Mi az a PSD3? – Új irányelvek a digitális bankolásban

A PSD3 az Európai Unió új fizetési szolgáltatási irányelve, amely a mindennapi pénzforgalom biztonságát és átláthatóságát erősíti. Célja többek között a megtévesztésen alapuló átutalások visszaszorítása (név–számlaszám egyeztetés), az erős ügyfél-hitelesítés pontosítása, a nyílt bankolás megbízható működésének biztosítása, valamint a fizetési és elektronikus pénzt kibocsátó intézmények engedélyezési és vagyonvédelmi szabályainak korszerűsítése. A csomag része egy rendelet is, amely a napi működésre vonatkozó előírásokat közvetlenül érvényesíti.

A korábbi szabályozás, a PSD2, megnyitotta az utat a nyílt bankolás előtt: a számlaadatokhoz és a fizetések indításához ellenőrzött harmadik felek is hozzáférhetnek, ha a számlatulajdonos ezt jóváhagyja. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban megmutatták, hogy a piac sok ponton finomhangolásért kiált. Nőtt a megtévesztésen alapuló csalások száma, a hozzáférési felületek minősége helyenként ingadozó, a fogyasztói jogok érvényesítése pedig nem mindenütt egyformán gördülékeny.

A PSD3 ezt a helyzetet rendezi. Az irányelv az intézményrendszer – engedélyezés, felügyelet, saját tőke, ügyfélpénzek védelme – korszerűsítésére koncentrál, míg a vele együtt haladó rendelet (a fizetési szolgáltatásokról szóló rendelet) a mindennapi fizetésforgalom gyakorlati szabályait egységesíti. A kettő együtt a digitális pénzforgalom biztonságát, átláthatóságát és versenyképességét hivatott erősíteni.

PSD3 és a vele párban haladó rendelet: ki mire vonatkozik?

• Az irányelv (PSD3) a fizetési és elektronikus pénz kibocsátó intézményekre vonatkozó keretszabályokat adja: engedélyezési eljárás, működési feltételek, tőke-követelmények, ügyfélpénzek elkülönítése, kiszervezések, felügyeleti együttműködés. Ezeket a tagállamoknak kell a saját jogrendszerükbe átültetniük.

• A rendelet a mindennapi fizetésforgalom gyakorlati részletszabályait határozza meg: ügyféljogok, vitakezelés, erős ügyfél-hitelesítés pontosítása, név–számlaszám egyeztetés, nyílt bankolási felületek követelményei. A rendelet közvetlenül alkalmazandó, tehát egységes játékszabályokat hoz az Unió egészében.

A legfontosabb változások közérthetően

1) Név–számlaszám egyeztetés

A banki átutalásoknál – különösen az azonnali fizetések világában – gyakori hiba a számlaszám elírása, illetve egyre gyakoribb a megtévesztés: a csaló „átirányítja” az ügyfelet egy hamis számlaszámra. A PSD3 csomag nyomán kötelező szolgáltatássá válik a név–számlaszám egyeztetés: a fizetés indításakor a rendszer összeveti a kedvezményezett nevét és számlaszámát, és eltérés esetén figyelmezteti a fizetőt.

Mit jelent ez gyakorlatban?

• ha elírod a számlaszámot, a rendszer jó eséllyel jelzi, hogy „a név és az azonosító nem illeszkedik”;

• ha valaki egy „új” számlára kér utalást, a névegyeztetés sok hamis ajánlkozást kiszűrhet;

• a pénzforgalmi szolgáltatók feladata lesz a találati pontosság és a félrejelzések minimalizálása.

2) Csalásmegelőzés és kártalanítás

A csomag megerősíti a fogyasztóvédelmet. A szolgáltatók:

• szélesebb körben kötelesek együttműködni a csalási minták és kockázati adatok megosztásában;

• gyorsabb és átláthatóbb vitakezelési, visszatérítési folyamatokat alakítanak ki;

• bizonyos esetekben – például ha a név–számlaszám egyeztetés hibázott, és ez okozott kárt – kártalanítási kötelezettséggel számolhatnak.

A kötelezettségek pontos köre a végső szövegekből derül ki, de az irány egyértelmű: a megtévesztésen alapuló átutalásoknál a fogyasztó gyorsabban és egyértelműbb szabályok szerint juthat védelemhez.

3) Erős ügyfél-hitelesítés finomhangolása

A PSD2 hozta el a két tényezőn alapuló, erős ügyfél-hitelesítést (például jelszó + telefonon jóváhagyás, vagy biometria + eszköz). A tapasztalatok szerint a védelem működik, de sok a fölösleges súrlódás, és eltérők a gyakorlatok. A csomag ezért:

• pontosítja, mikor lehet kivételt alkalmazni (például alacsony kockázatú műveleteknél);

• egységesíti a kockázatalapú megközelítést (hogyan dönthető el, mikor szükséges a szigorúbb hitelesítés);

• rendezi az eszköz- és csatornakezelés kérdéseit, hogy csökkenjen az indokolatlanul elutasított, pedig jogos tranzakciók aránya.

4) Nyílt bankolás: működőképesség és felelősségi viszonyok

A nyílt bankolás lényege, hogy – a számlatulajdonos engedélyével – más, engedélyezett szereplők is kezdeményezhetnek fizetést vagy hozzáférhetnek számlaadataidhoz, például költségfigyelő alkalmazások. A PSD3 csomag célja, hogy ez mindenhol, azonos minőségben és rendelkezésre állással működjön. Ezért:

• kötelező szolgáltatási szintek jelennek meg a hozzáférési felületekre (stabilitás, válaszidő, hibaarány);

• a felelősségi szabályok egyértelműsödnek: ki felel, ha egy folyamatban technikai hiba vagy félreértés történik;

• vészhelyzeti tervek lesznek kötelezőek (például hogyan áll át egy szolgáltató tartalék csatornára).

Az eredmény várhatóan kevesebb leállás, kevesebb „elakadás”, gördülékenyebb integrációk és erősebb fogyasztói bizalom.

5) Engedélyezés és felügyelet: egységesebb mérce

A fizetési és elektronikus pénzt kibocsátó intézmények számára a PSD3:

• pontosabb induló és folyamatos saját tőke-követelményeket fogalmaz meg;

• egyértelműbb előírásokat ad az ügyfélpénzek elkülönített kezelésére (például külön számlák, letéti megoldások, kockázatkezelés);

• szigorúbb belső kontrollokat és beszámolási kötelezettségeket ír elő;

• következetesebb szabályozást hoz a kiszervezések és alvállalkozói láncok ellenőrzésére.

Ezek együtt csökkentik annak az esélyét, hogy egy szolgáltató hibája vagy csődje az ügyfelek pénzét közvetlenül veszélyeztesse.

6) Kapcsolódás az azonnali fizetésekhez

Az azonnali átutalás terjedésével az elvárás is nőtt: a pénznek éjjel-nappal, néhány másodperc alatt meg kell érkeznie. A PSD3 csomag ehhez igazítja a csalásmegelőzést (név-egyeztetés), a tájékoztatást és a panaszkezelést, hogy a sebesség mellett a biztonság és a visszafordíthatóság lehetősége is erősödjön.

Mit érzékel a mindennapi felhasználó?

• Kevesebb téves utalás: a rendszer jelzi az eltéréseket a név és a számlaszám között.

• Gyorsabb és átláthatóbb vitakezelés: pontos határidők, egyértelmű eljárásrend.

• Kiszámíthatóbb hitelesítés: kevesebb fölösleges azonosítás ott, ahol a kockázat valóban alacsony.

• Több működő szolgáltatás: a költségfigyelők, háztartási alkalmazások és egyéb megoldások megbízhatóbban férnek hozzá a szükséges adatokhoz.

Mit jelent mindez a bankoknak és a fizetési szolgáltatóknak?

Rendszerfejlesztések

Be kell vezetni és finomhangolni a név–számlaszám egyeztetést; úgy, hogy a téves jelzések aránya alacsony legyen, de a csalásokat mégis megfogja. Ehhez ügyfélbarát felület, világos üzenetek és igény esetén második megerősítő lépés szükséges.

Csalási együttműködés

Szervezeti és jogi kereteket kell kialakítani a kockázati adatok törvényes megosztására. Ez adatvédelmi kérdés is: biztosítani kell, hogy az információcsere célhoz kötött, minimális és arányos legyen.

Hitelesítési szabályzatok

Felül kell vizsgálni, milyen kivételek alkalmazhatók az erős ügyfél-hitelesítés alól, és milyen mérőszámok alapján ítélik meg a kockázatot (például összeg, szokásos kedvezményezett, ügyfélviselkedés, eszköz megbízhatósága).

Engedélyezési megfelelés

Az induló és folyamatos tőke, az ügyfélpénzek elkülönítése, a kiszervezések kontrollja és a belső ellenőrzési rendszer összhangja döntő. A felkészülés része lehet egy előzetes „hézagfelmérés”, majd ütemezett intézkedési terv.

Vállalkozásoknak: hogyan készülj?

• Számlázás és pénzforgalom: ha ügyfeleid gyakran utalnak, jelezd egyértelműen a kedvezményezett nevet és a számlaszámot; ajánlj alternatív ellenőrző csatornát (például hivatalos ügyfélszolgálati szám).

• Belső folyamatok: készíts rövid, érthető útmutatót a munkatársaknak a név-egyeztetésről, különösen nagy összegű vagy sürgős utalásoknál.

• Visszatérítési és vitakezelési rend: világos, határidőket tartalmazó eljárás szükséges; ez nem csak megfelelési kérdés, hanem ügyfélélmény is.

• Nyílt bankolási integrációk: ha külső pénzügyi alkalmazást használsz (például könyvelői vagy költségfigyelő megoldást), egyeztess a szolgáltatóval a rendelkezésre állásról és a vészhelyzeti átállásról.

Részletes témakörök

Csalásmegelőzés – adatszintű együttműködés

A szolgáltatók számára kulcskérdés, hogy miként osztanak meg egymással kockázati jeleket (például újonnan megjelent csaló számlák, gyanús minták). A cél a gyors, ugyanakkor jogszerű információáramlás. Ehhez:

• meghatározott adatmezők és formátumok;

• célhoz kötött, minimális adattartalom;

• átlátható naplózás és hozzáférés-ellenőrzés;

• rendszeres visszamérés (mennyi visszaélést előzött meg az együttműködés, mennyi volt a téves jelzés).

Erős ügyfél-hitelesítés – kockázatalapú kivételek

Nem minden művelet egyformán kockázatos. Ha például a kártyás vásárlás alacsony összegű és olyan eszközről érkezik, amelyet a rendszer jól ismer, a kivétel ésszerű lehet. Ugyanakkor magas összegnél, új eszköznél vagy gyanús viselkedésnél a teljes, két tényezős azonosítás az elvárás. A szolgáltatóknak dokumentált, ellenőrizhető logikára van szükségük, és garantálniuk kell, hogy a kivételek nem gyengítik a védelmet.

Nyílt bankolás – szolgáltatási szintek

Az „akadások” egyik fő forrása, hogy egyes hozzáférési felületek túl gyakran állnak le, vagy túl lassan válaszolnak. A PSD3 csomag egységesebb elvárásokat fogalmaz meg a rendelkezésre állásra és a válaszidőre. A szolgáltatóknak folyamatosan mérniük kell ezeket, és közzétenni a teljesítményadatokat. A felhasználó ebből annyit érzékel majd, hogy a költségfigyelők és egyéb pénzügyi alkalmazások „egyszerűen működnek”.

Engedélyezés, saját tőke, ügyfélpénzek

Az elmúlt években több olyan eset volt, amikor a nem megfelelően elkülönített ügyfélpénzek kockázatba kerültek. A PSD3 ezért a vagyonvédelmi szabályokat szigorúbban és egyértelműbben írja le: külön számlák, megfelelő letéti megoldások, átlátható pénzáramlási térkép, rendszeres, független ellenőrzés. Az induló és folyamatos tőke követelményei is pontosabbak lesznek, hogy a szolgáltató a működési kockázatokat valóban fedezni tudja.

Ütemezés és átmenet

A szabályok két ütemben érkeznek. A rendelet meghatározott időponttól egységesen alkalmazandó az egész Unióban. Az irányelv – mivel tagállami átültetést igényel – később és országonként lehet kissé eltérő részletekkel jelen. A gyakorlati változások ütemét tehát az határozza meg, mikor lép hatályba a rendelet, és a tagállamok mikorra készítik el az irányelv szerinti módosításokat.

Tipp: A szolgáltatók számára érdemes már most ütemtervet készíteni három szintre:

1. gyorsan bevezethető lépések (ügyfél tájékoztatás, belső útmutatók),

2. középtávú fejlesztések (név-egyeztetés, vitakezelés, adatmegosztás),

3. nagyhatású változások (engedélyezési, tőke- és vagyonvédelmi megfelelés).

Felhasználói nézőpont: mindennapi helyzetek

• Lakásvétel előleg utalása: a név-egyeztetés csökkenti az esélyét, hogy egy hamis ügyvéd vagy „közvetítő” számlájára menjen a pénz. Ha eltérést jelez a rendszer, állj meg és ellenőrizd a kedvezményezettet a korábban használt, hiteles elérhetőségen.

• Webáruházi vásárlás: alacsony összegnél kevesebb plusz azonosításra lehet szükség, de gyanús viselkedésnél vagy új eszköznél marad a szigorú eljárás.

• Költségfigyelő alkalmazás használata: kisebb lesz az esélye annak, hogy „elszáll” a kapcsolat. Ha mégis hiba történik, az alkalmazás és a bank közötti felelősségi rend egyértelműbb lesz.

GYIK – gyakori kérdések

Mi a PSD3 lényege egy mondatban?
A PSD3 a fizetési szolgáltatások új uniós kerete, amely a csalásmegelőzést, a felhasználói jogok érvényesítését, a nyílt bankolás megbízhatóságát és az intézményi működés biztonságát egyszerre erősíti.

Miben más az irányelv és a rendelet?
Az irányelv tagállami átültetést igényel (intézményi és felügyeleti keretek), a rendelet pedig közvetlenül alkalmazandó a mindennapi működésre (például név–számlaszám egyeztetés, hitelesítési szabályok, vitakezelés).

Kötelező lesz a név–számlaszám egyeztetés?
Igen. Az átutalás indításakor a rendszer összeveti a kedvezményezett nevét és számlaszámát, és eltérés esetén figyelmeztet. A cél a téves utalások és a megtévesztés visszaszorítása.

Jobban véd majd a bank a megtévesztéses csalásokkal szemben?
A csomag kiterjeszti a megelőzési és kártalanítási eszközöket, és gyorsabbá, átláthatóbbá teszi a vitakezelést. A védelem azonban továbbra is közös felelősség: az ügyfél ébersége nélkülözhetetlen.

Változik az erős ügyfél-hitelesítés?
A keretrendszer megmarad, de pontosabb kivételeket és egységesebb kockázati elveket kap. Cél a védelem erősítése fölösleges súrlódás nélkül.

Mikor érzem meg a változásokat?
A rendeleti elemek egységes időponttól, az irányelvi részek pedig a tagállami átültetés után lépnek életbe. A mindennapi fizetésforgalomban a leglátványosabb újdonság várhatóan a név–számlaszám egyeztetés lesz.

Mit tegyek, ha a rendszer eltérést jelez a név és a számlaszám között?
Ne utalj azonnal. Ellenőrizd a kedvezményezettet egy korábban használt, hiteles elérhetőségen (például ismert telefonszámon). Ha kétség marad, kérj új számlaadatot.

Mit jelent a PSD3 a vállalkozásomnak?
Világosabb vitakezelési és tájékoztatási kötelezettségeket, több fejlesztést a pénzforgalmi rendszerekben, és szigorúbb vagyonvédelmi elvárásokat. Cserébe kevesebb visszaélés és kiszámíthatóbb ügyfélélmény várható.

Összeomolhat a rendszer a szigorítások miatt?
A cél épp az ellenkezője: a hozzáférési felületek és a hitelesítési folyamatok egységesebbek és megbízhatóbbak lesznek. A szolgáltatóknak vészhelyzeti terveket is kötelező lesz kidolgozniuk.

Rövid összefoglaló

A PSD3 a digitális pénzforgalom következő korszakának alapja. A látványos elemek közé tartozik a név–számlaszám egyeztetés általánossá tétele, a csalásmegelőzés és kártalanítás megerősítése, az erős ügyfél-hitelesítés ésszerűsítése, a nyílt bankolási felületek megbízhatóságának növelése, valamint az intézmények engedélyezési és vagyonvédelmi követelményeinek pontosítása. A felhasználó ebből kevesebb téves utalást, gyorsabb vitakezelést és kiszámíthatóbb szolgáltatást érzékel majd; a szolgáltatók számára pedig egyértelműbb elvárások és magasabb biztonsági szint válik kötelezővé. Aki idejében felkészül, az nemcsak megfelel a követelményeknek, hanem versenyelőnyt is szerez: kevesebb hiba, kevesebb csalási kár, elégedettebb ügyfelek.