A kamatstop árnyoldala

A kamatstop árnyoldallal is rendelkezik, és érdemes ezzel is tisztában lenned a kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében.

A kamatstop árnyoldala eddig is tudható volt, ám nem nagyon foglalkozott vele senki, csupán az előnyökkel. Megjelent azonban nemrég a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Jelentése, amiben a hátrányokra is vetül némi fény, épp ezért úgy döntöttünk, röviden összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

Jelenleg az emelkedő infláció, az energiaválság és a geopolitikai feszültségek határozzák meg a nemzetközi gazdaság folyamatait, és ezt már hazánkban is érezzük, méghozzá a saját bőrünkön, de máshol is megmutatkozik.

A lakossági hitelpiacon például erőteljes visszaesést tapasztalhattunk a harmadik negyedévben; érdekes módon ezzel szemben a vállalati hitelezés továbbra is erős. A Magyar Nemzeti Bank több területen is a gazdaság lassulására számít, a kamatstop árnyoldala pedig egyre többször bukkan elő.

A lakossági hitelpiac állapota

Az első két negyedévben még emelkedést tapasztalhattunk, ami főként a Zöld hitelnek volt betudható, a harmadikban viszont megjelent a fordulat: egyre kevesebb lakáshitel-szerződést írnak alá.

A hitelállomány bővülése is lelassult, ami az egyre alacsonyabb moratóriumi részvételnek és a visszaeső új kibocsátásnak köszönhető, de a változó kamatozású, jelzálog alapú, lakáscélú hiteleknél tapasztalható előtörlesztések számának növekedése is hatást gyakorol a hitelek állományának kvázi stagnálására.

Ami az egy évvel ezelőtti eredményeket illeti, a jelenlegiek összehasonlításával különösen tragikus az eredmény: az új hitelkihelyezés a lakáshiteleknél 30%-kal, a Babaváró hitelnél 27%-kal, a fogyasztási és egyéb hiteleknél pedig 17%-kal csökkent a kihelyezett hitelek aránya, de az infláció és a lakásárak emelkedése miatt reálértéken a lakossági hitelkibocsátás visszaesése még jelentősebb.

Az emelkedő hitelkamatok hatása

A kereslet visszaesésére természetesen a hitelkamatok fokozatos emelkedése is hatással van. A bankok jelentős része ráadásul már szigorított a hiteligénylés feltételein is, különösen a fogyasztási hitelek esetében.

Ezzel szemben a vállalati hitelállomány éves növekedési üteme a harmadik negyedévben 15% volt, de a KKV-szektor csak 10%. Jelentősen növekedett a devizahitelek kibocsátása, azonban a devizahiteleket igénylők többsége devizabevétellel is rendelkezik. Az MNB arra számít, hogy a magasabb kamat- és működésiköltség-szint, valamint a bizonytalanság visszafogja majd a keresletet, a forgóeszközhitelek iránt azonban nőhet az érdeklődés.

Fontos viszont, hogy a jegybank szerint a hazai vállalati hitelállomány sérülékeny; az elemzésük szerint a teljes hazai vállalati hitelállomány 18%-át azok a vállalatok igényelték, amelyeknél az energiaköltségek meghaladják az átlagos árbevétel 3%-át, a költségsokk miatt pedig az MNB szerint a vállalati hitelállomány több, mint 22%-a lehet sérülékeny.

A kamatstop árnyoldala

A kormányzati intézkedések 2022-ben 500 milliárd forintos plusz terhet jelentenek a bankszektor számára, és ennek nagy részét az extraprofitadó és a kamatstop adják.

A kamatstop árnyoldala a veszteséghatás, ez ugyanis egyre szembetűnőbb; a változó kamatozású hiteleknél a januártól júniusig tartó időszakban 19,1 milliárd forint, június és december között 52,3 milliárd forint, a következő év első félévében pedig 80,5 milliárd forint veszteséget okoz majd.

Itt azonban még nincs vége: a hosszabb, legfeljebb 5 éves kamatperiódusú jelzáloghiteleknél bevezetett kamatstop miatt 4,5 milliárd forint veszteséggel számol a jegybank, a KKV-s kamatstop pedig 54,3 – 58,3 milliárd forint közötti összegű veszteséget jelenthet.

A kamatstop további káros hatása, hogy gyengíti a monetáris transzmissziót, közvetlen veszteséget jelent a bankok számára, emellett negatívan hat a pénzügyi kultúrára, és növeli az erkölcsi kockázatot is.

Érdemes továbbá azt is tudni, hogy jelenleg körülbelül hétezer olyan hitelszerződés létezik, amelyeknek 5 évnél hosszabb a kamatperiódusa, a kamatfordulója a kamatstop idejére esik, és mégsem érvényes rájuk a kedvezmény – ennek okaira azonban a Magyar Nemzeti Bank jelentése nem tért ki.