7 fontos kérdés a vállalati kamatstopról

A vállalati kamatstop november 15. óta él, és elviekben 2023. június végéig biztosan marad is – hogy meghosszabbítják-e, egyelőre nem tudjuk –, és ugyan egyértelmű, hogy mire szolgál és hogyan segíti a vállalkozásokat, számos kérdés kering az interneten; ezeket összegyűjtöttük, és egyben válaszoljuk meg, hogy megkönnyítsük a tájékozódást!

A vállalati kamatstop az elviekben energiaárak megemelkedése miatt kialakult gazdasági helyzet átvészelésére jött létre. A megemelkedett energiaköltségek ugyanis akár vállalkozások százait juttathatják csődközelbe, ez pedig munkahelyek megszűnését és a gazdaság zsugorodását okozhatja. Jelen pillanatban tehát a vállalkozások segítése a legfontosabb, ezért számos intézkedés történik, amelyek előmozdíthatják a kisebb és nagyobb cégek megmenekülését. A vállalati kamatstop segítségével a kis- és középvállalkozások csökkenthetik a költségeiket, ami akár a megmenekülést is lehetővé teszi.

1. Milyen vállalkozások hiteleire vonatkozik a vállalati kamatstop?

A vállalati kamatstop a kis- és középvállalkozásoknak minősülő cégek olyan hiteleire vonatkozik, amelyeknek a futamidőn belül változó a kamatozása.

Kis- és középvállalkozásnak azok a cégek minősülnek, amelyek foglalkoztatotti létszáma 250 fő alatt van, az éves nettó árbevételük nem haladja meg az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy a mérlegfőösszege maximum 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Ha egy vállalkozás éves szinten túllépi a létszámkorlátot, illetve pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor csak abban az esetben veszíti el a kkv minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban is ugyanez történik.

Nem minősül kis- és középvállalkozásnak az a cég, amelyben az állam, vagy az önkormányzat közvetlen, vagy közvetett tulajdoni részesedése a tőke, vagy szavazati jog alapján eléri, vagy meghaladja a 25%-ot.

2. Milyen hitelekre vonatkozik a vállalati kamatstop?

A vállalati kamatstop kis- és középvállalkozásnak hitelező által üzletszerűen nyújtott, államilag nem támogatott, változó kamatozású, forint alapú hitel– és kölcsönszerződésekre, illetve pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik, a devizahitelekre és a KKV-k fizetési számláihoz kapcsolódó hitelkeret-szerződésekre viszont nem vonatkozik.

3. Mekkora a maximális alkalmazható referenciakamat a vállalati kamatstoppal érintett hiteleknél?

A vállalati kamatstop indulását követő, szerződés szerinti fordulónaptól érvényes hitelkamatot a kis- és középvállalkozások vállalati kölcsöneinél úgy kell megállapítani, hogy a referenciakamat mértéke a 2022. június 28. napján érvényes, szerződésben meghatározott referenciakamatnál nem lehet magasabb. A kamatstopot a november 15. előtti kamatfordulójú KKV-hiteleknél június 28-ig visszamenőleg is alkalmazni kell.

Fontos, hogy a vállalati hiteleknél általában a Budapesti Bankközi Forint Kamatláb – vagyis a BUBOR – a referenciakamat, amit naponta a Magyar Nemzeti Bank jegyez és közzé is tesz.

4. Ki kell-e a fizetni a kamatstop lejárta után az eredeti referenciakamat alapján számolt törlesztőrészlet miatti különbözetet?

A renddelet szerint a tőke- és kamattartozást nem lehet a kamatstop alatti időszakban nem teljesített kamat összegével megnövelni.

5. Automatikus a vállalati kamatstop, vagy jelentkezni kell rá?

A rendelet nem ír elő jelentkezési kötelezettséget, tehát a vállalati kamatstop automatikusan jár az érintett vállalkozásoknak.

6. Milyen tájékoztatást kapnak az érintett ügyfelek?

A kamat változásáról a november 15. utáni kamatforduló esetén a szerződés szerinti fordulónapig kell tájékoztatni a vállalati ügyfeleket, a november 15. előtti kamatforduló esetében pedig november 15-ig. A tájékoztatás tartalmát rendeletben határozhatják meg.

7. Kell-e módosítani az eredeti hitelszerződésen a vállalati kamatstop miatt?

A módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.