Jó hír: nem emelik a lakossági bankszámlák díjait

A Magyar Bankszövetség bejelentette, hogy a hazai bankok 2026 közepéig nem emelik a lakossági bankszámlák díjait. Ez a döntés a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) és a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) folytatott egyeztetések eredménye, melyek során a bankok elkötelezték magukat a gazdaság fenntartható finanszírozása és az infláció megfékezése mellett. 

Előzmények: miért emelkedtek korábban a banki költségek?

Az elmúlt években a banki szolgáltatások díjai jelentősen növekedtek Magyarországon. Ennek több oka is volt:

• Tranzakciós illeték emelése: A kormányzat 2023-ban megemelte a tranzakciós illetéket, amit a bankok 2024 elejétől kezdtek áthárítani az ügyfelekre.
• Inflációs nyomás: A magas infláció következtében a bankok működési költségei is emelkedtek, amit részben a díjak növelésével kompenzáltak.
• Bérköltségek növekedése: Az EU-n belül a harmadik legnagyobb mértékben emelkedtek Magyarországon a bérek 2024 harmadik negyedében az előző év azonos időszakához képest, ami szintén hozzájárult a banki költségek növekedéséhez.

A jelenlegi megállapodás részletei

A bankszektor vállalta, hogy 2026. június 30-áig nem emeli a lakossági bankszámlák és bankkártyák díjait. Azok a bankok, amelyek 2025-re már bejelentették a jogszabály szerinti inflációs díjemelésüket, különböző módokon kompenzálják ügyfeleiket, például tételes visszatérítéssel vagy tartós kedvezmények biztosításával. 

A döntés várható hatásai

Ez a lépés hozzájárulhat az infláció mérsékléséhez és a lakossági terhek csökkentéséhez. Ugyanakkor a bankok számára kihívást jelenthet a növekvő működési költségek kezelése díjemelések nélkül. A bankszektor stabilitása és a gazdaság fenntartható finanszírozása érdekében a bankoknak hatékony költségmenedzsmentre és innovatív megoldásokra lesz szükségük.​

Összességében a bankok és a kormányzat közötti együttműködés eredményeként a lakossági ügyfelek számára kedvezőbb feltételek alakulhatnak ki a bankszámla-költségek terén a következő években.

Mi az a tranzakciós illeték?

A tranzakciós illeték egy olyan pénzügyi teher Magyarországon, amelyet a bankok fizetnek az államnak az ügyfeleik által végrehajtott pénzforgalmi műveletek után. Az illeték célja, hogy a költségvetés számára bevételt biztosítson, elsősorban a készpénzmozgások és az elektronikus pénzforgalom alapján. Bár jogilag a bank fizeti meg az illetéket, a gyakorlatban a költséget sok esetben áthárítják az ügyfelekre.

A tranzakciós illeték főbb jellemzői:

1. Jogszabályi háttér:

A tranzakciós illetéket a 2012. évi CXVI. törvény a pénzügyi tranzakciós illetékről vezette be, és 2013. január 1-jén lépett hatályba.

2. Mire vonatkozik?

Az illeték számos pénzügyi műveletre vonatkozik, például:

• Átutalásokra
• Készpénzfelvételre
• Csoportos beszedésre
• Bankkártyás fizetésre (egy ideig ideiglenesen, de jellemzően nem terjed ki minden kártyás tranzakcióra)
• Bankon belüli átvezetésekre (ha nem ugyanazon ügyfél számlái között történik)

3. Nem terheli viszont például:

• A saját számlák közötti átvezetést
• A hitelfelvételt (mert nem pénzküldés)
• Az államkincstár által kezelt tranzakciókat

4. Illeték mértéke:

• Általános mérték: az adott tranzakció összegének 0,3%-a, de maximum 10.000 forint egy tranzakcióra vetítve.
• Készpénzfelvétel esetén: a mérték 0,6%, korlát nélkül.

5. Kinek kell megfizetnie?

• Jogilag a pénzforgalmi szolgáltató (vagyis a bank) köteles az államnak megfizetni.
• A gyakorlatban azonban ezt a költséget gyakran továbbhárítják az ügyfelekre, például a banki díjak, tranzakciós költségek részeként.

6. Kivételek és mentességek:

• A magánszemélyeknek kétszer havonta, összesen legfeljebb 150.000 forint értékig lehet ingyenes készpénzfelvételt biztosítani, ha erre külön nyilatkoztak a bankjuknál. Ilyenkor a bank nem háríthatja át az illetéket a számlatulajdonosra.
• Egyes pénzintézetek vagy tranzakciótípusok mentesülhetnek az illeték alól speciális szabályozások szerint (például az MNB egyes műveletei).

Miért fontos a tranzakciós illeték?

• Költségvetési bevétel: jelentős tétel a magyar állam bevételi oldalán.
• Piaci hatás: növelheti a banki szolgáltatások költségét, így befolyásolhatja a lakosság és a cégek pénzhasználati szokásait (pl. készpénz kontra elektronikus fizetés).
• Viták forrása: egyes elemzők szerint torzítja a pénzforgalmat, mások szerint stabil bevételt biztosít az állam számára.

Összefoglalva

A Magyar Bankszövetség, az NGM és az MNB megállapodása nyomán a hazai bankok 2026. június 30-ig nem emelik a lakossági bankszámlák és bankkártyák díjait. A döntés a lakossági pénzügyi terhek csökkentését és az infláció mérséklését szolgálja. A korábbi díjemelések hátterében a tranzakciós illeték emelése, az inflációs nyomás és a bérköltségek növekedése állt. Az új vállalás értelmében a bankok kompenzációt is biztosítanak azoknak az ügyfeleknek, akiknél már életbe lépett díjemelés. A döntés ugyan kedvező a fogyasztók számára, de a bankok számára komoly költségoptimalizálási kihívást jelent. Cikkünkben bemutatjuk a tranzakciós illeték rendszerét is, amelynek költségeit gyakran az ügyfelekre hárítják. Ez a pénzügyi teher jelentősen befolyásolja a bankolási szokásokat és az elektronikus fizetés terjedését.