % körüli hozammal.

A hosszabb papír elsőre vonzóbb, mert nagyobb kamatot kínál. De:

• ha a kamatok 2–3 év múlva tovább nőnek, a 10 éves papír árfolyama esni fog, ha el akarod adni,

• ha tartod a lejáratig, nem bukod el az árfolyamveszteséget, de 10 évig bennragadsz a 7 % körüli szinten, miközben lehet, hogy a piacon már 9–10 %-os új papírok jelennek meg.

Az 1 éves papírnál a kamatkockázat kisebb. Ha egy év múlva magasabb kamatok lesznek, a tőkéből már új, jobb kamatú befektetést vehetsz. Cserébe ma alacsonyabb kamattal kell beérned.

A kamatkockázat tehát nem csak „veszély”, hanem döntési kérdés is: mennyire szeretnéd rögzíteni a jelenlegi szintet, és mennyire hagysz teret a jövőbeli lehetőségeknek?

Hitel és befektetés együtt

Ha van változó kamatozású hiteled (például lakáshitel), és közben hosszú futamidejű fix kamatozású befektetést tartasz, különös helyzet alakulhat ki:

• ha a kamatok emelkednek, a hiteled törlesztője nő,

• közben a hosszú futamidejű fix papír árfolyama eshet.

Ilyenkor két oldalról is érezheted a kamatkockázatot: nő a kiadásod, miközben a megtakarításod piaci értéke csökken, vagy jó lehetőségeket mulasztasz el.

Mi az az inflációs kockázat?

Az inflációs kockázat arra utal, hogy az árak emelkedése mennyire marja el a pénzed vásárlóerejét a befektetési időszak végére.

Ha egy befektetésed 10 év alatt 60 %-ot hoz, az papíron szép eredmény. Ha közben az infláció 10 év alatt 40 % volt, akkor valójában csak 20 %-kal nőtt a pénzed valódi ereje. Ha az infláció 10 év alatt 80 %-ot tett ki, akkor a 60 s%-os hozam valódi veszteség: számokban több, értékben kevesebb pénzed lett.

Infláció és bankbetét

Bankbetétnél az inflációs kockázat nagyon szemléletes. Tegyük fel, hogy:

• az infláció egy adott évben 8 százalék,

• a bankbetétedre 5 százalék kamatot kapsz.

Papíron a pénzed nő. A valóságban viszont:

• a pénzed vásárlóereje nagyjából 3 %-kal csökken,

• ma 100 forintból megvehető árukért jövőre már 108 forintot kell fizetni,

• miközben neked csak 105 forintod lett.

Ez az inflációs kockázat lényege: ha a befektetés hozama tartósan alatta marad az inflációnak, akkor hosszú távon szegényedsz, még akkor is, ha közben a számlaegyenleged nő.

Infláció és fix kamatozású állampapír

Fix kamatozású állampapírnál hasonló a helyzet, csak hosszabb távon érződik erősebben. Ha ma 10 évre rögzíted a kamatot például évi 5 százalékon, akkor:

• jó döntés, ha az infláció végig 3–4 % körül alakul,

• gyenge döntés, ha 5–6 év múlva az infláció tartósan 8–9 %-ra emelkedik, és ott is marad.

Ilyenkor papíron teljesít a befektetés, de az árak gyorsabban futnak előre, mint a kamat.

Kamatkockázat és inflációs kockázat ütközése

A két kockázat gyakran ellenkező irányba húzza a döntéseidet.

• Ha hosszú időre rögzíted a kamatot egy fix papírban, akkor csökkented a kamatkockázatot (téged már nem érint, ha később esnek a kamatok), de növelheted az inflációs kockázatot, ha később az infláció feljebb megy a kamatszintnél.

• Ha rövid futamidejű, változó hozamú befektetést választasz, akkor jobban tudsz alkalmazkodni az inflációhoz (gyakrabban tudsz magasabb hozamra váltani), viszont nagyobb a kamatkockázat, mert a piaci kamat esésekor gyorsan visszaesik a hozamod.

A tudatos befektető nem az egyik vagy másik kockázat teljes eltüntetésére törekszik (ez szinte lehetetlen), hanem arra, hogy:

• értse, hol vannak a gyenge pontjai,

• a saját céljaihoz illeszkedő egyensúlyt találjon a két kockázat között,

• ne legyen kiszolgáltatva sem egy hirtelen kamatemelésnek, sem tartósan magas inflációnak.

Összehasonlítás: mely befektetéseknél mekkora a kamat- és inflációs kockázat?

Folyószámla, nagyon rövid betét

• Kamatkockázat: alacsony. Ha rövid időre kötöd le, vagy egyáltalán nem kötöd le, a piaci kamatszint változásaihoz viszonylag gyorsan tudsz alkalmazkodni.

• Inflációs kockázat: magas. A folyószámla szinte semmit nem fizet, a nagyon rövid betét is gyakran az infláció alatt hoz. Ha túl sok pénzt tartasz így, hosszú távon jelentősen veszít az értékéből.

Rövid futamidejű állampapír, rövid betét

• Kamatkockázat: mérsékelt. Egy 3–12 hónapos futamidő esetén a kamatszint változása kevésbé rázza meg a befektetés értékét, és viszonylag gyorsan tudsz új, magasabb hozamú papírra váltani.

• Inflációs kockázat: közepes. Ha a hozam közel van az inflációhoz, kisebb a gond, de tartósan infláció alatt itt is vesztesz.

Hosszú futamidejű, fix kamatozású állampapír

• Kamatkockázat: magas. Ha a kamatszint emelkedik, az árfolyamod eshet, és a befektetésed értéke ingadozhat, ha lejárat előtt kellene eladnod.

• Inflációs kockázat: attól függ, hogyan alakul hosszú távon az infláció a fix kamatodhoz képest. Ha a kamat jóval infláció fölött marad, nyert ügyed van, ha nem, akkor vásárlóerőt veszítesz.

Inflációhoz kötött állampapír

• Kamatkockázat: valamelyest kisebb, mert a kamat a jövőbeni inflációhoz igazodik, így a piaci kamatszint változása kevésbé érint hátrányosan.

• Inflációs kockázat: lényegesen alacsonyabb, mert a kamatot az inflációhoz kötik, így nagy eséllyel megőrzöd a pénzed értékét, akár még növelheted is.

Részvények, részvény jellegű befektetések

• Kamatkockázat: közvetett. Ha nőnek a kamatok, az gyakran nyomást gyakorol a részvényárfolyamokra, mert a biztonságos eszközök vonzóbbá válnak.

• Inflációs kockázat: bizonyos mértékig védhet, mert a sikeres vállalatok képesek lehetnek áraikat az inflációhoz igazítani, így hosszú távon követhetik vagy meghaladhatják az infláció ütemét. Ugyanakkor az árfolyamok nagyon ingadozhatnak, ezért ez nem garantált.

Ingatlan

• Kamatkockázat: több oldalról is megjelenik. Ha hitelből vetted az ingatlant, a kamatszint emelkedése megdrágíthatja a törlesztést. Emellett a befektetési célú ingatlan értéke is függhet attól, mennyiért lehet hitelt felvenni: ha drágul a hitel, kevesebb vevő bírja, ami lenyomhatja az árakat.

• Inflációs kockázat: hosszabb távon általában jobb védelmet ad, mert az ingatlanárak és a bérleti díjak gyakran együtt mozognak az inflációval, vagy azt meghaladó mértékben nőnek. Rövid távon azonban az ingatlanpiac is hullámzik.

Mit tehetsz a kamat- és inflációs kockázat kezelése érdekében?

Ne egyféle befektetésben gondolkodj

Ha minden pénzedet egy hosszú futamidejű fix kamatozású papírban tartod, a kamatkockázatod magas. Ha mindent folyószámlán hagysz, az inflációs kockázatod óriási.

Érdemes a megtakarításaidat külön célokra bontani:

• rövid távú tartalék (pár hónap kiadás): alacsony kockázatú, könnyen hozzáférhető formában,

• középtávú célok (3–5 év): vegyes megoldások, részben rövidebb, részben hosszabb papírok,

• hosszú távú célok (10+ év): nagyobb arányban olyan eszközök, amelyek képesek lehetnek meghaladni az inflációt (például inflációhoz kötött kötvény, részvény jellegű befektetés, ingatlan).

Futamidő lépcsőzés

Az egyik leghasznosabb módszer, ha nem egyetlen lejáratot választasz, hanem lépcsőzetesen kötsz le vagy vásárolsz papírokat:

• vesztesz mondjuk 1, 3, 5 évre külön összeget,

• így minden évben szabadul fel valamennyi pénz,

• ha emelkednek a kamatok, folyamatosan tudsz magasabb hozamú befektetésekre váltani,

• ha csökkennek, legalább a hosszabb papírokon rögzítve marad a jobb kamat.

Ezzel egyszerre tompítod a kamatkockázatot és hagysz teret az infláció elleni védekezésre is.

Inflációhoz kötött megoldások használata

Ha tartósan magas inflációtól tartasz, érdemes olyan befektetéseket is bevonni, amelyek közvetlenül az inflációhoz igazítják a hozamot (például inflációkövető állampapír).

Ezeknél:

• ha nő az infláció, nő a kamat is,

• ha csökken, a kamat is mérséklődik, de közben az alacsonyabb infláció miatt kisebb a vásárlóerő-veszteség.

Ne feledkezz meg a biztonsági tartalékról

Akármilyen befektetést választasz, mindig legyen olyan rész a vagyonodban, amelyet nem a hozam, hanem a biztonság vezérel:

• néhány hónapnyi megélhetési tartalék,

• olyan helyen, ahonnan szükség esetén gyorsan, veszteség nélkül hozzáférsz.

Ez a tartalék csökkenti annak kockázatát, hogy egy kedvezőtlen piaci időszakban kényszerből kelljen eladnod a hosszabb távra szánt befektetéseidet.

Összefoglaló tanács

A kamatkockázat azt mutatja, mennyire rángatja a befektetésed értékét a piaci kamatszint változása. Az inflációs kockázat pedig azt jelzi, mennyire marja el a pénzed vásárlóerejét az árak emelkedése.

Rövid távon a kamatkockázat tűnhet félelmetesebbnek, különösen hosszú futamidejű, fix kamatozású befektetéseknél. Hosszú távon viszont az inflációs kockázat az, amely csendben, lassan, de biztosan csökkenti a vagyonod erejét, ha tartósan olyan eszközökben tartod a pénzt, amelyek hozama alatta marad az inflációnak.

Rövid tanács:
mielőtt befektetsz, ne csak azt kérdezd meg, „mennyi kamatot kapok”, hanem azt is:
mi történik, ha a kamatszint megváltozik, és mit ér majd ez a pénz az infláció után?
Ha erre a két kérdésre tiszta választ adsz, sokkal kisebb eséllyel ér meglepetés, akár a kamatokról, akár az árak alakulásáról van szó.