ETF vagy befektetési alap? Itt a költséghatékonyság összehasonlítása 2026-ban: Ennyi millió felett kötelező a váltás

Te is érzed, hogy valami nem stimmel, amikor a banki tanácsadód mosolyogva eléd tesz egy garantáltan kényelmes befektetési csomagot? Igazad van. Miközben keményen dolgozol a pénzedért, hogy összegyűljön az önerő a lakásra vagy a gyerekek jövőjére, egy láthatatlan költség csendben felemészti a hozamod harmadát. 2026-ban már nem engedheted meg magadnak a lustaságot: kiszámoltuk, pontosan mennyit buksz a kényelmen, és mikor kell a kezedbe venni az irányítást.

A kényelmi felár, ami egy új autó árába kerül

Valószínűleg a Te bankodnál is így kezdődött: bementél számlát nyitni, és a kedves ügyintéző felajánlott egy remek lehetőséget. Egy vegyes befektetési alapot, amit profik kezelnek, neked semmi dolgod nincs vele, csak dőlj hátra. Jól hangzik, ugye?

A probléma ott van, amit nem mondtak el hangosan. A hagyományos, banki befektetési alapok drágák. Egy átlagos, aktívan kezelt magyar részvény- vagy vegyes alap éves folyó költsége (TER) 1,5% és 2,5% között mozog.

Ezzel szemben 2026-ban egy tőzsdén kereskedett alap (ETF), amelyik ugyanazt a piaci teljesítményt hozza, mindössze 0,07% – 0,4% éves díjért dolgozik.

A különbség elsőre kicsinek tűnhet – „ugyan már, 1-2 százalék”. De a kamatos kamat világában ez a különbség 15-20 év alatt egy középkategóriás autó ára. Szó szerint.

Mi az a TER mutató és miért ez a pénztárcád legfőbb ellensége?

Mielőtt belevágunk a számokba, tisztázzuk a legfontosabb fogalmat, ami a költséghatékonyság (TER mutató) összehasonlítása során a döntőbíró lesz.

A TER (Total Expense Ratio) a teljes költséghányadot jelenti. Ez az a százalék, amit az alapkezelő minden évben levon a bent lévő pénzedből, függetlenül attól, hogy volt-e hozamod vagy sem.

• Ha a piac emelkedik 8%-ot, de a TER 2%, te csak 6%-ot kapsz (mínusz egyéb díjak).
• Ha a piac esik 5%-ot, és a TER 2%, te 7%-ot buksz.

A hagyományos alapoknál ebből tartják fenn az elemzői stábot, a belvárosi irodaházat és – ami a legfájóbb – ebből fizetik a banki értékesítők jutalékát. Az ETF-eknél (Exchange Traded Fund) viszont nincs drága stáb. Egy algoritmus követi le a piacot (pl. az S&P 500-at vagy a világpiacot), így a költség töredéke a hagyományosnak.

A nagy számolás: Mikor jön el a váltás pillanata?

Sokan kérdezik: „Jó, de nekem nincs százmillióm. Kis pénzzel is megéri ETF-ezni?”

A válasz 2026-ban egyértelműen: Igen, de okosan.

Nézzünk egy konkrét példát egy fiatal pár esetére, akik ingatlanra vagy nyugdíjra gyűjtenek.

• Kezdőtőke: 2.000.000 Ft
• Havi megtakarítás: 50.000 Ft
• Időtáv: 20 év
• Feltételezett piaci hozam (költségek előtt): évi 8%

1. Forgatókönyv: A banki alap (a kényelmes út)

• TER (éves költség): 2,0%
• Vételi jutalék: 0% (sok banknál „ingyen” veheted, mert a magas TER-ben fizeted meg)

2. Forgatókönyv: Az ETF portfólió (a tudatos út)

• TER (éves költség): 0,2%
• Vételi jutalék: Tegyük fel, hogy brókertől függően havi 1-2 EUR (kb. 400-800 Ft) vagy százalékos díj. Számoljunk évi 10.000 Ft extra tranzakciós költséggel.

Az eredmény 20 év múlva:

• Banki alap egyenlege: kb. 28,5 millió Ft
• ETF portfólió egyenlege: kb. 38,2 millió Ft

A különbség: közel 10 millió forint!

Látod már? Ugyanannyi pénzt tettél félre, ugyanaz a piac hozta a hozamot, de a banki alapnál a hozamod 35%-át elvitte a költség. A költséghatékonyság (TER mutató) összehasonlítása itt válik húsbavágóvá.

Hol van a belépési küszöb?

Régen (2015-2020 környékén) az ETF vásárlásnak voltak magas fix díjai (pl. min. 10 EUR / tranzakció). Akkor azt mondtuk, hogy havi 100-200 ezer forint alatt nem éri meg, mert a tranzakciós díj elviszi az előnyt.

2026-ra ez megváltozott. Az olcsó brókerek és a modern banki applikációk korában a tranzakciós díjak filléresek lettek.

A matematikai váltópont gyakorlatilag 0 forintnál van. Már az első 100.000 forintodat is érdemesebb ETF-be tenni, ha találsz alacsony tranzakciós díjú szolgáltatót.

Ha viszont a bankodnál maradsz (ahol drága a tőzsdei megbízás), akkor kb. 2-3 millió forintos portfólió felett válik égetően sürgőssé, hogy kiszállj a drága befektetési alapokból, és átcsoportosíts.

Jogszabályi környezet 2026: TBSZ és adók

Magyarországon a befektetések Szent Grálja 2026-ban is a TBSZ (tartós befektetési számla).

A szabályok szerint, ha a gyűjtőévet követően 5 évig nem nyúlsz a pénzhez, a nyereséged után 0% adót kell fizetned.

Miért fontos ez az ETF vs. befektetési alap vitában?

Mert a banki alapoknál gyakran azzal érvelnek, hogy „mi levesszük az adózás terhét a válladról”. Ez ma már nem érv. Bármelyik brókercégnél nyithatsz TBSZ-t pár kattintással.

Ha nem TBSZ-en tartod a pénzt:

• 15% SZJA terheli a nyereséget.
• Befektetési alapoknál: 13% Szocho (szociális hozzájárulási adó) is felmerülhet, bár a tőzsdei ügyletekre (EGT államokban) ez gyakran nem vonatkozik, de a banki kamatjellegű jövedelmekre igen. Az ETF-ek „ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek” minősülnek, így szocho-mentesek, ami újabb hatalmas előny!

Összehasonlító táblázat: Hagyományos alap vs. ETF

Hogy könnyebb legyen a döntés, összefoglaltam a legfontosabb különbségeket.

A pszichológiai akadály: Miért nem vált mindenki?

Ha a matek ennyire egyértelmű, miért van még mindig ezermilliárd forint drága banki alapokban?

A válasz a félelem és az ismeretlentől való tartózkodás.

Az emberek fejében az „ETF” szó a tőzsdézést, a brókereket és a kockázatot jelenti. A „Befektetési Alap” pedig a biztonságot. Ez egy tévhit.

Egy S&P 500 ETF (ami az 500 legnagyobb amerikai céget tartalmazza) pontosan ugyanazokat a részvényeket tartja, mint egy „USA Részvény Befektetési Alap”, amit a bankod árul. A kockázat ugyanaz. A különbség csak az, hogy a banki alapnál van egy drága közvetítő, aki leveszi a sápot.

Hogyan válts gyakorlatban?

Nem kell egyszerre felborítani az életedet. A váltást érdemes fokozatosan csinálni.

1. Stop a réginek: Ne fizess be több pénzt a drága banki alapba. Állítsd le a rendszeres megbízást.
2. Számlanyitás: Keress egy megbízható szolgáltatót (Banknavigator bankszámla kalkulátorunk segít), ahol alacsonyak a díjak és van TBSZ.
3. Új irány: Az új megtakarításokat már ide utald, és vegyél belőle egy alacsony költségű világpiaci ETF-et (pl. MSCI World vagy FTSE All-World).
4. A régi sorsa: Ha a régi alapodban lévő pénz már adómentes (eltelt az idő), vagy nem nagy a veszteség, érdemes eladni, és átvezetni az olcsóbb helyre. Ha nagy mínuszban van, vagy még friss a TBSZ, megvárhatod a lejáratot, de számolj utána: a 2% éves költség lehet, hogy több veszteséget okoz hosszú távon, mint az azonnali váltás költsége.

Kinek NEM való az ETF?

Legyünk objektívek: van olyan helyzet, amikor jobb a befektetési alap.

• Ha teljesen fegyelmezetlen vagy: Ha hajlamos vagy pánikolni, amikor a tőzsde esik, és azonnal eladnál mindent, akkor talán jobb, ha a pénzed egy nehezebben hozzáférhető banki termékben van.
• Speciális piacok: Ha olyan egzotikus piacra akarsz befektetni (pl. vietnámi kisvállalatok), amit nehéz ETF-fel lefedni, ott egy profi aktív alapkezelő hozzáadott értéket teremthet. De a családok 99%-ának nincs szüksége ilyen kockázatra.

Összegzés: A jövőd ára a TER-ben rejlik

Az ingatlanvásárlás, a nyugodt nyugdíj vagy a gyermekeid taníttatása nem azon múlik, hogy megtalálod-e a következő tőzsdei csodarészvényt. Azon múlik, hogy mennyire hatékonyan dolgoztatod a meglévő tőkédet.

A költséghatékonyság (TER mutató) összehasonlítása megmutatta: milliókat hagysz az asztalon, ha ragaszkodsz a drága banki kényelemhez. 2026-ban az ETF már nem a brókerek játékszere, hanem a pénzügyileg tudatos családok alapvető eszköze. Ne fizess azért, amit egy algoritmus fillérekért megcsinál helyetted!