Milyen hatással van a kamatemelés a tőzsdére?

A kamatemelés nem „tőzsdegyilkos”, de alapjaiban rendezi át, mely részvények teljesítenek jól és melyek gyengén. Megmutatjuk, hogyan hat a magasabb kamatszint a vállalatok értékére, a befektetők gondolkodására, és hogyan érdemes átalakítani a befektetéseidet kamatemelési ciklus idején.

Miért mozgatja meg a tőzsdét minden kamathír?

Amikor egy jegybank bejelenti, hogy emeli az alapkamatot, a tőzsde azonnal reagál. Gyakran már a döntés napján látványos árfolyammozgások indulnak el, miközben a tényleges gazdasági hatás csak hónapokkal később érezhető.

A befektetők számára a kamatszint valójában a „pénz ára”. Meghatározza, mennyire vonzó a kockázatmentes befektetés (például az állampapír), és mennyire éri meg kockázatosabb eszközökbe, például részvényekbe fektetni. Ha változik a kamatszint, változik az a mérce is, amihez minden más befektetést viszonyítunk.

Ebben a cikkben végigvesszük:

• hogyan hat a kamatemelés a gazdaságra és a részvényárakra,

• miért reagál másképp egy bankrészvény és egy technológiai cég részvénye,

• hogyan változik a részvények vonzereje az állampapírhoz, bankbetéthez vagy ingatlanhoz képest,

• mit tehet egy tudatos kisbefektető kamatemelési ciklus idején.

A cél, hogy a kamathíreket ne félelemmel, hanem több tudással és jobb döntésekkel fogadd.

Hogyan hat a kamatemelés a gazdaságra és a vállalatokra?

A kamatemelés elsődleges célja általában az árak emelkedésének lassítása. Amikor a jegybank emeli az alapkamatot, az:

1. Megdrágítja a hiteleket – legyen szó lakáshitelről, vállalati hitelről vagy folyószámlahitelről.

2. Növeli a megtakarítás jutalmát – a bankbetétek, állampapírok magasabb hozamot ígérnek.

3. Visszafogja a költekezést és a beruházásokat – a drágább hitel miatt a cégek és háztartások óvatosabbak lesznek.

Ez a lánc végül a vállalatok bevételein és nyereségén csapódik le. Ha az emberek kevesebbet költenek, a cégek kevesebb árut és szolgáltatást adnak el. Ha drágább a hitel, nehezebb új beruházást indítani, gépet venni, terjeszkedni, felvásárlást finanszírozni.

Egyszerű példa:
Képzeld el, hogy egy vállalat 3 százalékos alapkamat mellett vett fel hitelt, és most ugyanazt 6 százalékos kamatszinten kellene megújítania. A hitel költsége nagyjából megduplázódik. Ha a cég profitjának jelentős részét eddig is a kamatfizetés vitte el, a magasabb kamat könnyen a nyereség rovására megy. A tőzsde ezt előre árazza: a befektetők alacsonyabb nyereséggel számolnak, ezért kevesebbet hajlandók fizetni ugyanazért a részvényért.

Kamatemelés és részvényárak: az azonnali reakció és a mélyebb ok

A tőzsde nem a mai számokra, hanem a várható jövőre reagál. A részvények árát lényegében a vállalat jövőbeli nyeresége és ennek mai értéke határozza meg. A kamatemelés két irányból is nyomást gyakorol a részvényárakra.

1. A kockázatmentes hozam konkurenciává válik

Ha a kockázatmentes állampapír hozama 1–2 százalék, a befektetők könnyebben vállalnak részvénypiaci kockázatot 6–8 százalékos várható hozamért. De ha az állampapír hozama 5–6 százalékra ugrik, már sokan elgondolkodnak: megéri-e kockáztatni, ha hasonló hozamot elérhetnek szinte kockázat nélkül?

Ilyenkor a részvények iránti kereslet csökkenhet, különösen azoknál a vállalatoknál, ahol:

• nagy a bizonytalanság a jövőbeli nyereség körül,

• már most is magasra volt árazva a részvény (drágának számított).

2. A jövőbeli pénzáramok mai értéke csökken

A részvénybefektető valójában azt nézi, mennyi nyereséget és osztalékot termel majd a cég hosszú távon. Minél magasabb a kamatszint, annál kevésbé értékes a jövőben érkező pénz a mai napon. Másként fogalmazva: a jövőbeli nyereséget magasabb kamatlábbal „váltjuk át” a jelenre, ami alacsonyabb mai értéket eredményez.

Ez különösen fájdalmas azoknak a cégeknek, amelyeknél:

• a jelen nyeresége még alacsony vagy negatív,

• a befektetők főként a távoli jövőben remélt nagy nyereség miatt vásárolták a részvényt.

Mely szektorokat érinti legjobban a kamatemelés?

Nem minden részvény reagál egyformán a kamatemelésre. Van, amelyik kifejezetten profitálhat belőle, és van, amelyik ittas hajóként inog a viharban.

Bankok és pénzügyi szektor

A bankok bevételeinek fontos része a betéti kamat és a hitelkamat közötti különbség. Egy kamatemelési ciklus elején gyakran előfordul, hogy:

• a bank gyorsan emeli a hitelek kamatait,

• a betéti kamatokat csak lassabban, kisebb mértékben növeli.

Ez ideiglenesen javíthatja a bankok nyereségét. Ugyanakkor hosszabb távon, ha a magas kamatszint visszafogja a hitelkeresletet és romlik a hiteladósok fizetőképessége, az már kedvezőtlen lehet.

Összességében: a bankrészvényeket nem önmagában a kamatemelés, hanem annak sebessége, tartóssága és a gazdasági környezet határozza meg.

Növekedésre építő vállalatok

Az olyan cégek, amelyeknél a befektetők a gyors jövőbeli bővülésre fogadnak (például technológiai cégek, új iparágak szereplői), különösen érzékenyek a kamatemelésre.

Okai:

• gyakran nagymértékben támaszkodnak hitelre vagy tőkebevonásra,

• jelenlegi nyereségük viszonylag alacsony, a fő vonzerő a jövőbeni várható nyereség.

Magasabb kamatszint mellett ezek a jövőbeli nyereségek sokkal kevesebbet érnek a mai napon, ezért az ilyen részvények árfolyama erősebben eshet.

Védekező, „válságálló” szektorok

Bizonyos ágazatok, például az alapvető fogyasztási cikkeket gyártó cégek, egészségügy vagy közművek, kevésbé érzékenyek a kamatemelésre. Ezek termékeit akkor is megvásárolják az emberek, ha drágább a hitel és lassul a gazdaság.

Itt az árfolyam mozgása sokszor kisebb, a befektetők ezeket a részvényeket egyfajta menedéknek tekinthetik bizonytalan időkben.

Gyakorlati példák: mit lát a befektető kamatemelési ciklus idején?

1. Példa: a „mindent hozó növekedési részvény” esete

Tegyük fel, hogy van egy technológiai cég, amely az elmúlt években alig termelt nyereséget, de óriási bővülési ígéretekkel hódított. Alacsony kamatkörnyezetben a befektetők szívesen fizettek érte magas árat, bízva abban, hogy 5–10 év múlva óriási profitot termel.

Ha a jegybank tartós kamatemelési ciklusba kezd:

• a jövőbeli nyereség mai értéke érezhetően csökken,

• a befektetők egy része rádöbben, hogy ugyanakkora hozamért kevesebb kockázatot is vállalhat állampapírban,

• a részvény eladási hullámba kerül, különösen, ha a cég növekedése is lassul.

Az eredmény: drasztikus árfolyamesés, annak ellenére, hogy a cég történetén „papíron” még nem változott semmi látványos.

2. Példa: stabil, osztalékot fizető részvény a kamatemelés árnyékában

Egy régóta működő, stabil nyereségű cég, amely évről évre megbízható osztalékot fizet, másképp reagál. A kamatemelés itt is csökkentheti a részvény mai értékét, de:

• a befektetők számára fontos a kiszámíthatóság,

• a cég akár át is tudja hárítani költségei egy részét az árakban,

• az osztalék folyamatos, rendszeres pénzáramlás.

Ilyen részvényeknél az árfolyam esése sokszor mérsékeltebb, és van, hogy a befektetők a bizonytalan növekedési papírokból ide „menekülnek át”.

Kérj ajánlatot!

Hogyan viszonyul a tőzsde más pénzügyi lehetőségekhez kamatemelés idején?

Kamatemelési ciklusban a befektetők átrendezik a vagyonukat. Érdemes megnézni, mivé válik a részvények versenytársa.

Részvény vs. állampapír

Alacsony kamatszint mellett a kockázatmentes állampapírhozam gyakran olyan alacsony, hogy a részvény még a maga hullámzása mellett is vonzóbb. Kamatemelésnél azonban:

• az állampapír hozama érezhetően nő,

• sokan úgy érzik, nincs értelme plusz kockázatot vállalni hasonló hozamért,

• a tőkéjük egy részét „visszaviszik” a részvénypiacról az állampapírba.

Ez különösen igaz a kockázatkerülő befektetőkre és azokra, akik rövidebb időtávban gondolkodnak.

Részvény vs. bankbetét

Ha a bankbetétek kamata is elkezd felzárkózni az állampapírhoz, a rövid távban gondolkodók még inkább hajlanak arra, hogy pénzüket lekössék:

• nem kell napi árfolyammozgást figyelni,

• nincs árfolyamveszteség kockázata, csak a lejárat előtti feltörés költsége.

A tőzsdének ilyenkor különösen erős érvvel kell „versenyeznie”: magasabb hosszú távú hozam, infláció feletti teljesítmény, tulajdonosi jogok.

Részvény vs. ingatlan

Az ingatlanpiacra is hat a kamatemelés. A drágább lakáshitel visszafogja a keresletet, ami fékezi az árak emelkedését, sőt, egyes szegmensekben csökkenést is hozhat. Ugyanakkor:

• az ingatlan továbbra is kézzel fogható vagyon,

• bérbeadás révén folyamatos bevételt adhat,

• nem mozog annyira naponta, mint a tőzsde.

Kamatemelési környezetben sok befektető hasonlítja össze: megéri-e vállalni a részvénypiac napi ingadozását, vagy inkább ingatlanban, állampapírban tartja a vagyonát. A döntésnél kulcs a befektetési időtáv és a likviditási igény.

Mit tehet a kisbefektető? – gyakorlati megközelítés

A kamatemelés ténye önmagában nem ok arra, hogy valaki pánikban eladja részvényeit. Sokkal fontosabb, hogy tudatosan végiggondold: a kamatszint változása hogyan érinti az általad tartott cégeket és a saját céljaidat.

1. Tipp: nézd át, mennyire „jövőbe tolt” a befektetési vagyonod

Ha befektetéseid nagy része olyan vállalatokban van, amelyek:

• jelenleg alig vagy egyáltalán nem termelnek nyereséget,

• növekedésük erősen hitel- és tőkeigényes,

• árfolyamuk az elmúlt időszakban kiemelkedően gyorsan emelkedett,

akkor egy tartós kamatemelési ciklusban különösen sérülékeny lehetsz. Ilyenkor érdemes mérlegelni, hogy csökkented-e ezek arányát, és növeled a stabilabb, nyereséges, akár osztalékot fizető cégek részarányát.

2. Tipp: gondolkodj teljes vagyonban, ne csak egyetlen számlában

A legtöbb befektető egyszerre több helyen tartja a pénzét:

• folyószámlán,

• bankbetétben,

• állampapírban,

• részvényekben, befektetési alapokban,

• esetleg ingatlanban.

Kamatemeléskor érdemes az egészet egyben nézni: lehet, hogy nem a részvényarány teljes visszavágására van szükség, hanem csak arra, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a magasabb kamatot fizető, stabilabb eszközök.

Gyakori tévhitek a kamatemeléssel és a tőzsdével kapcsolatban

„Kamatemelés = biztos tőzsdei összeomlás”

A valóság ennél sokkal árnyaltabb. Előfordul, hogy a piac már jóval a kamatemelés előtt beárazza a várható lépést, így a tényleges döntés napján alig történik valami. Máskor a tőzsde esik a kamatemelési ciklus elején, majd stabilizálódik, amikor világossá válik a befektetők számára, hová tart a gazdaság.

Nem mindegy:

• milyen gyors ütemben emelnek kamatot,

• meddig tart a ciklus,

• közben hogyan alakul a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás, a vállalati profitok.

„Magas kamatszint mellett a részvények mindig rosszul teljesítenek”

A magasabb kamat valóban szigorúbb környezet, de nem jelenti azt, hogy minden részvény rosszul jár. Sok vállalat képes alkalmazkodni:

• költséget csökkent,

• hatékonyabbá teszi működését,

• árat emel, ahol a piaci helyzet megengedi.

Az is gyakori, hogy kamatemelési ciklus után, amikor a gazdaság stabilizálódik, a részvénypiac újabb emelkedő szakaszba lép, miközben a kamat már magasabb szinten marad.

Kamatemelés, infláció és a hosszú távú részvénybefektető

Nem szabad elfelejteni, hogy a kamatemelés mögött sokszor az árak gyors emelkedése áll. Ha az infláció magas, a pénz vásárlóereje csökken. Ilyenkor a megtakarítónak nem elég az, hogy nominálisan több pénze legyen, a hozamnak az áremelkedést is meg kell vernie, különben valójában szegényedik.

A részvények hosszú távon azért maradnak fontos befektetési eszközök, mert:

• a vállalatok képesek az árak emelkedését részben a saját áraikba beépíteni,

• a gazdaság növekedéséből is részesedik az, aki cégek tulajdonosa,

• osztalék formájában folyamatos pénzáramot adhatnak.

Kamatemelési időszakban a részvények rövid távú kilátásai romolhatnak, de ez nem jelenti azt, hogy hosszú távon elveszítik jelentőségüket. Inkább arról van szó, hogy:

• nagyobb szerepet kap a minőség,

• fontosabb lesz a vállalatok adósságszintje,

• jobban számít a nyereség stabilitása.

Rövid összefoglaló tanács

A kamatemelés nem fekete-fehér jó vagy rossz hír a tőzsdének, hanem olyan környezeti változás, amelyhez a befektetőnek alkalmazkodnia kell. Nem érdemes reflexből eladni minden részvényt, ahogy az sem bölcs, ha úgy teszünk, mintha semmi sem történt volna.

Ha röviden kell megfogalmazni a lényeget:
kamatemelési ciklus idején vizsgáld meg külön-külön, hogy az egyes vállalatokat hogyan érinti a drágább hitel és a lassuló gazdaság, növeld a stabil, valós nyereséget termelő cégek arányát, és gondolkodj teljes vagyonban, nem csak egy-egy részvényben. A tőzsdén nem az nyer, aki a leggyorsabban reagál a hírekre, hanem az, aki következetesen, átgondoltan igazítja a döntéseit a változó környezethez.