Október elsejétől kiegészítő illeték terheli a különböző pénznemek közötti tranzakciókat

2024. október elsején egy új pénzügyi szabályozás lép életbe, amely kiegészítő illetéket vet ki a különböző pénznemek közötti tranzakciókra. Ez a lépés számos kérdést vet fel a pénzügyi világban, különösen azokat a magánszemélyeket és vállalkozásokat érinti, amelyek rendszeresen végeznek nemzetközi pénzügyi műveleteket. Utánajártunk, és alaposan megvizsgáltuk, hogy mit jelent ez az új illeték, hogyan befolyásolhatja a mindennapi pénzügyi tranzakciókat, és mire érdemes felkészülni azoknak, akik rendszeresen végeznek devizaátváltásokat.

De mi is az a kiegészítő illeték?

A kiegészítő illeték egy adónem, amelyet minden olyan tranzakcióra kivetnek, amely során az egyik pénznemről a másikra váltanak. 

Az ilyen típusú illeték célja, hogy korlátozzák a spekulációt a devizapiacon, illetve hogy fokozott bevételt generáljanak az állam számára. 

A magyar kormány szerint ez a lépés segíti a pénzügyi piacok stabilitásának fenntartását és csökkenti az ország gazdasági kitettségét a devizaárfolyamok hirtelen ingadozásaival szemben.

Az új illeték 0,45 százalékos szinten van, 20 ezer forintos felső határral, ami azt jelenti, hogy minden pénzváltási tranzakcióra ennyi extra költséget kell megfizetni.

Hogyan érinti ez a mindennapi életet?

A Banknavigátor pénzügyi szakértői szerint elsőre úgy tűnhet, hogy a kiegészítő illeték csak a nagyobb vállalkozásokat érinti, amelyek rendszeresen végeznek deviza-tranzakciókat, valójában a mindennapi pénzügyekre is jelentős hatással lehet. 

Azok a magánszemélyek, akik például rendszeresen utalnak pénzt külföldi rokonoknak, vagy online vásárolnak külföldi webáruházakban, mostantól magasabb költségekkel szembesülhetnek.

De kik fognak többet fizetni?

Azok, akik külföldre utalnak pénzt, például családtagoknak vagy nemzetközi számlák kifizetésére, közvetlenül szembesülnek az illeték hatásával. A külföldi átutalás során az átváltásra kerülő összeget terheli majd ez a díj, ami hosszú távon jelentős költségnövekedést jelenthet.

Azok, akik külföldi online áruházakból rendelnek, szintén érintettek lehetnek. Mivel sok esetben a vásárlás során forintról más devizára történik az átváltás, az illeték bevezetésével ezek a vásárlások drágábbak lesznek. Ez különösen igaz lehet a nemzetközi weboldalakon történő előfizetések esetében, ahol a havi költségek így tovább növekedhetnek.

Azok, akik gyakran utaznak külföldre, például üzleti utakra vagy nyaralásokra, szintén magasabb költségekkel szembesülhetnek, amikor forintot váltanak külföldi valutára. Bár egyes bankok vagy valutaváltók esetleg lenyelhetik az új illetéket, várhatóan a költségek egy része áthárul az ügyfelekre.

És mik lesznek a gazdasági hatások?

Az új illeték bevezetése számos gazdasági hatással járhat, amelyek a devizapiacra, a vállalatokra és a magánszemélyekre egyaránt hatnak. 

Az egyik legnyilvánvalóbb hatás az lehet, hogy az emberek megpróbálnak majd alternatív megoldásokat keresni a pénzügyi tranzakcióik során, hogy minimalizálják az illeték fizetését.

A kormány egyik célja a spekulatív devizakereskedelem csökkentése. Az illeték hatására csökkenhet a devizapiacokon történő gyors és nagy értékű pénzmozgás, ami hozzájárulhat a pénzügyi stabilitáshoz. Azonban ez a lépés visszatarthatja azokat a befektetőket is, akik hosszú távon érdekeltek a devizapiaci kereskedelemben.

A vállalatok, különösen azok, amelyek rendszeresen végeznek nemzetközi tranzakciókat, jelentős költségnövekedéssel szembesülhetnek. Az illeték bevezetésével a vállalatoknak mérlegelniük kell, hogy hogyan csökkentsék költségeiket, például alternatív pénzügyi eszközöket kereshetnek, vagy megpróbálhatják az átváltási költségeket átadni a vevőiknek.

A magasabb pénzügyi költségek, különösen az importált termékek esetében, hozzájárulhatnak az inflációhoz. A devizaváltásra kivetett illeték miatt drágábbá válhatnak a külföldről származó termékek, ami közvetetten az árak növekedéséhez vezethet a hazai piacon is.

A legfontosabb kérdés: hogyan lehet minimalizálni az illeték hatását?

Bár az új kiegészítő illeték elkerülhetetlennek tűnik, vannak stratégiák, amelyekkel minimalizálhatók a költségek.

Az egyik leghatékonyabb módja lehet az illeték minimalizálásának, ha valaki devizaszámlát nyit külföldi pénznemben. Ezzel a megoldással elkerülhető az illeték fizetése minden egyes devizaváltáskor, és csak akkor kell átváltani, amikor valóban szükséges.

Az előre tervezett pénzügyi tranzakciók szintén segíthetnek abban, hogy az illeték mértéke minimális maradjon. 

Érdemes pénzügyi szakértőkkel is konzultálni, akik segíthetnek olyan megoldások megtalálásában, amelyekkel csökkenthetők az illetékek.

Az október elsejétől bevezetett kiegészítő illeték jelentős hatással lesz a devizaátváltásokra. Bár az illeték elsőre apróságnak tűnhet, hosszú távon jelentős költségnövekedést okozhat azoknak a magánszemélyeknek és vállalatoknak, akik rendszeresen végeznek nemzetközi pénzügyi tranzakciókat. 

Azok, akik pénzügyi stratégiájukat átgondolják, előre terveznek, és igyekeznek minimalizálni a devizaváltások számát, jobban tudnak alkalmazkodni az új illetékhez, és elkerülhetik a felesleges költségeket.

Összefoglalva

Október 1-jétől új kiegészítő illetéket vezetnek be a pénznemek közötti tranzakciókra, amely 0,45%-os extra díjat jelent minden devizaváltásnál, 20 ezer forintos felső határral. Az illeték célja a devizapiaci spekuláció visszaszorítása és az állami bevételek növelése. A változás a nemzetközi pénzügyi műveleteket végző magánszemélyeket és vállalatokat érinti, beleértve a külföldi átutalásokat és vásárlásokat. A pénzügyi tervezés és a devizaszámlák használata segíthet minimalizálni a költségeket. Az új illeték gazdasági hatásai között szerepelhet a spekuláció visszaszorítása és a költségnövekedés, ami az inflációra is hatással lehet.